Search
Search Results
-
Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során
3-10Views:344A szántóföldi művelés alól kivont területek kiterjedése egész Európában, így hazánkban is növekszik és természetvédelmi szempontból kívánatos, hogy ezeken a területeken gyepek jöjjenek létre. Gyepterületek létrehozása támaszkodhat csupán spontán szukcessziós folyamatokra, mely akkor lehet hatékony, ha a természetes gyepek fajainak lokális propagulum-forrásai biztosítottak. A gyepregeneráció során végbemenő vegetációdinamikai folyamatok és fajgazdagság változások finom léptékű elemzésére remek lehetőséget nyújtanak a fitomassza frakciók elemzésén alapuló vizsgálati módszerek. A fitomassza mérése pontosabb képet ad a növények tényleges mennyiségi viszonyairól, emellett ezzel a módszerrel megállapítható a holt fitomassza mennyisége is, ami jelentősen befolyásolja a növényfajok csírázási és megtelepedési esélyeit. Célunk a Kiskunsági Nemzeti Park területén található homoki parlagok spontán szukcessziójának tér-idő helyettesítéses vizsgálatával a következő kutatási kérdések megválaszolása volt: (1) Hogyan változik a homoki gyepekre jellemző célfajok fajszáma és tömegessége a szukcesszió során? (2) Hogyan változik a fő fitomassza frakciók mennyisége a szukcesszió során? (3) Milyen a természetközeli gyepek regenerálódásának dinamikája a vizsgált parlagokon? Eredményeink alapján a homoki gyepekre jellemző célfajok mennyisége nagyobb volt az idősebb parlagokon, mint a fiatalabb parlagokon. Kimutattuk, hogy a célfajok többsége már a fiatal parlagokon is megtelepedett, ehhez képest csupán néhány új célfaj jelent meg az idős parlagokon. Ezek az eredmények összhangban vannak a „initial floral composition” és a lassuló szukcesszió elméletével, melyek szerint a szukcesszió végkimenetelét a már kezdeti szakaszban jelen lévő fajok határozzák meg, és a vegetációs változások mértéke évről évre csökken a szukcessziós kor előrehaladtával. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a talaj kálium- és foszfor-tartalma a fiatal parlagokon volt a legnagyobb, a nitrogén mennyiségének tekintetében azonban növekedést tapasztaltunk a parlagok korának növekedésével. Feltehetően a talaj nitrogénmennyiségének növekedésével magyarázható az is, hogy az összfitomassza és az avar mennyisége az idős parlagokon volt a legmagasabb. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a középidős és idős parlagok fajkészlete jól elkülönült a fiatal parlagok fajkészletétől és a parlagokon zajló vegetációfejlődés a referencia gyepek irányába mutatott.
-
Extenzív gyep szemiintenzifikációja növény- és talajkondicionálással
15-24.Views:328A hazai mezőgazdasági területekből jelentős területet fednek le a gyepterületek, melyek kérődző állatfajtáinknak még mindig a legfontosabb tömegtakarmány bázisát jelentik. Az évjárathatás (különös tekintettel az éghajlatváltozással járó időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésére), a gyeptalajok tápanyagtőke szegénysége és a kemikáliák használatát és az öntözést kizáró környezetvédelmi előírások alacsonnyá és kiszámíthatatlanná tették a gyepek hozamát és beltartalmát. Kutatómunkánk során három, a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett növénykondicionáló szert vizsgáltunk kisparcellás körülmények között, melyek a gyártói leírás szerint alkalmasak a gyep tápanyagtartalmának közvetlen növelésére. Teszteltünk továbbá egy a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett talajkondicionáló szert, amely a gyepnemez kedvezőbb szerkezetének kialakításával javítja talaj-, víz-, levegő- és tápanyagforgalmát. Két különböző időjárású évben vizsgáltuk a gyep cönológiai összetételét, zöldhozamát, valamint a széna beltartalmi értékeit. A talajkondicionáló szer hatását a talaj CO2-emissziójának és nedvességtartalmának meghatározásával mutattuk ki. A cönológiai és zöldhozam vizsgálatok nem igazolták a kezelések hatását, beltartalmi paraméterek közül a Mg-, Mn- és Zn-tartalom kismértékű emelkedését tapasztaltuk. A talajkondicionáló szer pozitívan hatott a talaj nedvességtartalmára, ennek következtében megemelkedett CO2-emissziót tudtunk kimutatni.
