Keresés

Keresési eredmények

• Újabb adventív vízinövény Magyarországon: Limnobium laevigatum (Hydrocharitaceae)

  9-15

  Riezing Norbert

  Megtekintések száma:

  412

  A szerző a Magyarországról korábban nem ismert amazonasi békatutaj (Limnobium laevigatum (Humb. & Bonpl. ex. Willd.) Heine) két lelőhelyét találta Tata-Naszály, illetve Dunaalmás kö­ze­lében, melegvizű források kifolyóiban. Ez a növény Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi te­rü­letein őshonos, ahol sokféle édesvízi élőhelyen megtalálható. Kedvelt akváriumi, illetve kerti tavi nö­vény, mely a kereskedelem révén vált „világpolgárrá”. Özönnövényként csak az ezredforduló óta tartják szá­mon. Behurcolták az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Japánba, Indonéziába, Zambiába és Zim­bab­wé­be. Európából korábban csak egy kivadulását jelezték (Belgium). Könnyen terjed és igen gyorsan (iva­ro­san és vegetatív úton egyaránt) szaporodik. Megjelenése az Egyesült Államokban már komoly prob­lé­mát okoz. Tömeges megjelenésével kiszorítja az őshonos növényeket, elzárja a fényt a vízben élő állatok és növények elől, csökkenti a vízben az oldott oxigén mennyiségét, rongálja, illetve működésképtelenné te­szi a műszaki létesítményeket.

• Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R.Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez

  221-226

  Molnár Csaba

  Juhász Melinda

  Megtekintések száma:

  392

  A közlemény beszámol néhány Magyarországon ritkább előfordulású behurcolt gyomnövény előfordulásáról. Az ausztráliai eredetű Chenopodium pumilio második jelenleg ismert hazai állománya Budapesten (Zuglóban) került elő 2016 szeptemberében. További 8 faj (Amaranthus deflexus, Echium maculatum, Lepidium densiflorum, Oxybaphus nyctagineus, Panicum dichotomiflorum, Portulaca grandiflora, Sarothamus scoparius, Tragus racemosus) összesen 27 előfordulási adatát az Északi-középhegység területéről, különösen települések belterületéről, bolygatott élőhelyekről (útpadka, járdarepedés, vasútállomások) tesszük közzé. A bizonyítópéldányok a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) kerültek elhelyezésre.

• A csókalábú útifű (Plantago coronopus) 2020-ban felfedezett újabb lelőhelyei

  99-101

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  567

  A folytatódó adatgyűjtés eredményeként 2020-ban a csókalábú útifű (Plantago coronopus L.) újabb lelőhelyei kerültek elő. Számos új előfordulása található az eddig ismert lelőhelyek­től távol, amely bizonyítja, hogy a faj továbbra is intenzív terjedési szakaszban van. KEF-alapú előfordu­lásainak száma aktuálisan 90. Minden új megfigyelése az útpadkát kísérő keskeny növényzeti sávból származik, kivétel ez alól a szombathelyi, ahol egy forgalmas bevásárlóközpont parkolójában a dísz­kövezet résében jelent meg.

• A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése

  44-47

  Kovács Dániel

  Mesterházy Attila

  Megtekintések száma:

  391

  A Ceratochloa alnemzetség a Bromus nemzetség egyik kicsi, de igen bonyolult taxonómiájú csoportja. Az ide tartozó fajok főként Észak- és Dél-Amerikában őshonosak, de adventívként a többi földrészen is jelen vannak. Hazánkból eddig két fajt mutattak ki, a Bromus catharticus-t és a B. carinatus-t. Az előbbit először Győrből, majd Környéről és a Nyírség nyugati feléről (Kálmánháza) jelezték. Utóbbi fajnak pedig Keszthely és Sopron területéről ismertek adatai. Az elmúlt években végzett intenzív városi flórakutatás során a B. catharticus két új populációja került elő Pécs városából.

• A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon

  26-31

  Kun András

  Exner Tamás

  Bauer Norbert

  Megtekintések száma:

  1261

  A Torilis nodosa (L.) Gaertn. atlanti-mediterrán gyomnövény. Régi megfigyelései ismer­tek Budapest térségéből, de ezek alkalmi megjelenések lehettek, a faj előfordulását több mint száz éve nem erősítették meg hazánkban. Az elmúlt néhány évben a faj hat új, spontán előfordulását talál­tuk Magyarországon, egy állományt Budapesten, további ötöt a Balaton északi partmellékének települé­sein. Minden esetben belterületek ruderális vagy intenzíven nyírt élőhelyein észleltük. Megjelenésében az intenzív turizmus szerepe biztosra vehető, de önfenntartó populációinak létrejöttében és már érzé­kelhető regionális terjedésében az éghajlati adottságok kedvezőbbé válása, az egyre enyhébb telek, a fagyos napok számának csökkenése is kulcsfontosságú lehet. A magyarországi adatok csatlakoznak a faj más közép-európai adventív előfordulásaihoz.

