Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Felföldy Lajos (1920–2016)
    3–25
    Megtekintések száma:
    213

    Felföldy Lajos (1920–2016) magyar botanika és hidrobiológia egyik legsokoldalúbb és legeredetibb egyénisége volt. Pályáját Soó Rezső irányításával kezdte, 1938 és 1946 között aktívan részt vett a debreceni és 1941–1942 között a kolozsvári Tudományegyetem Növénytani Tanszékén folyó geobotanikai kutatásokban. Számos tudományterületen maradandót alkotott. A légszennyezésnek az epifiton zuzmókra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásai (1942) világviszonylatban is az elsők közé tartoznak. A Raunkiaer-féle növényi életforma-rendszeren belül elkülönítette a kétévesek (Hemitherophyta) életforma-típusát az egyévesekétől (1942). Úttörő szerepet játszott Magyarországon a vadon élő növényfajok citológiai (kariológiai) vizsgálatában (1947–1949). Foglalkozott növényélettannal (1951–1959), vizekben folyó primer produkcióval és algatenyésztéssel (1958–1960). 1972-ban életre hívta és 1990-ig szerkesztette a Vízügyi Hidrobiológia sorozatot. Megalapozta a magyarországi vízminőség-védelmet, amely a mai napig meghatározza a magyar hidrobiológusok szemléletét. 14 és 89 éves kora között legalább tízezer herbáriumi lapot gyűjtött. Nyugdíjba vonulása után a MTM Növénytár és az ELTE Füvészkert herbáriumi anyagának rendezésével, revíziójával foglalkozott, aktívan részt vett az Új Magyar Füvészkönyv elkészítésének munkálataiban. Munkáira egyszerre jellemző a természet iránti mély tisztelet, az elméleti megalapozottság és a gyakorlatiasság.

  • Apró közlemények
    262-271
    Megtekintések száma:
    593

    1. Elatine alsinastrum és más florisztikai adatok a Budai-hegységből

    2. Aszályfű (Eleusine indica) a Maros–Körös közén

    3. A karcsú köles (Panicum dichotomiflorum) Gyöngyösön és Felsőnyárádon, valamint a faj terjedése az Északi-középhegységben

    4. Symphyotrichum ciliatum a Sajó–Hernád-síkon

    5. Alnus incana és Vitis sylvestris az Által-ér völgyében

    6. Kiegészítések az Euphorbia prostrata és az Euphorbia serpens hazai elterjedéséhez

  • Cardamine occulta Hornem. Magyarországon, és a dísznövénykereskedelem más potyautasai
    195–214
    Megtekintések száma:
    542

    2017–2020 között hazai dísznövény kertészetek gyomflórájának vizsgálata során a Cardamine occulta Hornem. jelentős populációit találtuk. A Magyarországról korábban nem jelzett faj a meglátogatott 53 kertészetből 51-ben előfordult. Jellemzően a rendszeresen öntözött, folyamatosan nedves felszíneket kolonizálta (cserepek, konténerek talaja, geotextillel borított ágyások sáros felszíne stb.). A korábbi években Cardamine hirsuta L. néven gyűjtött, a JPU és DE gyűjteményekben elhelyezett példányaink felülvizsgálata során a C. occulta további adatai kerültek elő. Ezek egyike (2004.08.27., Heves megye: Eger [8088.3; 8188.1], Schmotzer A., DE) a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok alap­ján a faj harmadik dokumentált előfordulása Európában. Az Eclipta prostrata (L.) L. és az Urtica memb­ranacea Poir. előfordulása szintén új adat a magyar flórára. Az Eclipta prostrata egyedei négy, az U. membranacea-é kettő alkalommal kerültek elő import termofil fásszárúak dézsáiból. Egy további kerté­szetben csemeteágyásból került elő az Eclipta prostrata néhány-tíz töve. Az Euphorbia prostrata Aiton, E. serpens Kunth és Veronica peregrina L. jelentős populációit is megfigyeltük – utóbbi két faj előfordulását eddig nem dokumentálták a keleti országrészben.

  • Apró közlemények
    173-176
    Megtekintések száma:
    194
    1. Centunculus minimus L. Aggtelek és Szögliget határában
    2. A Daphne laureola L. érdekes előfordulása a Budai-hegységben
    3. A Cardaminopsis petraea (L.) Hiit. különös termőhelyi előfordulása Gyenesdiáson
    4. Petasites hybridus (L.) G.Gaertn., B.Mey. & Scherb. a Kisalföldön
    5. Két orchidea faj [Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce és Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw.] aktuális előfordulása Szegeden
    6. Három szórványos előfordulású, behurcolt pázsitfűfaj [Dasypyrum villosum (L.) Borbás, Eleusine indica (L.) Gaertn. és Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth] új adatai a Dél-Dunántúlról
  • Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
    79–100
    Megtekintések száma:
    1054

    Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodás-biológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talaj-adottságairól.

  • Az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa) elterjedésének vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén
    27–32
    Megtekintések száma:
    503

    Az Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth első magyarországi adata 2007-ből származik. Az azóta eltelt idő­szakban a faj intenzíven terjedt, az ország több pontján megjelent. A felmérések során Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye északi részén vizsgáltuk a faj jelenlegi elterjedését. Arra kerestük a vá­laszt, hogy első megtelepedésének környékén mekkora területen terjedt el és ettől a területtől el­kü­lö­nül­ten, a vizsgált terület más részén is megjelent-e. A közleményben áttekintjük a hazai és az or­szág­ha­tár közeléből származó külföldi adatokat is. A felmérés során 58 lokalitásban találtuk meg a fajt, el­ső­sor­ban szántó­földeken, parlagokon, de zavart gyepekben is előfordult. Az 2007-ben megtalált lelőhely kör­nyezetében nagy területen elterjedt, de attól távolabb is megjelent, így a Sajó- és Bódva-völgyben, il­let­ve a Csere­hátban. Az Eriochloa villosa további terjedésére kell számítanunk, különösen az intenzív szán­tóföldi művelés alatt álló területeken, a zavart nyílt gyepeken, de megjelenése elképzelhető nyílt ter­mészetes élőhelyeken is.