-
Degradáció mérése alulhasznosított természetes gyepen
47-54.Views:417Az állattartást kiszolgáló gyep művelési ág szerepe jelentősen hanyatlik a hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, ennek következtében növekszik az alulhasznosított, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek területe. A Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézetében négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Vizsgálatunk során meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve meghatároztuk a talaj szén-dioxid-emisszióját, a talaj hőmérsékletét és a talaj nedvességét.
-
The effects of fertilization on a 6 years old established grassland
19-30Views:273The effect of different N, P and K supply levels and their combinations were examined in the 33rd year of a long-term fertilization experiment on the yield and mineral element content of a 6 years old established all-grass sward in 2006, with seed mixture of eight grass species. The trial was established on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4N×4P×4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, super phosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. The 1st cut was made on 08th June, the 2nd one on 11th September. During the vegetation period of 8.5 months in 2006, the site had a total of 397 mm precipitation. The lay-out, method and main results of the trial were published earlier (Kádár, 2004, 2008; Kádár és Győri, 2004, 2005). Main conclusions of this study are as follows:
- The 1st cut hay yield gave the ¾ of the total yield. Highest yields were reached with the 200 kg/ha/year N-fertilization on soil well supplied with P (Ammonium-lactate soluble P2O5: 214 mg/kg). The yield of NP control plots increased from 1.5 t/ha to about 7.5 t/ha as a function of the N×P positive interaction. The rising P supply alone was not able to enhance the yield, however the N fertilization gave 3.5 t/ha hay surplus even in the P-control treatments. N and P fertilization together resulted in 6.0-6.5 t/ha yield surpluses. The effect of K fertilization also reached 1 t/ha on the NP levels where the ammonium-lactate soluble K2O content fell below 150 mg/kg.
- The 2nd cut hay gave 0.5 t/ha on the NP-control plots unfertilized for 33 years, and 2.5 t/ha on the 300 kg/ha/year N treatment with well P-supply. The two cuts together resulted in yield levels between 2-10 t/ha according to the extreme NPK supply. In this year, with relatively good amount of precipitation, the hay yield surpluses for 1 kg N were 47-33-23 kg for the 100-200-300 kg/ha treatments.
- The C/N ratio of the 1st cut was narrowed (from 52 to 24) with N-supply and the concentration of N as well as most of the cations increased with the rising N fertilization. In the low yield of the 2nd cut the elements, metals were accumulated. The P, S and Sr were enriched in hay as a result of rising P supply, as superphosphate contains these elements. Antagonistic effect of P predominated in the uptake of other elements, metals (Na, Zn, Cu, Mo, Cr, Co). K content of the hay was lifting while other elements were dropping with the increasing K fertilization partly as a result of dilution effect (N, P, S) and mainly because of cation antagonism (Ca, Mg, Na, Sr). K-B antagonism also appeared.
- The N×K interactions resulted in 2-fold Sr and 18-22 fold Na content changes while N×P caused 18-22 fold changes in Mo contents, especially at the 2nd cut. As it can be seen, fertilization can have drastical effects on soil and crops. The induced element deficiencies or oversupplies can lead to diseases, disturbances in the metabolism of animals, so the soil and fodder analyses are necessary.
- Considering the leaf diagnostical data, the satisfactory level will be at 200 kg/ha/year N supply and 150 mg/kg ammonium-lactate soluble P2O5 and K2O level or above. The S, Ca, Mg, Fe, Mn supply were satisfactory even at the control plots, while the Zn, Cu and B levels showed deficiency. The P/Zn and K/B ratios became adversely wider in some treatments, as well as the narrowing of the Cu/Mo ratio denotes Cu deficiency and Mo oversupply.
- The amount of elements uptaken by hay as a sum of the two cuts and as a function of the supply/yield varied between the following values in kg/ha: 17-163 N; 36-122 K; 9-48 Ca; 6-17 P; 4-15 S; 3-14 Mg; 0,3-8,0 Na; 0,2-1,4 Fe; 0,2-0,9 Al and Mn. The other elements showed the following uptake: Zn 33-194, Sr 28-141, Ba 5-46, Cu 5-39, B 5-26, Mo 3-6 g/ha.
