Keresés

Keresési eredmények

• Stresszkezelő csoportfoglalkozások tapasztalatai gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszokkal

  163-173

  Erdei Ildikó

  Mester Viktória

  Megtekintések száma:

  109

  A gyermekvédelmi szakellátásban élő serdülők fejlődését gyakran korai traumatikus élmények, veszteségek és instabil kötődési minták befolyásolják, ami fokozott érzelmi stresszhez és nehezített önszabályozáshoz vezethet. A tanulmány célja egy stresszkezelésre és önismeret-fejlesztésre irányuló csoportfoglalkozás bemutatása 14–18 éves kamaszokkal. A csoportmunka a feszültség csökkentése, a személyes erőforrások tudatosítása és a megküzdési készségek fejlesztésére irányult. A foglalkozás elméleti keretét a személyiség önszabályozó modellje, a csoportfejlődés pszichodinamikus megközelítése, valamint Amundson és mtsai (2013) csoportfejlődési modellje adta. Nemzetközi kutatások, különösen a trauma-fókuszú kognitív viselkedésterápia (TF-CBT) csoportos alkalmazásáról szóló metaanalízisek alátámasztják a csoportmunka hatékonyságát. Tapasztalataink szerint a strukturált csoportkeret elősegítette az érzelemkifejezést, az önreflexiót és a társas támogatás megtapasztalását, így hozzájárulva a kamaszok személyiségfejlesztéséhez és pszichológiai jóllétéhez.

• A SIKET SPORT PÉNZÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS SPORTPOLITIKAI VONATKOZÁSAI VILÁGSZERTE

  71-83

  Szulc Adam Michał

  Soto-Rey Javier

  Balatoni Ildikó

  Karol Görner Karol

  Megtekintések száma:

  577

  Napjainkban dinamikusan növekszik a siket sportolóknak szóló nemzetközi sportversenyek száma. Évente több mint 50 világ- és Európa-bajnokságot rendeznek a különböző sportágakban. Ezekre a sportversenyekre delegált sportolók részvétele és száma a siket sportolók Nemzeti Sportszövetségeinek (NSF) anyagi helyzetétől függ. Az NSF-ek sokszor a pénzügyi erőforrások hiánya miatt kénytelenek visszalépni a versenyen való részvételtől. Számos országban az NSF-eknek online adománygyűjtést kell folytatniuk, amelynek célja a sportolók részvételének biztosítása a sportversenyekben. Szerzők áttekintették a hallássérültek sportjának finanszírozásáról szóló internetes forrásokat. Nem találtak tudományos cikkeket, amelyek a nemzeti sportszövetségek finanszírozási aspektusát ismertetnék. Jelen tanulmány négy NSF (Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Szlovákia) által rendelkezésre bocsátott pénzügyi dokumentumokra és az ezen szövetségek által megjelölt weboldalakra támaszkodik. Ezen túlmenően jellemezni kívánták az Európa, Ázsia és Óceánia, valamint Észak-Amerika siket sportolóit tömörítő nemzeti szervezeteket a 2013–2017-es években rendelkezésükre álló költségvetés, az NSF-hez kapcsolódó sportolók száma, a siket olimpiai versenyzők száma és az ország 2013. és 2017. évi siket olimpián szerzet érmes helyezések alapján. Az NSF webhelyeinek áttekintése az „éves jelentések”, „pénzügyi jelentések”, „pénzügyi kimutatások”, „hírlevél”, „nemzeti csapatok”, „a sportolók száma” keresőszavak alkalmazásával számos hiányosságra mutatott rá. Az NSF tevékenységi jelentéseinek tartalma korlátozott információt nyújt a szövetségekhez kapcsolódó sportolók és klubok számáról és anyagi helyzetükhöz kapcsolódó adatokról.

• AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES JELENLÉTTEL TÁMOGATOTT INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS HATÁSAINAK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI A NYELVI KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉRE GYERMEKKORBAN

  101-110

  Schéder Veronika

  Megtekintések száma:

  514

  Az alábbi tanulmány egy rövid áttekintést nyújt néhány olyan – hazai és nemzetközi – kutatási eredményről, amely a digitális eszközök gyermekkori használatának veszélyeire hívja fel a figyelmünket, különös tekintettel az idegrendszer, a mozgás- és beszédfejlődés lehetséges károsodásaira. Az adatokat mindenütt igyekszünk jól érthető magyarázatokkal is alátámasztani, fejlődésneurológiai és nyelvfejlődési szempontból megközelítve. A felvetett problémakör ellenlábasaként bemutatunk olyan lovas- és meseterápiás feladattípusokat, amelyek jól illusztrálják a személyes jelenlét, a hallott beszéd és a (főleg szabad levegőn eltöltött) mozgástevékenységek nélkülözhetetlen szerepét gyermekeink egyes részképességeinek, főként beszédprodukciós, beszédészlelési és beszédmegértési képességeinek/készségeinek fejlődésében. Az itt közölt esetek mindegyike lovasterápiás praxisunk tapasztalataiból származik. A tanulmány figyelemfelhívó célzattal született, ráirányítva tekintetünket arra, hogy gyermekeink digitális világgal való találkozásának optimális ütemezése még mindig nem megoldott, s hogy az off-line világ háttérbe szorulása több veszélyt rejt magában, mint azt sokan gondolják.

