Évf. 23 szám 1 (2018): Hazslinszky Frigyes emlékszám

Eredeti közlemények

Végveszélyben: a fejfás temetők botanikai és kultúrtörténeti értékei Magyarországon és Erdélyben

Megjelent január 1, 2018
Szerzők
Molnár V. Attila
Debreceni Egyetem
, Löki Viktor
Debreceni Egyetem
Megtekintés
Kulcsszavak
gombfa kopjafa kulturális örökség környezetbarát kezelés temető temetkezési szokások védett növény
Hogyan kell idézni
Selected stlye: APA
Molnár V., A., & Löki, V. (2018). Végveszélyben: a fejfás temetők botanikai és kultúrtörténeti értékei Magyarországon és Erdélyben. Kitaibelia, 23(1), 51–64. https://doi.org/10.17542/kit.23.51
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Napjainkban világszerte tapasztalható a természetes élőhelyek pusztulása és eltűnése. Emiatt a kisebb kiterjedésű, de természetközeli állapotban lévő másodlagos élőhe­lyek, például a temetők szerepe egyre nagyobb természeti értékeink megőrzésében. Munkánk során Románia és Magyarország három különböző régiójában (Északi-középhegység, Alföld, Erdély) mértük fel 51 temető növénytani ér­tékeit, és temetkezési szokásait. A vizsgált temetőkben összesen 25, a magyar jogszabályok szerint vé­dett növényfaj előfordulását regisztráltuk, egy temető­ben átlagosan 1,5 védett fajt találtunk. Megfigyelé­seink alapján a hagyományos fejfás temetkezés helyét gyorsuló ütemben veszik át a modern temetkezési szokások. Nem reprezentatív közvéleménykutatá­sunk (n=102) szerint az átlagpolgárok 90%-a elégedett vagy nagyon elégedett a temetők jelenlegi álla­potával. A fűnyírás gyakoriságát a válaszadók  mintegy harmada megfelelőnek ítéli, kétharmada gyakoribbá tenné, 75%-uknak pedig a modern síremlékek job­ban tetszenek, mint a hagyományos sír­hantok. A fejfás temetkezés eltűnése (és ezzel összefüggésben a temetők hagyományos, „természetkí­mélő” használatának megváltozása) nem csak kultúrtörténeti szem­pontból jelent veszteséget, hanem a temetőkben fennmaradt természeti értékeket is veszélyezteti.