- The botanical composition was drastically modified by the aging of the grass and the nutrient supply. Only three species remained out of the eight sown species and one immigrated. Coverage of the tall fescue was between 21-70% according to the N×P supply and 44% as average; coverage of cocksfoot varied between 4-24% depending on the treatment and 18% as an average; coverage of crested wheatgrass was between 0-28% and 9% as an average; the immigrant smooth brome covered 0-24% and 9% as an average; Weed cover was 3-4% as an average at the 1st cut. Weeds thrived mainly on those areas where the grass thinned away (extreme NP-deficiency or oversupply). The total plant coverage on NP-deficient soil was about 50%, while on treatments well supplied with NP it amounted 95-97%.
-
The impact of production factors on the yield formation of grasses of various exploitation
13-18Views:411The lawn – following the forest – is the best manner of land use. 10.75 percent of Hungarian territory is grassland. 90-95 percent of the grass’s root system can be found in the upper 10 cm layer of the soil therefore and because of the large evaporating surface the grasses have a great water demand and weather sensitivity. Beside the nutritional ability and some extreme properties of soil (for ex. great salinity) there is an influence on formation of the grass-type and the yield. In our experiments the sites were utilised 2, 3 and 4 times yearly. At two sites for four years (2006-2009) and at one site for two years (2009-2010) the quantity and the distribution of the yield as well as other parameters were examined, which are not reported in this paper. This experiment is a part of a climate research project run at 27 sites in Austria. The laboratory analyses were carried out uniformly in the LFZ Raumberg- Gumpenstein Research Institute. The most important results of this study are the following: The productivity of the grass type formed on the Little Cumania lowland is very limited. In case of drought there was the highest yield decrease and at the same time in case of good precipitation there was the smallest increase of yield. The effect of grass utilization by late first cut at the poorestsoil site was very unfavourable. At the grass sites of better quality, the utilization manner of 3 or 4 growth, resulted in a better adaptation to the climatic extremities.
-
Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények
11-16Views:569A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideális keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét.
-
The Role of Grassland in EU Soil Protection Strategy
3-15Views:191The three most important life quality criteria are: healthy and good-quality food, clean water and pleasant environment. All three are closely related to the sustainable management of natural resources; conservation of soil and water resources; rational land use and landscape preservation. Soils are conditionally renewable natural resources, consequently, their rational use, conservation, and the maintenance of their multipurpose functionality have particular significance both in the national economy and environment protection. The main soil functions are: integrator (transformer) of other natural resources; most important media for biomass production; storage of heat, water, nutrients, pollutants; buffer of various natural and human-induced stresses; huge natural filter (preventing groundwater pollution); detoxication media of various harmful substances; habitat for soil biota, gene-reservoir, media of biodiversity; conservator of the natural and human heritage.
The maintenance of these functions is the key-element of sustainable development on all levels of the decision-making process: Globe → continent → region → country → subregion → settlement → farm → field. The EU Strategy for soil protection focuses attention on 8 environmental threats, for their prevention, elimination or moderation:
– water and wind erosion;
– decrease in organic matter resources;
– compaction and structure destruction;
– soil sealing;
– the increasing frequency, duration and degree of extreme moisture events: flood, waterlogging – drought;
– point and non-point (diffuse) soil pollution;
– salinization/alkalization/sodification;
– decline in biodiversity (decreasing number and activity of soil organisms, narrowing their species spectra).
The EU-conform Soil Conservation Strategy of Hungary was elaborated during the last decades on the basis of long-term soil survey, soil analyses, soil mapping and soil monitoring activities. It comprises three main tasks:
– the prevention, elimination or moderation of soil degradation processes;
– the reduction of the unfavourable economic, ecological, environmental and social consequences of extreme moisture regimes;
– the control of the biogeochemical cycle of elements: optimum nutrient supply of plants; prevention of harmful soil pollution and contamination of the „food chain”.
Grassland management has to play a significant role in these actions. In addition to fodder production, rational grassland management can considerably contribute to the storage, buffer, filter and gene-reservoir functions of soil, to the improvement of soil moisture regime, to the moderation of extreme moisture conditions, and to the reduction of soil losses caused by water or wind erosion. In spite of these favourable impacts grasslands (covering about 12% of Hungary) have never been in the focus of Hungarian agriculture.