• TANULÁS ÉS TÁRSADALOM: NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA (2022)

  165-167

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  441

  Konferencia

• FOGYATÉKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS TANULÓI ATTITŰD

  7-15

  Krausz Anita

  Megtekintések száma:

  946

  Az együttneveléssel foglalkozó kutatások a tanulók szociális területen megmutatkozó fejlődését hangsúlyozzák (Meyer, Park, Grenot-Scheyer, Schwartz és Harry, 1998). Az integrált oktatással kapcsolatos tanulmányok évtizedek óta foglalkoznak a tanulói attitűddel, kutatásunk a CATCH (Chedoke-McMaster Attitudes Towards Children with Handicaps Scale) kérdőíven (Rosenbaum, 1985) alapul, mely az utóbbi évek több nemzetközi mérésének is eszközéül szolgált (Tirosh 1997; Vignes, 2008; Godeau 2010; Bosseart, 2011; De Laat, 2013, Schwab, 2017). Célunk a serdülőkorú fiatalok, fogyatékos gyermekek iránti attitűdjének feltérképezése. A kérdőív a Triandis (1971) által javasolt háromkomponensű attitűd modellre épült. A 36 itemből álló skála eredetileg papír alapú volt, amit mi online formában alkalmaztunk a mintánkon. A vizsgálat résztvevői 7. évfolyamon tanuló diákok voltak (N = 99). A teszt általános megbízhatósága kielégítő volt (Cronbach-α = 0,856). A tartalomelemzés során két olyan elemet találtunk, amelyek szignifikánsan negatívak voltak, és négy olyan elemet, amelyek nem voltak szignifikánsak, azokat elhagyva a KMO = 0,809 (KMO> 6), mely alapján alkalmasnak találtuk a faktoranalízishez. Az eredmények alapján elmondható, hogy az eredeti háromkomponensű tényező nem mutatkozik meg világosan a mintán, de ennek ellenére a teszt megbízhatónak bizonyult. A jövőben néhány szubteszt, felülvizsgálatot igényel, illetve további kutatásokra is szükség van az értékelési eszköz fejlesztéséhez, hogy megbízhatóbbá és érvényesebbé váljon.

• MEGHÍVÓ A 'TANULÁS ÉS TÁRSADALOM (2022)' NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA

  137-139

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  357

  Meghívó

• FELHÍVÁS A XV. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTELRE

  121-123

  . .

  Megtekintések száma:

  138

  Helyszín: Budapest, XI. ker., Zsombolyai u. 6.

  Dátum: 2017. november 8.

• ÖSSZEFOGLALÓ A „KREATIVITÁS – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT” KONFERENCIÁRÓL

  119-121

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  552

  2022. december 9-én került megvalósításra a „Kreativitás – Elmélet és Gyakorlat (2022) Nemzetközi Interdiszciplináris Online Konferencia. A konferencián 5 ország 126 résztvevőjének 95 előadása lett közzé téve 8 szekcióban.

• AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL EGY SZAKGIMNÁZIUMBAN

  57-68

  Gőgh Előd

  Kővári Attila

  Megtekintések száma:

  262

  Az élethosszon át tartó tanulással kapcsolatosan alkotott helyes nézetek kialakítása nem csak minden tanár, pedagógus, oktató egyik célja kell hogy legyen, hanem nemzeti és nemzetközi stratégiák is rögzítik (Keretstratégia, 2014). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzésekben részt vevő tanulók egy része, nem minden tekintetben látja ennek fontosságát. Egy, az élethosszig tartó tanulás egyes tényezőit tanulói szempontból elemző kutatás vizsgálta és értékelte az eltérő korcsoportokba tartozó tanulók erről alkotott véleményeit (Gőgh, 2018). A vizsgálat egyik fő célja az volt, hogy feltérképezze, mik azok a tényezők, amikkel a diákok szembesülnek az élethosszig tartó tanulás vonatkozásában, mik azok a momentumok, amelyek leginkább elveszik a kedvüket a tanulástól és melyek, amik leginkább motiválhatják őket. Az IPOO tanulási modell szemszögéből nézve a kapott válaszok és levonható konzekvenciák is más, egyértelműbb megvilágításba kerülhetnek ezért érdemes megvizsgálni azokat ebből a megközelítésből. A vizsgálat eredményei egy kérdőíves vizsgálatból adódnak (n=378), amely az adatfelvételben részt vett intézmény, a BGéSZC Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma, esetében reprezentatívnak mondható.A diákok őszinte válaszain azért érdemes elgondolkodni, mert az intézményi szinten és általánosságban is olyan konzekvenciákat tartalmazhatnak, amelyekkel a tanulási motivációk és a tanulási hajlandóság is pozitív irányba befolyásolható, amely az élethosszig tartó tanulás szempontjából alapvető.