Empirikus és értekező tanulmányok

AZ ÓVODAI GYÓGYTESTNEVELÉS TAPASZTALATAI EGY HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI ÓVODAI KUTATÁS TÜKRÉBEN

Megjelent:
September 30, 2023
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2023 Kinczel Antónia, Fülöp-Pipó Mariann, Pálinkás Réka, Peter Židek (PeadDr.), Laoues-Czimbalmos Nóra, Dr. Lengyel Attila , Dr. Müller Anetta

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Kinczel, A., Fülöp-Pipó, M., Pálinkás, R., Židek, P., Laoues-Czimbalmos, N., Lengyel, A., & Müller, A. (2023). AZ ÓVODAI GYÓGYTESTNEVELÉS TAPASZTALATAI EGY HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI ÓVODAI KUTATÁS TÜKRÉBEN. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 9(3), 27-34. https://doi.org/10.18458/KB.2023.3.27
Absztrakt

A gyógytestnevelés témakörében a hazai szakirodalmak és kutatások nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint a testneveléssel foglalkozó kutatások, ezért ez a cikk is hiánypótló. A kutatásunk célja volt, hogy a gyógytestnevelésen belül az óvodáskorúak számára biztosított gyógytestnevelési foglalkozások tapasztalatairól számoljunk be, hiszen ez a terület kevésbé kutatott. A kutatásunk az óvodai gyógytestnevelésben részt vett gyerekek és szüleik tapasztalatait mutatja be a hajdúböszörményi Jó Pásztor Református Óvodába járó gyerekek mintáján. Az eredményeket 50 szülők által kitöltött kérdőív, és az óvodába tanító gyógytestnevelő pedagógussal folytatott interjú elemzésére alapozva ismertetjük. A kutatásból kiderül, hogy az óvodáskorú gyermekek szülei közül 8% nem tudott arról, hogy gyermeke részt vesz ilyen foglalkozáson, a szülők 92%-a informált volt, azonban 20%-uk nem tudta, hogy hány fejlesztési alkalomban részesül gyermeke. A szülők többsége nyomon követi gyermeke fejlesztését, azonban kevésnek ítélik meg a pedagógus által közölt információkat. A szülők döntő többsége a gyermekük diagnózisával is tisztában volt. A szülői vélemények azt mutatták, hogy hogy fontosnak tartják a gyógytestnevelési foglalkozások meglétét, hiszen nélkülözhetetlennek tartják a növekedésben lévő szervezet hatékony fejlesztésére. A szülők a gyógytestnevelés foglalkozásoknak olyan pozitív hatásait is tapasztalták, mint, javult a gyermek tartása, a hajlékonysága, az ortopédiai elváltozások mértéke csökkent, erősödött a kitartás, vagy javult a mozgásügyesség és a kéz-láb koordináció. Szintén lényeges szempont a szülők véleménye szerint az, hogy ezek a foglalkozások ingyenesek, óvodai időben történnek és játékosak. A gyógytestnevelő pedagógus szerint a foglalkozások száma nem elégséges ahhoz, hogy optimális javulást érjenek el, tekintettel arra, hogy a gyerekek döntő többsége csak az óvodában kap fejlesztést. Ezek az eredmények hasznosak és felhasználhatók az óvodapedagógus képzésben vagy a szakirányú továbbképzésekben.

