• Emlékezés Kósa Géza (1950–2021) dendrológusra

  3-15

  Fráter Erzsébet

  Megtekintések száma:

  310

  Kósa Géza a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert dendrológiai gyűjteményének kurátora volt 45 éven át. Gyűjteményvezetőként, majd a kert vezetőjeként kamatoztatott kertészeti, növényisme­reti és kerttörténeti átfogó tudása, hatalmas műveltsége, széleskörű gyűjteményes kerti tapasztalata által a Kert hazánk taxonokban leggazdagabb, nemzetközi szinten is jegyzett botanikus kertje lett. Te­vékenysége révén a gyűjteményes kerti szakma jelentőségének szerzett megfelelő tekintélyt.

  PDF

  396

• Új montán fajok a magyar mohaflórában

  16-26

  Németh Csaba

  Schmotzer András

  Megtekintések száma:

  681

  A szerzők a Központi-Bükk mohaflorisztikai kutatása során három, Magyarország területéről eddig nem ismert mohafaj előfordulását mutatták ki az ómassai Vörös-kő (Encalypta spathulata Müll.Hal.) és a Jávor-hegy (Hydrogonium croceum (Brid.) Jan Kučera, Orthothecium rufescens (Dicks. ex Brid.) Schimp.) mészkő-, illetve dolomit szikláiról. Mindhárom faj montán, alpin-boreális flóraelem, és jelenlétük a Bükk ezen részének erőteljes montán karakterét hangsúlyozza. Míg a H. croce­um és az O. rufescens Európa hegyvidéki területein gyakori és elterjedt faj, addig az E. spathulata IUCN vörös listás növény (VU, sebezhető besorolással), így a Bükkben felfedezett populációja kontinens-léptékben is jelentőséggel bír.

  PDF

  263

• Adatok a Szuha-vízgyűjtő és környéke flórájához

  27-67

  Szentgyörgyi Péter

  Bátori Gábor

  Megtekintések száma:

  321

  Cikkünkben a Putnoki-dombság és kisebb részben a Sajó-völgy flórájához szolgáltatunk adatokat, melyeket 1991 és 2021 között gyűjtöttünk, és összesen 415 fajra vonatkoznak. Publikáljuk néhány a Tornense-ből, illetve a Putnoki-dombságból eddig nem közölt vagy ritka faj adatát, illetve kitérünk adathiányos, de gyakoribb fajokra is. Több foko­zottan védett, illetve védett faj előfordulását is megemlítjük. Az ebben a részben szereplő 246 faj közül 8 a Tornensére, további 47 pedig a Putnoki-dombságra új. Elektronikus mellék­letben 169 növényfajról kiegészítő elterjedési adatokkal szolgálunk Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához.

  PDF

  334

• Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához

  68–85

  Lovas-Kiss Ádám

  Süveges Kristóf

  Megtekintések száma:

  1728

  Dolgozatunkban a Dél-Nyírség és a Berettyó–Kálló köze egy florisztikai értelemben jellemzően alulreprezentált településének, Monostorpályinak a flórájához szolgáltatunk adatokat, más­részt közzéteszünk néhány érdekesebb florisztikai megfigyelést Debrecen környékéről. Összeállítá­sunkban 58 növényfajról szolgáltatunk adatokat. Az enumerációban felsorolt fajok között találunk a térségből korábban egyáltalán nem jelzett taxonokat (Lathyrus nissolia, Gagea villosa, Catabrosa aquati­ca, Potamogeton lucens, P. pusillus). Összesen 16 védett növényfaj újabb előfordulási adatait tesszük közzé, melyek általában jellemzőek a nyírségi természetes élőhelyekre, ugyanakkor véleményünk sze­rint összességében visszaszorulófélben vannak (pl. Hottonia palustris, Dianthus superbus, Cirsium rivu­lare, Lychnis coronaria). Adatot szolgáltatunk néhány országszerte ritka vagy ritkulóban lévő gyomfaj elterjedéséhez (Anthemis cotula, Myagrum perfoliatum, Agrostemma githago), emellett megerősítjük néhány kevéssé ismert növényfaj korábbról ismert előfordulását (Luzula pallidula, Carex hordeistichos); továbbá felhívjuk a figyelmet néhány idegenhonos faj terjedésére is (Broussonetia papyrifera, Phyllostachys sp.).