Grasslands were always restricted to marginal lands (sands, salt affected soils, peatlands, floddplains) with low and risky (highly weather-dependent) biomass production and low animal carrying capacity. Relatively productive grasslands were upturned for corn in large hilly areas (resulting serious erosion losses and landscape deterioration); the huge floodplain grasslands were used for other agricultural crops after flood control and river regulation; peatland grasslands were also considerably reduced by the drainage of these areas and used (not always successfully and efficiently) for arable crops. Huge areas became seriously degraded wastelands or „weedlnds” due to irregular grazing, lack of weed control, plant nutrition, water management. Under improper management not only the biomass production decreased considerably but the soil conservation functions of grassland were also deteriorated, sometimes dramatically. The poor and degraded grassland vegetation were not able to prevent (or at least moderate) water erosion losses in hilly areas, wind erosion losses in the dry sand regions or „over-drained” ameliorated peatlands, and even their gene-reservoir functions are sometimes threatened seriously.
Rational grassland management is an important element of both the European and Hungarian Soil Conservation Strategy. Its scientific bases are well-known. The details have to be determined by further research and scientific programs. The existing knowledge should be broadcast using all available information channels: teaching and education on various levels; demonstrations; media programs, etc. A proper system of stimulating economy regulations should be developed and formulated in various-level legal documents. But first of all an environment-friendly moral must be developed accepting the concept of sustainable grassland management.
-
Szolonyec talajon kialakult zsombékok paramétereinek pontosítása
51-55.Views:450A szolonyec talajú szikes gyepeken a mikrorelief viszonyok s a rossz vízáteresztő képességű agyag különleges gyepfelszín formációk kialakulásának kedveznek. Az év jelentős részén vízállásos területeken a tájra jellemző zsombékosodás indulhat meg, mely alapvetően különbözik a lápi területeken kialakultaktól. Mivel a szolonyec talajon képződött zsombékokról minimális a számszerű adat, célkitűzésünk a hiánypótló adatszolgáltatás a zsombékok számbeli és térbeli felvételezése kapcsán. Vizsgálataink helyszíne a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének 1987 óta nem hasznosított, vízállásos gyepterülete volt. 2×2 m-es kvadrátokban vizsgáltuk, tíz ismétlésben a botanikai összetételt, a hektáronkénti darabszámot, zsombék magasságot, övméretet. Talajvizsgálatokat végeztünk a zsombékok alsó illetve felső részéből vett talajmintákból.
-
Characteristics of Grassland Management in Hungary
4-12Views:217For one thousand years the Hungarians kept animals on pastures and lived from animal husbandry by selling their livestock in western Europe.
In the 19th cebtury they began to keep animals in stalls, feeding them with monocultures grown on plough lands. The quality of their animals deteriorated in this manner, and keeping them became expensive. Some of the original pastures were broken up, others turned into woodland and only 30% remain today. Between 1975-1995, th ruminant livestock in Hungary fell by 43% due to the price policy.
According to research and experience gained on agricultural farms, keeping animals on pastures is fruitful, proper from a professional in addition point of view and significantly reduces environment pollution. It would thus advisable to readopt the method of animal husbandry based on grazing. -
Extenzív hasznosítású gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével
19-29Views:196A hagyományos legeltetés világszerte fontos szerepet játszik a gyepek megőrzését célzó természetvédelmi kezelési programokban. Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is indult a korábbi hagyományos gazdálkodás visszaállítására, azonban csak néhány olyan esettanulmány áll rendelkezésre, amely az extenzív és intenzív fajtáknak a növényzet összetételére gyakorolt hatását vizsgálja. Számos vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szürke szarvasmarha az intenzív fajtáknál kevésbé válogató legelése valószínűleg több „léket” alakít ki a gyepben, ahová az egyéb, döntően kétszikű fajok megtelepedhetnek. Ezzel szemben az intenzív tartástechnológiát igénylő állatok homogénebben legelnek, a fenti fajbetelepülés korlátozott, ez mutatkozik meg a kisebb fajszámban és a fajkombinációk számának alacsonyabb értékében. A fentiek tükrében munkánk elsődleges célja olyan hazai és nemzetközi forrásmunkák bemutatása, amelyek során értékelhetjük, hogy a különböző intenzitású szarvasmarhafajták legelése, taposása milyen változásokat okoz a legelő növényzetében, a talaj tulajdonságaiban, valamint az állatok viselkedési tulajdonságainak tekintetében.