• Polgár Sándor és az adventívflóra kutatása. Egzotikus flóraszigetek Győrben a 20. század első felében

  188–197

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  371

  Polgár Sándor természettudományos kutatásainak egyik fókuszpontjában az idegenho­nos (adventív) növényfajok álltak. Huszonkét tudományos publikációja közül kilencet e témakörben írt. Győr ipartelepein és gyárudvarain az 1910-es évektől kezdve számos trópusi (főként dél-amerikai) eredetű növényt talált. A legtöbb közülük még ismeretlen volt hazánk területéről, négy fajt Európából is elsőként figyelt meg. A nehezen határozható Solanum, Amaranthus és Chenopodium nemzetségek nem­zetközileg elismert szakértője volt. Tudományra új fajként írta le a Solanum adventitium-ot. Nevéhez fűződik az Amaranthus nemzetség 4 fajának első megfigyelése hazánkból.

• Az Asparagus verticillatus L. Magyarországon

  38-43

  Wirth Tamás

  Gyergyák Kinga

  Megtekintések száma:

  401

  Pécs közigazgatási területének finomléptékű flóratérképezése során az Asparagus verticillatus L. kivadult egyedeit találtuk meg a város több pontján 2011–2012 során. A dolgozat áttekintést nyújt a faj taxonómiájáról, morfológiai jellemzéséről és magyarországi előfordulásáról. Az örvös spárga mediterrán-szubmediterrán faj, mely a Balkán-félszigeten, Kelet-Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában őshonos. Magyarországon kedvelt dísznövény; kiszökéséről, illetve elvadulásáról azonban eddig nem volt információnk. Korábbi gyűjtési adatai botanikus kertekből, kertekből származnak, illetve egy példány került elő Pécsett útszéli száraz gyepből. A most megtalált egyedek főleg a városnak a Mecsek déli oldalára felkúszó részén, kiskertes és szőlőtermő területein élnek, de egy példány előkerült a lakott területtől távolabbi, természetközeli vegetációból is. Mivel a fajt a város több pontján is ültetik, további kiszökésére, elvadulására, valamint tartós fennmaradására a jövőben is számíthatunk.

• Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához

  68–85

  Lovas-Kiss Ádám

  Süveges Kristóf

  Megtekintések száma:

  2018

  Dolgozatunkban a Dél-Nyírség és a Berettyó–Kálló köze egy florisztikai értelemben jellemzően alulreprezentált településének, Monostorpályinak a flórájához szolgáltatunk adatokat, más­részt közzéteszünk néhány érdekesebb florisztikai megfigyelést Debrecen környékéről. Összeállítá­sunkban 58 növényfajról szolgáltatunk adatokat. Az enumerációban felsorolt fajok között találunk a térségből korábban egyáltalán nem jelzett taxonokat (Lathyrus nissolia, Gagea villosa, Catabrosa aquati­ca, Potamogeton lucens, P. pusillus). Összesen 16 védett növényfaj újabb előfordulási adatait tesszük közzé, melyek általában jellemzőek a nyírségi természetes élőhelyekre, ugyanakkor véleményünk sze­rint összességében visszaszorulófélben vannak (pl. Hottonia palustris, Dianthus superbus, Cirsium rivu­lare, Lychnis coronaria). Adatot szolgáltatunk néhány országszerte ritka vagy ritkulóban lévő gyomfaj elterjedéséhez (Anthemis cotula, Myagrum perfoliatum, Agrostemma githago), emellett megerősítjük néhány kevéssé ismert növényfaj korábbról ismert előfordulását (Luzula pallidula, Carex hordeistichos); továbbá felhívjuk a figyelmet néhány idegenhonos faj terjedésére is (Broussonetia papyrifera, Phyllostachys sp.).

• Szívvel és alázattal. 140 éve született Dr. Polgár Sándor (1876–1944)

  169–184

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  406

  Dr. Polgár Sándor Győr megye legjelentősebb botanikusa volt. Munkásságának kiemelkedőbb eredményeit a florisztika, növényföldrajz, taxonómia, valamint az adventív flóra kutatása területén érte el. 1941-ben megjelent életműve, a Győrmegye flórája korának egyik legmodernebb monográfiája volt, amely napjainkban is sokat idézett alapmű. Felismerte és leírta hazánk egyik legritkább sárma-faját, az Ornithogalum ×degenianum-ot. Intenzív herbáriumi gyűjtő tevékenységet folytatott, gyűjtött lapjainak száma több, mint húszezer. Győri főreáliskolai tanárként 35 éven át tanított, ahol gyakorlatias módszereivel, tárgyszeretetével generációkban formálta ki a természet iránt érzett felelősséget.