  PDF

  230

• Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon

  86–101

  Kis Szabolcs

  Megtekintések száma:

  436

  A vasúti pályaszakaszok (vonalas létesítmények) mentén létrejövő pionír élőhelyek kiváló terjedési lehetőséget biztosítanak egyes fajok számára. A dolgozatban olyan, a vasúti töltéseken fellelt fajok új előfordulásait mutatom be, mint az Equisetum ×moorei, Equisetum ramosissimum, Lycopsis arvensis, Euphorbia maculata, Lepidium densiflorum, Tragus racemosus és a Vulpia myuros. Kiemelendő adat a Galium humifusum újrafelfedezése az országban. A dolgozatban összegyűjtött adatok alapján elmondható, hogy egyes adventív, illetve nem tájhonos (homokgyepi) fajok ezen vasúti töltések homokalapzatait képesek kolonizálni, így azokat ökológiai folyosóként használni. Ezáltal a vasútmenti pionír élőhelyek jelentős szerepet játszanak az adventív fajok terjeszkedésében, ugyanakkor az orszá­gosan ritka, őshonos pionír fajok megtelepedésére is lehetőséget adnak.

  PDF

  458

Szemle

• Nyárfaültetvények orchideái – irodalmi áttekintés

  102–117

  Molnár V. Attila

  Süveges Kristóf

  Fekete Réka

  Archaux Fréderic

  Chevalier Richard

  Takács Attila

  Megtekintések száma:

  726180

  A fatermesztési célú nyárfaültetvényekben 26 orchideafaj és 2 hibrid előfordulásáról 13 európai országból állnak rendelkezésre irodalmi adatok. További 4 faj előfordulását 3 országban a vi­lághálón található források igazolják. Az ültetett nyárasok leggyakoribb kosborféléi a rizómás, részleges mikoheterotróf Cephalanthera- és Epipactis-fajok közül kerülnek ki. Jelentőségüket fokozza, hogy egyes szűk elterjedésű fajok (E. bugacensis, E. campeadorii, E. fibri, E. tallosii, E. zaupolensis) állományainak nagy része nyárültetvényekben él. Az eddigi tanulmányok legtöbbször egyetlen vagy csupán néhány ültetvényből történő florisztikai adatközlésre szorítkoznak. Lengyelországi hosszabb távú megfigyelé­sek alapján az állományok évtizedekig fennmaradhatnak, sőt dinamikusan növekedhetnek. Az állomá­nyok egyedszáma egyes esetekben akár százezer példánynál is több lehet. Az orchideák legkorábban (4–)7–8 éves ültetvényekben jelennek meg. Az eddigi vizsgálatok alapján alig ismert, hogy a nyárfaül­tetvények művelése, szerkezete, talajviszonyai, illetve az ültetett nyárfa fajták hogyan befolyásolják az orchideák megjelenését. A nyárak és az orchideák mikorrhiza-kapcsolatai kulcsszerepet játszhatnak a folyamatban. Alig ismert, hogy az ültetvények gazdasági hasznosítása és az orchidea állományok hos­szabb távú fenntartása miként egyeztethető össze.