-
Fairy rings – The Hidden Resources of Our Lawns
29-40Views:133This review examines fairy rings in temperate grasslands and their ecological role, highlighting their occurrence in Hungary. It presents the 92 fungal species recorded in Hungary that form these structures and provides a detailed discussion of the ecological mechanisms behind ring formation, their growth rates (which vary from 7 cm to 125 cm per year depending on the species), and the various classification systems. Their ecological role is complex and dual: some species (Type 1) harm vegetation at the fungal front (e.g., through soil hydrophobicity and phytotoxic compounds), while in the inner zone of the rings, they stimulate growth and increase diversity, partly by promoting the proliferation of arbuscular mycorrhizal (AM) fungi. Therefore, fairy ring fungi are ecosystem engineers: they fundamentally influence nutrient cycles, soil microbial communities, plant diversity, and biomass production. Some of the compounds they produce (fairy chemicals) show remarkable potential for agricultural application. Research on fairy rings – despite being crucial for understanding the functioning of grassland ecosystems – is still insufficient. An interdisciplinary approach, the application of remote sensing technologies, and the use of mathematical modelling in future research could contribute to the protection, restoration, and climate change adaptation of grasslands.
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Views:212Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.
-
The effect of fertilization on the yield and N uptake of artificial grasslands 1.
36-45Views:182The effects of different N, P and K supply levels and their combinations on the development, yield and N-uptake of an established all-grass sward were examined in the 28th year of a long-term fertilization experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, super phosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2001, however, the area had a satisfactory amount of 621 mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows:
1. Grass herbage had a very favourable wet year in 2001 with over 700 mm rainfall during the total vegetation period. The hay yield of unfertilised control plots was by the 1st cut 1.7 t/ha, by the 2nd cut 1.2 t/ha, while the N3P3K3 treatment gave 8.8 t/ha and 4.2 t/ha resp., so NPK fertilization increased the air-dried hay yield from 3 t/ha to 13 t/ha (1st+2nd cuts together).
2. The N-requirement of the young grass was moderate while the P-response significant by the 1st cut. The optimum P-supply was at the 150 mg/kg ammonium lactate soluble AL-P2O5 in the plow layer. There were no K-responses on this soil with 135 mg/kg AL-K2O values.
3. There were no P responses any more by the 2nd cut even on the low P-supply soil, with 66 mg/kg AL-P2O5 value, while the applied N increased the hay yield 4 times. The optimum N content in the hay, leading to maximum yield, amounted 2% by the 1st cut and 2.5-3.0% at the 2nd cut. Applied N decreased air-dried content at the 1st cut from 33% to 31%, at the 2nd cut from 27% to 21%.
4. On the soil, well supplied with PK, the 100 kg/ha/yr N treatment gave the maximum hay surpluses: at the 1st cut 61 kg, at the 2nd cut 14 kg, that is a total of 75 kg hay/kg N applied. The 200 kg/ha/yr plots yielded 43 kg, 300 kg/ha/yr yielded 34 kg hay/kg N applied. The primary sward hay had 0.34% NO3-N in the 300 kg/ha/yr treatment, which was over the allowable 1.25% NO3-N limit for animal foodstuff. The NO3-N content in the N-control plots amounted 0.06%, in the 100 kg/ha/yr treatment 0.10%, in the 200 kg/ha/yr treatment 0.22%. At the 2nd cut the hay had generally, half as high NO3-N content as in the 1st cut hay in all treatments.
5. The apparent recovery of applied N, using difference method, was even more than 100% on the well supplied with PK soil suggesting that in these instances grass herbage could make a good use of soil NO3-N pool accumulated in soil during the previous period and not used by the crops. -
Az ökológiai mutatók és a jelzőnövények ismeretének jelentősége a gyepgazdálkodásban 1. rész: A talaj vízháztartása és kémhatása
49-54Views:1005Közleményünk azokról a növényekről szól, amelyek elsősorban az extenzív gyepeken gyakoriak, széles körben elterjedtek és a termőhelyet könnyen meghatározhatóvá teszik. A jelzőnövények segítségével lehetséges a talajok vízháztartásának, savanyúságának és mésztartalmának, tápanyagszolgáltatóképességének megállapítása és értékelése, ezért nagy jelentőségük van. Segítségükkel ellenőrizhető a gazdálkodási-agrotechnikai beavatkozások sikere is. A jelzőnövények bioindikátorok, olyan fajok, melyeknek a jelenléte, hiánya, eltűnése, visszaszorulása vagy terjedése, újbóli megjelenése a növényállományban megmutatja a termőhelyi tulajdonságokat és azok változását. Fontos információkat szolgáltatnak a talajok állapotáról és fejlődésük tendenciájáról. A talajvizsgálatokkal ellentétben nem pillanatnyi állapotot mutatnak, hanem a teljes vegetációs időszakban jellemzik a termőhelyi viszonyokat. A jelzőnövények vizsgálata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a talajvizsgálatokat. Intenzív gyepgazdálkodás mellett ezek a jelzőnövények többnyire hiányoznak az állományból. A hiányukért leginkább az intenzív gazdálkodás a fő felelős. Egyes jelzőnövények indikátorai a különböző termőhelyi viszonyoknak. A vízhiányt és a mésztartalmat jelzi pl. a Bromus erectus. A szóban forgó jelzőnövények többsége egyúttal bioindikátora a tápanyagszegény talajoknak. A jelzőnövények segítségével megállapíthatók a kisléptékű termőhelyi különbségek. Az értékelés akkor alapos, ha azonos értékkategóriához tartozó faj is jelen van az adott termőhelyen, vagy az adott jelzőfaj nagyon nagy tömegben fordul elő. Figyelni kell a faj vitalitására is. A megfigyelést (felvételezést) egy vegetációs időszakban minimum kétszer el kell végezni, mert különböző a fajok fejlődési, virágzási ideje. Különösen fontos az első növedék alatti megfigyelés. A tavasziak csak ekkor figyelhetők meg.