Hivatkozások
  1. Andrásné Teleki J. (2000). A testnevelés szervezeti keretei között megoldható prevenció és korrek-ció közigazgatási szabályozása (pp 7-11). In Gaál Sné., Bencze Sné (szerk.). Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Tessedik Sámuel Főiskola, Kőrős Főiskolai Kara, Szarvas.
  2. Andrásné Teleki, J. (2017). A gyógytestnevelés feladata, jelenlegi helyzete az oktatás rendszerében Testnevelés, Sport, Tudomány., 2. (1-2.). DOI 10.21846/TST.2017.1-2
  3. Fülöp-Pipó M. (2023). A hajdúböszörményi Jó Pásztor Református Óvoda gyógytestnevelési fejlesztésben részesülő óvodáskorú gyermekek szüleinek és a velük foglalkozó gyógytestnevelő tanár véleményének illetve tapasztalatainak összehasonlítása. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar.
  4. Gaál S. & Bencze S (2004). A testnevelés mozgás-anyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára. Gaál Sándorné – Magánkiadás.
  5. Hidvégi, P. & Müller, A. (2015). Gyógytestnevelés. EKF Líceum Kiadó, Eger.
  6. Mező, K. (2018). A kora gyermekkori családi nevelés hatása az érzelmi intelligencia kialakulására és fejlődésére. In: Vargáné, Nagy Anikó (szerk.) Családi nevelés 3. Debrecen, Magyarország : Didakt. 43-59.
  7. Mező, K. (2022). Peculiarities in Teaching Students with Learning Disabilities and the Learning Support Mechanism of Educators during the COVID-19 Pandemic. Fogyatékosság és Társadalom. 16-24. DOI 10.31287/FT.en.2022.2.3
  8. Mező, F. & Mező, K. (2022). Kreativitás a sport terén. Tehetség 2022/ 1. 5-8.
  9. Mező, K. (2022). Opportunities for collaboration between families and talent organizations for developing the creativity of sports talent. In: Gortka-Rákó, E.; Godawa, G. (szerk.) Education in the FamilyFamily in Education II. Krakow, Lengyelország: Pontifical University of John Paul II in Krakow, Institute of Pedagogy and Family Sciences, Faculty of Education for Children and Special Educational Needs of the University of Debrecen. p. 15
  10. Müller, A.; Laoues-Czimbalmos, N.; Szerdahelyi, Z.; Boda, E.; & Mező, K. (2021). Gyógypedagógiai mozgásfejlesztés szerepe és módszertani aspektusai. Különleges Bánásmód 7(3). 101-112. DOI 10.18458/KB.2021.3.101
  11. Őry, E.,Kajtár, G., & Simon, I. Á. (2019): Gyógytestnevelők motivációja a továbbkép-zések terén. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice 17(3-4). 87-96.
  12. Pálfi, S., Rákó E., Vargané Nagy A., Teszenyi E. (2020): Children’s rights in Hungary in early childhood education and care In: Jane, Murray; Beth, Blue Swadener; Kylie, Smith (eds.) The-Routledge-International-Handbook-of-Young-Childrens-Rights. London, Routledge of Taylor and Francis Group. 354-365.
  13. Pálfi, S. (2019). Az óvodai játék a gyermekközpontúság mutatója: az óvodai játék jelene - és amilyen lehetne. Budapest, Sprint Kft.
  14. Ramocsa, G. (2005): A gerincferdülés: Scoliosis. In: Csendes, Krisztina (szerk.) Kisgyermekek, nagy problémák: 4-9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. Budapest, Raabe Kiadó.
  15. Ramocsa, G. (2009): A játék komplex értelmezése és alkalmazása a napjaink gyógytestnevelésében. 39. Mozgásbiológiai Konferencia : Program. Előadás-kivonatok. 33-34.
  16. Simon, I. Á. & Kajtár, G. (2015): A gyógytestnevelő tanár nevelői, szakmai attitűdje. Magyar Sporttudományi Szemle 16: 2(62). 60.
  17. Simon, I. Á. (2022b): A játék szerepe a kisgyer-mekek testnevelésében (mozgásos tevékenységében). In: Simon, I. (szerk.) A játék kisgyermekkorban: Szemelvények a játék különböző területeiről. Sopron, Magyarország: Soproni Egyetemi Kiadó. 130-184.
  18. Wolf, K. (2022): Mozgás és mozgásfejlesztés az óvodában. Módszertani Közlemények, 62(2), 96–102.
  19. Vargáné, Nagy A. (2021). A SARS COVID-19 okozta helyzet a hazai kora gyermekkori intézményekben. Különleges Bánásmód 7: 4. 101-107. DOI 10.18458/KB.2021.4.101
  20. Vargáné, Nagy A; Pálfi, S. (szerk.).Játékkal a világ körül = Play around the world. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
  21. Višnjić-Jevtić, A., Varga Nagy, A., Ozturk, G., Şahin-Sak, İkbal T., Paz-Albo, J., Toran, M. i Sánchez-Pérez, N. (2021). Policies and practices of early childhood education and care during the COVID-19 pandemic: Perspectives from five countries. Journal of Childhood, Education & Society, 2(2), 200–216. DOI 10.37291/2717638X.202122114