  PDF

  250

Rövid közlemények

• A Myricaria germanica újabb előfordulása másodlagos élőhelyen

  118–122

  Kelecsényi Péter

  Takács Attila

  Megtekintések száma:

  22582

  Közleményünkben a Myricaria germanica (L.) Desf egy újabb, másodlagos élőhelyhez kötődő előfordulását ismertetjük Észak-Kelet Magyarországról, a Bükk hegység pereméről, egy miskolci salaklerakó területéről. A növény a salak kitermelése során kialakult meredek falon telepedett meg. A fal eróziója miatt időnként egy-egy tő onnan leszakad. Az elpusztult egyedek életkora az évgyűrűik alapján 5–13 év közötti. A körülbelül 50 töves populáció ma a legnagyobb (de talán az egyetlen) hazai állománya a fajnak. A salaklerakó területén további ritka és védett fajok is előkerültek (Epilobium dodonaei Vill., Dysphania botrys (L.) Mosyakin & Clemants, Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P. Fuchs, Polystichum aculeatum (L.) Roth ex Mert.).

  PDF

  273

• Szombathely város kámoni és herényi vízbázis-védőterülete, mint növényzeti értékek menedéke

  123–125

  Balogh Lajos

  Szinetár Csaba

  Megtekintések száma:

  236

  A Szombathely északnyugati részén lévő kámoni és herényi vízbázis-védőterületek rétjei és erdősávjai évtizedek óta jó természetességi állapotúak. Botanikai értékeikkel szinte a Kőszegi-hegységet és az Őrséget hozzák el a város határába. Ez a rétek esetében a rendszeres kaszálás, az erdősávok vonatkozásában pedig a bolygatás hiányának volt köszönhető. Olyan növényfajok kisebb-nagyobb állományai fordulnak elő, mint például a Moenchia mantica, vagy a védett Orchis morio, Pyrola rotundifolia, Cephalanthera longifolia, Epipactis helleborine és Ophioglossum vulgatum. Az utóbbi években azonban egyes részeik egyre erősödő emberi zavarásnak (terepmotorozás, túragépkocsizás) vannak kitéve, ezért időszerű lehet védelmük kezdeményezése. E rövid esettanulmány is jelzi, hogy a megfelelően kezelt vízbázis-védőterületeknek fontos szerepe lehet természetközeli élőhelyek, ritka (esetenként védett) növényfajok (és a hozzájuk kapcsolódó állatvilág) térségjellemző képviselőinek, állományainak megőrzésében.

  PDF

  239

• A kúszó csalán (Urtica kioviensis) előfordulásai a Dél-Nyírségben

  126–131

  Demeter László

  Szél László

  Megtekintések száma:

  266

  A kúszó csalánnak (Urtica kioviensis Rogow.) eddig egyetlen herbáriumi és egy fló­ratér­képezési adata volt ismert a Dél-Nyírségből. 2004 óta 14 flóratérképezési kvadrátból mutattuk ki a fajt. Adatait télen is gyűjtöttük, mert élőhelyei jégen könnyebben járhatók, áttelelő hajtásai jobban ész­lelhe­tők, és feltűnően különböznek morfológiailag a nagy csalántól (Urtica dioica L.). Jellemző élőhelyei vol­tak a rekettyés fűzlápok (Calamagrosti-Salicetum cinereae Soó et Zólyomi in Soó 1955), nádasok (Phragmitetum communis Soó 1927 em. Schmale 1939), gyékényesek (Typhetum latifoliae G. Lang 1973, Typhetum angustifoliae (Soó 1927) Pignatti 1953) zsombéksásosok (Caricetum elatae Koch 1926) és magassásosok (leginkább Caricetum acutiformis Eggler 1933). A legnagyobb állományok másodlagos élőhelyeken, lápok helyén kialakított víztározókban élnek. Az állományok jelentős része a térség főbb vízfolyásainak széles völgyeiben található.

  PDF

  174

• Irodalmi figyelő

  132-133

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  1598

  Kulcsár L., Mesterházy A., Keszei B., Király G., Balogh L. (2022): Vas megye védett növényei. Szülőföld Könyvkiadó, Szombathely–Sárvár, 566 pp. ISBN 978-615-6172-39-6

  PDF

  120