-
Effects of gradation of common vole (Microtus arvalis) on plant composition and carbon dioxide emissions of semi-natural grassland associations
11-15Views:705We investigated the effects of the 2023 Hungarian pococodegradation on the autumn and spring aspects of a semi-natural grassland association on saline soils. We measured changes in vegetation structure due to the direct phytomass damage of the vole and the uncovered area caused by the large number of tunnels. The cover value of disturbance-tolerant plant species in the vole grassland increased, and so did the degree of degradation. Significantly higher carbon dioxide emissions were measured in the vole-damaged grassland than in the control grassland in autumn and spring. The proven higher activity of microorganisms in the soil with vole tunnels can be explained by the more favourable aerobic conditions of the saline clay soil. Due to the predicted mild winters and drier springs, our lawn management should be prepared for more frequent vole invasions, the effects of which we intended to provide data on.
-
XXth International Grassland Congress in Dublin, Ireland, June 26 – July 1. 2005
141-142Views:229Immár XX. alkalommal rendezték meg a gyepgazdálkodási világkongresszust, ez alkalommal Írország fővárosában, Dublinban, 2005. június 26. és július 1. között. A négy évente rendezett kongresszusok célja nem változott. Összegzést adni a tudomány elmúlt négy évének eredményeiről és támpontokat adni a kutatás számára a közeljövő elvárásairól.
A Gyepgazdálkodási Világszövetség (International Grassland Congress) Állandó Bizottságának (Continuous Committee) jóváhagyásával a szervezők „A gyepek mint világméretű erőforrások (Grasslands – a Global Resource)” mottót választották a kongresszus témájául. A tudományos program ennek megfelelően átfogta nem csak a gyepgazdálkodás, de az érintkező tudományterületek szélesebb körét is. Az Ír Gyepgazdálkodási Szövetség (Irish Grassland Association) és az angol Gyepgazdálkodási Társaság (British Grassland Society), mint szervezők a szakmai rendezvények formájának jó megválasztásával ügyeltek arra, hogy az előadott témakörök a téma jellegének megfelelő fórumon kerüljenek terítékre. Ennek megfelelően valamennyi résztvevőt fogadó plenáris ülések foglalkoztak három átfogó témakörrel:
1. A gyepen termelt állati termékek iránti igény
A plenáris ülés mérlegelte a gyepről származó állati termékek iránt várható igényeket 20 éves távlatban a világon és a nagy földrajzi régiók szintjén, illetve kereste azokat a kulcstényezőket, amelyek befolyásolják a változások irányát vagy mértékét.
2. Gyepek és szálastakarmányok a társadalmi jólét javításáért és a szegénység csökkentéséért
A plenáris témakör kereste azokat a főbb lehetőségeket, amelyeket a gyepek és szálastakarmányok kínálnak a fejlődő országok elmaradásának/szegénységének csökkentésében. Sikeres projekteket mutatott be különböző társadalmi-gazdasági és agro-klimatikus zónákból, és rámutatott a sikerek kulcstényezőire.
