Keresés
Keresési eredmények
-
Preferencia vizsgálatok külföldi és hazai tapasztalatai
21-25Megtekintések száma:107Több állatfajon vizsgálták már, hogy milyen gyepösszetételű legelőn tartózkodnak a legtöbbet, illetve mely gyepalkotókat fogyasztják szívesebben. Zárttéri körülmények között nem történtek még hazai vizsgálatok a gímszarvas legelési szokásait illetően. Vizsgálatunk célja az volt, hogy hazai, ezen belül helyi (Bőszénfa) területeken vizsgáljuk, hogy mely növényfajokat kedvelik legjobban a gímszarvasok. A gyepek telepítése 2005-ben történt. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy hazai adottságoknak (éghajlat, domborzati viszonyok) megfelelő fajokat és fajtákat válasszunk. Hétféle gyepet, illetve gyepkeveréket telepítettünk két ismétlésben. A kedvezőtlen időjárás miatt a telepített gyepek fejlődése a vártnál lassabb volt. Ennek köszönhetően az ízletesség-vizsgálat 2007-re tolódott. A preferencia vizsgálatot 48 gímszarvas legeltetésével végeztük. A legelő állatok egyes parcellákon való tartózkodási idejét a legeltetési idény alatt 14 alkalommal, alkalmanként 5 órás megfigyeléssel mértük. Megfigyeléseket áprilistól június végéig tudtunk végezni, mert csapadékhiány miatt a legelő teljesen kiszáradt. Méréseinket helyszíni szemlékkel egészítettük ki. A szemléken feljegyeztük, hogy melyik növényeket rágták legjobban a gímszarvasok. A megfigyelt időszak statisztikai elemzését havi bontásban is elvégeztük. Áprilisban a szarvasok a fűféléket és a fehér herét (Trifolium repens L) hasonló arányban legelték (P<0,001), de nem kedvelték az óriás tippant (Agrostis gigantea Roth) és a szümcsőt (Bunias orientalis). Májusban legintenzívebben a fehér herét legelték és legkevésbé a fűféléket, az óriás tippant és a szümcsőt. Júniusban legtöbbet a fehér herén töltötték a szarvasok legeléssel, a fűféléket közepesen legelték, a szümcsőt és az óriás tippant szinte egyáltalán nem legelték. Összességében a legtöbb időt a fehér herén töltötték legeléssel a gímszarvasok, míg a legkevesebb ideig az óriás tippanon és a szümcsőn legeltek.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok II: Kecskelegelők
43-46Megtekintések száma:23In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
-
Természetvédelmi kezelés gyepregenerációs eredményei a budapesti Homoktövis Természetvédelmi Területen (2009-2021)
33-35Megtekintések száma:437In Budapest, despite the density of the population, precious plant communities still remain in a lot of, mostly isolated fragments of habitats which,are outstanding in the diversity of species and are rare inhabitants of endemic species. On the examined territory, since 2006 long term reconstructions of the habitats have been ongoing which strive for the decrease of the invasive woody species on the territory and the insurance of the habitat of the sandy lawn, as well as the long term conservation of the fragments of the lawn and the creation of the natural sandy lawn. This activity is conducted by the volunteers of the MME and with the help of the students of educational institutions in parallel requesting for the permits of the Municipality of the Capital. During these interventions, the shoots were mechanically beat down and they were wiped dried as well. Besides these interventions, it was fundamental to preserve the sensitive, rare or legally protected species and to increase their volume as much as possible.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok III: Juhlegelők
47-52Megtekintések száma:21From a land-use perspective, sheep grazing is primarily justified on sites of lower soil productivity. This is due to the grazing behaviour of sheep, characterised by selective feeding and close cropping. Such grazing promotes the development of a diverse vegetation structure, which is of high conservation value. However, under prolonged overgrazing, undesirable plant species may proliferate within the sward. The present review seeks to identify, in general terms, which species tend to become dominant on sheep pastures and which species are likely to spread under intensive grazing. Investigations carried out across several Hungarian landscape types yielded comparable results. Under high grazing pressure, Lolium perenne, Cynodon dactylon and Hordeum hystrix typically became dominant. By contrast, under low grazing pressure, Festuca pseudovina was generally found to prevail.
-
Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei
57-64Megtekintések száma:443Munkánk első célja a gyepek pontos helyének és területének meghatározása távérzékelési módszerekkel és adatbázisok felhasználásával, továbbá kategorizálásának egységesítése az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer), MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) és a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázisok alapján. Távlati célunk az állami közigazgatásban rendszeresített döntéstámogató háttér-adatbázis bővítése. Adatgyűjtést végeztünk a KSH adatbázisa és a rendelkezésre álló egyetemi és kutatóhelyek publikációi alapján a hazai gyepek pontos kiterjedéséről. Eszerint 761 ezer és 1 millió 48 ezer hektár közötti a gyep nagysága hazánkban. A legnagyobb kiterjedésben az Észak-Alföldön van, a legfüvesebb kistáj pedig Kelet-Külső-Somogy. A 30 helyszínen elvégzett főtermés-becslés alapján a jellegtelen üde gyepek és a francia perjés (Arrhenatherum elatius) rétek hozama bizonyult a legmagasabbnak (30-35 t/ha). A takarmányminőségi besorolás (K-érték) szerint a legrosszabb minőségű gyepet a kékperjés (Molinietum) láprétek, nyílt homokpusztagyepek és a sztepprétek adták.
-
Kecskelegelők botanikai és természetvédelmi vizsgálatai és értékelése
17-28Megtekintések száma:398A vizsgálat során két település melletti (Kaposdada, Kaposszerdahely) kecskelegelők vegetációját vizsgáltuk. Kaposdadán természetesgyepet (három térszínre különítve), Kaposszerdahelyen pedig 3 és 5 éve felhagyott fiatal és idősebb szántót és nádast. A botanikai adatok értékelése során azokat a relatívökológiai adatokat vettük figyelembe, amik a természetességi állapotra mutatnak. A kapott vegetáció adatokat Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz-, ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A fajok természetvédelmi értékkategóriák (TVK) szerinti megoszlását Simon, a szociális magatartástípusok (SZMT) szerint Borhidi alapján végeztük el. Ezen kívül életforma spektrumokat is elemeztünk. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A mintaterületek vegetációja közül a kaposszerdahelyi, különösen igénybe vett, karámhoz közeli területnél különültek el leginkább. Itt a vegetáció degradált sok gyom- és zavarástűrő fajjal. A kaposszerdahelyi felvételek során az 5 éve legelőként alkalmazott gyep vegetációja pedig már közelít a természetes gyep vegetációjához, ami megerősíti, hogy a kecskékkel történő legeltetés a gyep regenerációját és fenntartását is elősegítette. A természetes gyep természetes vegetációjának a fenntartására is alkalmasak voltak a kecskék. A területek fajainak életforma spektrumai jó indikátorként jelentek meg. Az intenzíven igénybevett térszíneken a tarackoló és a tőlevélrózsás fajok mennyisége jelentősebb lett.
-
Gyeprestaurációs esélyek lehetőségek különböző élőhelyeken, eltérő állatokkal végzett legeltetés során.: Áttekintő esettanulmányok I: fás legelők, erdőirtások
41-46Megtekintések száma:746Since 1992, data on the vegetation of the various grasslands in the country have been collected continuously and in recent years the vegetation of these areas has been surveyed repeatedly to monitor changes. Our aim has been to identify the conservation values and grassland management values of grasslands grazed by different animals, grasslands and wooded pastures that have been planted or restored. In the Pannonian region, we have also carried out studies in lowland mid-range, hilly areas. Areas grazed by horses, Hungarian grey cattle, sheep, goats and domestic water buffalo. The results of grazing with different animals at several study sites have been monitored and have been continuously monitored since 1994. In this paper, a brief overview of the results of the conversion of wooded pastures and deforested areas to pasture is presented.
Results from three wooded pastures and one shrubland are summarised. Results from Hungarian grey cattle sheep and Hungarian domestic buffalo pasture are summarised. In all areas, grazing was successful in maintaining habitats. The maintenance of the scrub area and the preservation of its mosaicity were best ensured in the Hungarian grey cattle pasture. Sheep were responsible for maintaining the grassland vegetation. Water buffaloes ensured the maintenance of the pasture.