• Az Euphorbia myrsinites elvadulása Egerben

  253–256

  Mykyta Peregrym

  Megtekintések száma:

  290

  Az Euphorbia myrsinites L. (Euphorbiaceae) közismert dísznövényünk. A Földközi-tenger medencéjében, a Fekete-tenger körül, a Kaukázusban és Kis-Ázsiában őshonos. Elvadulásának számos esete ismert Nyugat- és Közép-Európából, illetve Észak-Amerikából. Magyarországon mintegy fél évszázada ismertek alkalmi kivadulásai. Újabban az ország több pontjáról jelezték a jelenlétét. Jelen közleményben a faj kivadulásának újabb esetét mutatom be, Egerből. A rendelkezésre álló adatok alap­ján az E. myrsinites-t Magyarországon lokálisan meghonosodottnak tekinthető, de a formális kritériu­mok alapján lokálisan invá­ziós képessége is lehet. A faj pontos magyarországi státuszának megállapítá­sához további megfigyelések szükségesek.

• Apró közlemények

  300-310

  Bauer Norbert

  Balogh Lajos

  Bezeczky Árpád

  Nagy József

  Deák Balázs

  Kiss Orsolya

  Valkó Orsolya

  Schmidt Dávid

  Török Péter

  Szűcs Péter

  Kovács Dániel

  Lengyel Attila

  Máté András

  Somlyay Lajos

  Megtekintések száma:

  1164

  1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca új előfordulása a Szigetközben

  2. A Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze subsp. hungaricum (Klokov) Soó alkalmi megjelenései útpadkákon

  3. Az Asparagus verticillatus L. elvadulásának első hazai adatáról

  4. A Digitalis lanata Ehrh. új előfordulása Kemencén (Börzsöny)

  5. Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum Speta) első előfordulási adata a Duna–Tisza-közén

  6. Néhány érdekesebb növényfaj megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében

  7. Az adventív ágas falgyom (Parietaria judaica L.) újabb előfordulási adata Debrecenből

  8. Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaflórájában

  9. Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez

  10. A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) egykori kunpeszéri előfordulásáról

  11. A Spiraea crenata L. sas-hegyi (Budai-hegység) felfedezésének története

• Három új fűfaj Magyarország flórájában: Paspalum dilatatum, Phalaris aquatica és Panicum schinzii

  63–76

  Süveges Kristóf

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  581

  Közleményünkben két Magyarország flórájában korábban ismeretlen-, és egy archív adattal rendelkező fűfaj új előfordulását mutatjuk be. A Panicum schinzii Hack. egy Dél-Afrikából szár­mazó egyéves faj, a Paspalum dilatatum Poir. egy eredetileg Dél-Amerikában élő évelő növény, a Phalaris aquatica L. pedig a Földkö­zi-tenger mediterrán térségében őshonos évelő taxon. A Panicum schinzii egyetlen jól fejlett példánya a Nyugat-Dunántúlon, a Rába egy kavicszátonyán került elő, míg a két újonnan megfigyelt évelő fűfaj az Alföldön jelent meg: a Paspalum dilatatum egyetlen példányát Soltvadkert település déli szélén, szuburbán környezetben észleltük, míg a Phalaris aquatica egy kisebb populációja Szeged mellett, egy autópálya mentén fordul elő. A közleményben kitérünk a három érin­tett faj európai elterjedésére és élőhelyválasztására, valamint inváziós potenciáljukra, emellett beillesz­tettük őket a hazai határozókul­csokba is.

• A Gagea minima és a Dictamnus albus újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről

  304–316

  Korda Márton

  Schmidt Dávid

  Vidéki Róbert

  Haszonits Győző

  Tiborcz Viktor

  Csiszár Ágnes

  Zagyvai Gergely

  Bartha Dénes

  Megtekintések száma:

  569

  A szerzők a 2011 és 2017 közötti időszakban az Alföldről gyűjtött floriszti­kai adataik közül az érdekesebbeket adják közre. A cikkben 49 faj, illetve hibridfaj előfordu­lását, élőhelyi körülmé­nyeit, esetenként a térségből ismert történetét mutatjuk be. További 13 faj esetében – azok természet­védelmi jelentősége miatt – a Magyarország edényes nö­vényfajainak elterjedési atlaszához (Bartha et al. 2015, a továbbiakban: „Flóraatlasz”) meg­jegyzések nélküli kiegészítéseket is közlünk. A tárgyalt adatok többsége a Gyula, Békéscsaba és Doboz térségében elterülő keményfás ligeterdőkből származik, emellett további szór­ványadatokat közlünk az Alföld számos pontjáról. Eredményeink közül legjelentő­sebbek a Dél-Tiszántúlról kipusztultnak vélt Dictamnus albus, illetve az „elfeledett” Gagea minima újra­felfedezése. Emellett több, az Alföld, illetve az adott közép- vagy kistáj flórájára új (pél­dául Draba muralis, Nicandra physalodes, Cystopteris fragilis), illetve regionálisan veszélyez­tetett faj adatát (például Inula helenium, Ophioglossum vulgatum) ismertetjük. Bemutatunk továbbá ritka gyomnövényeket (pél­dául Calepina irregularis, Cardamine impatiens), terjedő­ben lévő adventív fajokat (Chorispora tenella, Euphorbia maculata, Phytolacca americana, Ph. esculenta, Sicyos angulata), illetve az adott térségben feltűnően alultérképezett fajokat (pl.: Loranthus europaeus, Arabis hirsuta, Rumex confertus).