3. Az állati termék előállítás és környezetvédelem gyepeken
A téma előadói tárgyalták és értékelték azokat az irányelveket és megközelítési módokat, melyek mentén összeegyeztethető a hatékony állati termelés a környezetvédelemmel és a környezeti állapot javításával, beleértve a szennyezés-, a talaj degradáció megelőzését, a biodiverzitás javítását. Vizsgálták annak mozgásterét, hogy hogyan lehetséges egy bizonyos területen az eltérő céloknak megfelelni, avagy a különböző célokat eltérő területegységeken lenne ésszerűbb megvalósítani. -
Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőinek természetvédelmi és a fajok relatív ökológiai szerinti értékelése
43-48Views:308Vizsgálatunkban két Balaton-felvidéki medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarhalegelőit hasonlítottuk össze botanikai szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürke szarvasmarhával, Balatoncsicsón pedig tejelő marhával végzik a legeltetést. A cönológiai felvételezést 6-6, egyenként 26 m hosszú lineáris transzszekt mentén végeztük, ezeken belül 5×5 cm-es mikrokvadrátokban jegyeztük fel az ott gyökerező növényfajokat. Ezeket az adatokat összesítve kaptuk meg a fajok előfordulási gyakoriságát az adott mintaterületen. Az adatok elemzésénél felhasználtuk a Borhidi-féle relatív ökológiai mutatók közül a WB és NB értéket, valamint a természetvédelmi értékkategóriákat. A természetvédelmi értékkategóriák szempontjából mindkét területen a természetes zavarástűrő fajok voltak többségben, arányuk a badacsonytördemici területen bizonyult a legmagasabbnak. A relatív talajvízigényt tekintve a szárazságtűrő fajok az összes mintaterületen gyakorlatilag hiányoztak, a legmagasabb az üde termőhelyet kedvelő és nedvességjelző fajok aránya volt. Relatív nitrogénigény szempontjából a mezofil fajok domináltak, az egyes mintaterületek között kisebb eltérések voltak tapasztalhatók.
-
Arsenic accumulation in English Ryegrass (Lolium perenne)
67-68Views:299Arsenic contamination globally occurs in groundwater especially in deeper layers. Soil type, structure, water availability and land use both effect its concentration which varies between 10-170 µg/l. As more deep wells have been erected to access underground aquifers, arsenic accumulation became regular risk. Plants are in direct contact with groundwater therefore potential accumulators for heavy metals or metalloids. Through the food chain, both animals and humans are able to build up certain amount of metals and metal like salts. These elements accumulate in living tissues and may interrupt crucial physiological cycles (transcription, CO2-release). We focused on English ryegrass (Lolium perenne) because its known genome sequence and wide cultivar availability. This species is often used as optimal roughage for ruminants and horses. Also used as lab-plant because its fast germination rate.
-
Különböző komposztadagok hatása az extenzív gyep talajának néhány tulajdonságára
9-14Views:393After the millennium the utilization of the Hungarian grasslands is particularly important. We considered the priorities of the Darányi Ignácz Plan where the efficient utilization of the agricultural areas - including grasslands, pastures- by increasing the number of ruminants is the part of the rural strategy. The effective utilization of the by-product, the manure in croplands or pastures is particularly important, taking the increasing fertilizer prices within the continuously opening price scissor of the industrial-agricultural products into account. The patent of the Karcag Research Institute of CAAES RISF UD, the TERRASOL compost is a good alternative for farmers. We have already published the primary results of our grassland fertilization experiment, where we investigated the utilization of different compost doses and evaluated these from economic point of view. In this paper we examined the changes of the properties of the soil in the different treatments. We visualized our results by using GIS methods. We measured the moisture content, the penetration resistance and the CO2 emission of the soil of the four treatments. We determined that the 20 t/ha of compost dose is considered as sufficient to improve the investigated properties of the grassland soils under the droughty conditions of 2012.
