Keresés
Keresési eredmények
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(2)
1-107Megtekintések száma:180Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:350Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:503KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:375Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
1-168Megtekintések száma:203Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
1-119Megtekintések száma:482Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(4)
1-201Megtekintések száma:80Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 4.szám - teljes szöveg
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(3)
1-150Megtekintések száma:190Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:495Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)
1-210Megtekintések száma:334Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
1-107Megtekintések száma:375Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)
1-231Megtekintések száma:163Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg
-
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK REGGIO EMILIA JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉSE
149-168Megtekintések száma:664A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen módon foglalkozik a “Reggio Emilia” a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A tanulmány a Reggio Emilia megközelítésben alkalmazott kutatók (például Vygotsky, Gardner, Piaget, Bronfenbrenner, Bruner és Dewey) elméleteit tárgyalja. A Reggio Emilia megközelítés segíthet a sajátos igényű gyermekek tanulási képességeinek optimalizálásában, megkönnyíti a tapasztalatokon keresztül történő tanulást és lehetőséget, bátorságot ad nekik, hogy kipróbáljanak valami újat. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a Reggio Emilia megközelítés milyen mértékben segítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek kreativitásának fejlődését, valamint, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyermekek korai nevelése során alkalmazható Reggio Emilia nevelési formákat.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:341Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
1-104Megtekintések száma:336Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
1-91Megtekintések száma:321Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
1-112Megtekintések száma:329Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
1-93Megtekintések száma:483Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám
-
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE
19-35Megtekintések száma:370A tanulmány célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesedésének folyamatát. A jelenség alaposabb megértéséhez az európai oktatási célkitűzéseket és programokat tekintjük át a tanulmány első részében, majd ezeknek a területeknek a magyar aspektusait is megvizsgáljuk – különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra. A nemzetköziesedés legfontosabb trendjeit az Oktatási Hivatal és a Tempus Közalapítvány statisztikai adataival illusztráljuk – kitérve a mobilitás mindkét irányára. Az Eurostudent VII. adatbázis magyarországi almintájának segítségével (N = 7547) áttekintjük a hallgatók mobilitási tapasztalatait a demográfiai jellemzőik, a felsőoktásba való bekerülésük körülményeik, a tudományterületük, képzési szintjük és más háttérváltozóik mentén. Bizonyos vizsgált területek esetén a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk meg. Eredményeink megerősítik, hogy a kimenő és a bejövő mobilitás trendjei nem illeszkednek egymáshoz, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés beágyazott az egyenlőtlenségekbe.
-
Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete
67-75Megtekintések száma:392Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.
-
Oktatáspolitikai megoldások a roma diákok támogatása céljából
113-121Megtekintések száma:44A tanulmányban a 2015 és 2025 között végrehajtott magyar oktatáspolitikai intézkedéseket vizsgálatára kerül sor, amelyek célja a roma tanulók tanulmányi eredményeinek javítása. Az oktatást nem csupán a tudásátadás eszközeként, hanem a társadalmi mobilitás és egyenlőség egyik legfontosabb mozgatórugójaként is tekintik. A roma diákok olyan komplex kihívásokkal szembesülnek, amelyek társadalmi hátrányokból, kulturális különbségekből, illetve olyan rendszerszintű problémákból fakadnak, mint a szegregáció és az intézményi diszkrimináció. A tanulmány áttekintést ad a legfontosabb oktatáspolitikai beavatkozásokról, beleértve a kötelező óvodai nevelést, a komplex oktatási programot (CIP), a közösségi alapú tanoda kezdeményezéseket, az Útravaló ösztöndíjprogramot és a roma szakkollégiumokat. Bár ezek a programok, kezdeményezések pozitív helyi eredményeket hoztak – például javult az együttműködés, csökkent a lemorzsolódás aránya és javult a felsőoktatáshoz való hozzáférés –, hosszú távú hatásukat korlátozza az alulfinanszírozottság, a projektalapú megközelítés és a rendszerszintű integráció hiánya. A tanulmány kritikus szemszögből közelíti meg a kérdést, kiemelve a fenntartható stratégiákat, a pedagógusképzés nyitottságát a probléma iránt, a közösségi részvételt és az átfogó monitoring rendszerek szükségességét. Az ajánlások között szerepel a tanárképzés erősítése, az integrált társadalmi támogatás előmozdítása és a romák döntéshozatalban való részvételének biztosítása. Az eredményekből kiolvasható, hogy csak rendszerszintű, hosszú távú intézkedésekkel lehet hatékonyan csökkenteni az oktatási-egyenlőtlenségeket és elősegíteni a roma közösségek valódi társadalmi befogadását.
-
Két oktatási (a projektalapú és a kutatásalapú) stratégia hatása a diákok teljesítményére a kiválasztott biológiai absztrakt fogalmak esetében
33-43Megtekintések száma:154A tanulmány célja annak feltárása, hogy két oktatási stratégia – a projektalapú és a kutatásalapú tanítás – miként befolyásolja a diákok teljesítményét bizonyos absztrakt biológiai fogalmak elsajátításában. A kutatás kvázi-kísérleti, előteszt–utóteszt kontrollcsoportos elrendezést alkalmazott. A vizsgálat során 120 középiskolás (SS II) biológia szakos diákot választottak ki véletlenszerűen hat, két helyi önkormányzati területen (LGA) található koedukált iskolából Kwara államban. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a csoportokba. Az alkalmazott eszközök közé tartozott a Biológiai Diák Teljesítményteszt (r=0,88) és a Tanári Útmutató a Projekt és Kutatásalapú Stratégiákhoz. Két kutatási hipotézist állítottak fel, amelyeket 0,05-ös szignifikanciaszinten teszteltek. Az összegyűjtött adatokon elvégzett kovarianciaelemzés (ANCOVA) eredményei szerint az oktatási beavatkozás szignifikáns főhatást gyakorolt a diákok teljesítményére az adott absztrakt biológiai fogalmak körében (F(2, 107) =12,061; p<0,05, parciális η² = 0,184). Az átlagosan legmagasabb teljesítményértékeket a projektalapú stratégia (PS) szerinti oktatásban részt vevő diákok érték el (x̅ = 23,21), míg a hagyományos oktatási módszert (CS) alkalmazó kontrollcsoport diákjai mutatták a legalacsonyabb teljesítményt (x̅ = 17,20). Az eredmények szerint a stratégiák hatékonysága a következő sorrendet mutatta: PS > IS > CS.A nemek közötti különbségeket tekintve a fiúk átlagos teljesítménynövekedése (x̅ = 21,94) magasabb volt, mint a lányoké (x̅ = 17,13). A kutatás eredményei alapján javasolt a projektalapú és a kutatásalapú tanítási módszerek szélesebb körű alkalmazása a biológia absztrakt fogalmainak hatékonyabb elsajátítása érdekében.
-
AZ INTEGRÁCIÓ-SZEGREGÁCIÓ HELYZETE EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
19-31Megtekintések száma:1174A múlt század utolsó éveitől egyre jobban hangsúlyozzák a társadalmi integrációt az európai uniós állásfoglalások (UNESCO 1995; Európa 1998), vagyis szorgalmazzák, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ne legyenek méltánytalanul megkülönböztetve társaiktól, kirekesztve társadalmi közegükből (UNESCO 1995). Az integrált nevelést a közoktatásban az esélyteremtés, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének eszközeként tekintik (Mesterházi, 2002). Kutatásunkban integrált és szegregált intézményben nevelő-oktató pedagógusok (n=86) kérdőíves felmérésének eredményeit mutatjuk be az integráció kérdéskörével kapcsolatban, kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire befogadóak a szakemberek? Az eredmények azt mutatják, hogy a többségi iskolában tanító pedagógusok jelentős hányada, részben ért egyet az integrált neveléssel- oktatással az adott válaszok alapján. Felkészültségüket mindkét intézményben tanító pedagógusok, valamint gyógypedagógusok nem tartják megfelelőnek, elegendőnek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához.
-
ÚJ „KAPCSOLATOK”: A ZENETANÁROK, A HITTANÁROK ÉS AZ SNI TANULÓK
39-53Megtekintések száma:308Jelen tanulmány a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését vizsgálja a pedagógusok két „új” csoportjának az oldaláról. A hittanár-nevelőknek és a zenetanároknak a nevelésben, oktatásban betöltött sajátos helyzetének a felvázolása után egy olyan vizsgálat tapasztalatainak a bemutatása következik, amely arra fókuszál, hogyan látják a saját tudásukat, nehézségeiket, szükségleteiket az együttnevelési helyzetekben. Helyzetük megítéléséhez ún. kontroll csoporthoz viszonyítottuk a vizsgálati eredményeiket. A vizsgálati csoportot a közoktatás klasszikus szereplői, a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok alkották.
-
A tanulók sajátos nevelési igényeinek figyelembevétele az alsó tagozatos úszásoktatásban
7-16Megtekintések száma:56A kutatásban a tanulók sajátos nevelési igényeinek figyelembevételét vizsgáltuk az alapfokú úszás-oktatásban. A témaválasztást az SNI tanulók számának növekedése és az úszásoktatók felkészültségének fontossága indokolta. Célunk volt feltárni, hogy az úszásoktatók milyen mértékben tudják figyelembe venni az SNI tanulók egyéni szükségleteit, és milyen nehézségekkel találkoznak az úszásoktatás során, valamint célunk volt feltérképezni az SNI és ép tanulók úszásoktatása közti különbségeket, valamint a tanulást segítő tényezőket. A kutatás módszere az online kérdőíves kikérdezés volt. A vizsgálatban 77 úszást oktató szakember vett részt. Az eredményekből kiderül, hogy az oktatók többsége nem rendelkezik speciális végzettséggel, tudásuk főként személyes tapasztalatokon alapul. Bár sokan felkészültnek érzik magukat, a gyakorlatban előfordul a bizonytalanság. Az SNI gyermekek úszástanítása speciális módszertani eszközöket, nagyobb figyelmet és differenciált bánásmódot igényel. Nehézségként jelent a figyelem, a fegyelem, és a motiváció fenntartása. A differenciálás és az egyéni tempó biztosítása kihívást jelent, míg a kisebb létszámú játékos foglalkozások elősegítik a hatékonyabb fejlődést.