-
A talajművelés felhagyásának hatásai a talaj és a növényzet egyes tulajdonságaira a Boda-halom példáján
3-10.Views:203A 2013-ig művelt Boda-halom, legutóbb lucernásként hasznosított felszínének szántóföldi művelésből történt kivonása után, 2014-től négy éven át talajmintákat vettünk a felhagyást követő változások vizsgálata céljából. Mintáink a felhagyott halomtestből, a halom továbbra is lucernásként hasznosított előteréből és kontrollként a környező gyepből származtak. Mindhárom vizsgált élőhelyen 2018 nyarán fajlistát és cönológiai táblázatot készítettünk. A három élőhely összehasonlítása során a kalcium-karbonát és pH értékeiben nem mutatkozott jelentős különbség. Az átlagos humusztartalom a kontroll gyepben (8,3±0,6 g/100 g) szignifikánsan (p<0,01) nagyobb volt, mint akár a lucernásban (3,9±0,5 g/100 g), akár a felhagyott halomtesten (4,8±0,2 g/100 g). A halomtest és a lucernás talajának humusztartalma közötti különbség nem volt szignifikáns. Tápanyag ellátottság (N, P) alapján a halom felszíne (N: 25,0±3,6 mg/kg; P: 66,5±2,7 mg/kg) és a lucernás talaja (N: 35,3±3,1 mg/kg; P: 122,5±2,5 mg/kg) szignifikánsan (p<0,01) különbözött. A növényzet szociális magatartás típus szerinti összetételében mindhárom élőhelyen domináltak a zavarástűrő és a természetes gyom fajok. A halomfelszín és a kontroll gyep esetében emellett a természetes kompetítor és generalista fajok voltak megfigyelhetőek nagyobb arányban. A felhagyást követő ötödik évben készült felvételek alapján az összborítás tekintetében a halomtest regenerálódó növényzete (91±1%) közelebb állt a kontroll gyephez (93±4%), a lucernás ennek alatta maradt (60±10%). Fajgazdagság alapján a halom növényzete (23 faj) szintén a kontroll gyephez (25 faj) közelített, a lucernás (15 faj) ebben a tekintetben is lényegesen különbözött a regenerálódó halomtól.
-
Benefits from pastures
129-137Views:182The value of a pasture is determined by natural factors as well by productional methods. In this study, natural factors, such as rainfall, temperature, altitude and soil composition, are examined - these also influence the floral composition of a pasture, which is, again, important regarding the value of a pasture. As regards productional methods, requirements of environment protection as well as professional management are emphasised on the basis of wide-scale experiments conducted in Hungary.
-
Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben
39-47.Views:222A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2×2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
-
Clarifying the effect of season on the early crop development of unconditionally grazed sheep
17-22Views:332The feasibility of first grazing of extensive sheep pastures was investigated by monitoring the height of grassland in the spring of 2022 and 2023 at the Karcag Research Institute, focusing on the effect of vintage in this manuscript. For 6 grassland plots with different parameters, potentially suitable for early spring sheep grazing, in a meadow on solonyec soil with no level of inputs due to environmental subsidies, we refined soil temperature, soil moisture and height of grassland vegetation at the same time of year. For both years, it was concluded that it is justified to start grazing sheep on the fallow grassland and the pasture forest.
-
Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez
37-42Views:184Az ökológiai gazdálkodás során kiemelten fontosak az alternatív gyomvisszaszorítási módszerek, mivel a szintetikusan előállított gyomírtószerek használata nem engedélyezett. A talaj védelme és a talajlakó mikrobák diverzitása szintén kiemelt jelentősséggel bír az ökológiai szőlőtermesztésben. őshonos takarónövényzet alkalmazása megoldást jelenthet ezen problémákra, és javíthatjuk a szőlők biodiverzitását és ökoszisztéma szolgáltatásait. A növényzet korai fejlődését vizsgáltuk magas diverzitású magkeverékek vetése után 4 Tokaji borvidékhez tartozó szőlőben, on-farm körülmények között. Négy kezelést hasonlítottunk össze: (i) Biocont-Ecowin magkeverék vetése (12 faj), (ii) Pillangós magkeverék vetése (9 faj), (iii) Füvesgyógynövényes magkeverék vetése (16 faj) és (iv) kontrol (nem történt vetés). Vetés után (2012 márciusa) felvételeztük a vetett és kontrol szőlősorközök növényzetét 2012 és 2013 júniusában. Az első évben a vetett fajok nagy része sikeresen megtelepedett. A Biocont-Ecovin és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközök esetében tapasztaltuk a leghatékonyabb gyomvisszaszorítást. A második évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben alacsonyabb gyom borítást, míg a Biocont-Ecovin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben emelkedett gyomborítást tapasztaltunk. A projektben résztvevő szőlészek elégedettek voltak a magkeverékek megtelepedési sikerével. Fajgazdag szőlősorköz takarónövényzet létrehozására tett kísérletünk sikeres volt, és eredményeink azt mutatják, hogy a takarónövényzet telepítése kulcsfontosságú lehet az ökológiai szőlőtermesztésben.
-
Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
31-38.Views:230A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba.