Keresés
Keresési eredmények
-
Nedves fekvésű magyar szürke szarvasmarha-legelő produkciójának és beltartalmi értékeinek havi változása és összefüggése a fajgazdagsággal
19-28Megtekintések száma:578A Tapolcai-medence különböző legeltetési terhelésű szürkemarha-legelőjén és kaszálóján végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat a legeltetési idény során 4 alkalommal (április, május, június, szeptember). Mintaterületenként 5-5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint, és ezzel pázhuzamosan a biomassza mennyiségét és beltartalmi értékét is megmértük.
Az eredmények alapján a vizsgált kiegészítő legelő állateltartóképessége volt a legnagyobb, viszont a takarmány minősége itt volt a leggyengébb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel, és egyben itt volt a legnagyobb a fajszám. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére, a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legmegfelelőbb, nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom miatt. A Festuca arundinacea vezérnövényű kiegészítő legelő gyepe kellő mértékű hasznosításához az évi egyszeri 34 napos legeltetés nem volt elegendő. Ez megmutatkozott az alacsony fajszámban és a többi mintaterülettől elmaradt beltartalmi értékekben is. A sás fajokban gazdag mélyebb fekvésű területek kezelésére a kaszálóként történő hasznosítás az eredményes. -
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 14. Szimpóziuma
49-50Megtekintések száma:3012007. szeptember 3-6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) 14. szimpóziumát (14th Symposium of the EGF) a belgiumi Gentben. A szimpózium témájául a rendező szervezetek (a Belga Gyep- és szálastakarmány Társaság – Belgian Society for Grassland and Forage Crops; a Ghenti Egyetem; a Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet – Institute of Agricultural and Fisheries Research) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával az „Állandó és időszakos gyepek – növény, környezet és ökonómia” (Permanent and temporary Grassland – Plant, Environment and Economy) témát választották.
A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
1. A gyep termése és annak minősége
(Production and quality)
2. A gyepgazdálkodási mód hatása a környezetre
(Impact of grassland management systems on environment)
3. A gyepgazdálkodás társadalmi-gazdasági következményei
(Socio-economical consequences) -
Homokpuszta gyepi boszorkánykör növénytani és takarmányozási vizsgálata
21-28Megtekintések száma:150A Pannon homoki gyepek kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek, melyek fenntartásához a megfelelő gyepgazdálkodási gyakorlatok ismerete nélkülözhetetlen. Kutatásunk egy olyan jelenség, a boszorkánykörök – konkrétan az Agaricus xanthodermus által képzett kör – komplex hatásait vizsgálta, amelyek a talajt és a növényzetet egyaránt átalakítják. A 14 m átmérőjű boszorkánykör különböző zónáiban összesen 288 db, 0,5m × 0,5 m területű kvadráttal végeztünk részletes növénytani felvételezést, melyet a Borhidi-féle ökológiai mutatókkal, valamint a Balázs-féle termés- és takarmányérték-becslő módszerrel értékeltünk.
A boszorkánykör a növényzetre kettős, térben tagolt hatást gyakorol. A gombafronton intenzív nitrogén-mobilizáció zajlott, ami a nitrogénigényes, ruderális Elymus repens gyors dominanciájához vezetett. Ennek a zónának a jellemzői az összborítás meredek növekedése, a diverzitás drasztikus csökkenése és a növényzet természetesség értékének degradációja volt. A kör belseje felé haladva a hatás enyhült; regeneráció zajlott, itt a takarmányozási szempontból értékes Poa angustifolia dominált, ami a kör középső részén a legmagasabb takarmányértéket (K-érték) eredményezte, ám a diverzitás itt is alacsony maradt a monodominancia miatt.
Összességében megállapítható, hogy az A. xanthodermus boszorkányköre ökoszisztéma-mérnökként működik, jelentős térbeli heterogenitást kialakítva a gyepen. Eredményeink alapján a boszorkánykörök hatásainak komplex értékelése elengedhetetlen a pannon gyepek fenntartható gazdálkodási és természetvédelmi gyakorlatának kidolgozásához, különös tekintettel a takarmánytermelés és a biodiverzitás közötti egyensúlyra.
-
A juhok legeltetésének szerepe a természetvédelemben
95-100Megtekintések száma:161Az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi történései a legeltetéses állattartást jórészt a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeinkre szorították vissza. Itt a legeltetéses állattartás elsősorban természeti érték megóvó funkciót tölt be. Ugyanakkor bizonyos országrészekben a legeltetéses állattartásnak – így a juhászatnak is – regionális munkahelymegtartó, illetve termelő funkciói is megmaradtak. Dolgozatomban természetvédelmi kezelési szempontból vizsgáltam a különböző magyarországi gyeptípusok és a legeltetéses juhtartás kapcsolatát. Általánosságban megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból a legeltetéses juhtartásnak lényegesen több pozitív, mint negatív hatása van. A negatív hatások jól körülírhatóak, mérséklésükre megfelelő módszerek állnak rendelkezésre. A hazai gyepterületeket fenyegető fragmentálódást a juhtartás viszonylag jól tudja kezelni, így a természetvédelem eszköztárában még nagyon sokáig helye lesz annak.
-
Boszorkánykörök - gyepjeink rejtett erőforrásai
29-40Megtekintések száma:146Ez az áttekintő tanulmányban a mérsékelt övi gyepekben előforduló boszorkányköröket (fairy ring), és azok ökológiai szerepét vizsgálja, kiemelve a hazai előfordulásokat. Bemutatja a Magyarországon előforduló 92 ilyen gombafajt, és részletesen tárgyalja a körök kialakulásának ökológiai mechanizmusait, növekedési ütemét (ami fajonként évi 7 cm és 125 cm között változik) és a különböző osztályozási rendszereket. Az ökológiai szerepük komplex és kettős: egyes fajok (1-es típus) a gombafronton negatív hatással vannak a növényzetre (pl. talajhidrofóbicitás, fitotoxikus anyagok), míg a körök belső zónájában serkentik a növekedést és növelik a diverzitást, részben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AM) felszaporodásán keresztül. A boszorkánykörök tehát ökoszisztéma-mérnökök: alapvetően befolyásolják a tápanyagciklusokat, a talaj mikrobiális közösségeit, a növényi diverzitást és a biomassza termelést. Az általuk termelt vegyületek egy része (fairy chemicals) potenciális mezőgazdasági hasznosíthatósága rendívüli eredményekkel kecsegtetnek. A boszorkánykörök kutatása – annak ellenére, hogy kulcsfontosságúak a gyepi ökoszisztémák működésének megértéséhez – még mindig elégtelen. Az interdiszciplináris megközelítés, a távérzékelési technológiák alkalmazása és a matematikai modellezés alkalmazása a jövőbeli kutatásokban hozzájárulhat a gyepek megóvásához, helyreállításához és a klímaváltozásra való alkalmazkodásukhoz.
-
Legelőink különleges értékei
5-24Megtekintések száma:214Magyarország volt évszázadokon át Európa nagyvárosainak – Strassburgtól Velencéig – élő húskamrája. A legelőn született és ott felnőtt állatokat kedvelték kiváló húsminőségük miatt. A XIX. század végén kezdődött az állatok istállózása és a szántón termelt monokultúrákkal való takarmányozása. Legjobb gyepeinket fölszántották, és a megmaradt legelőknek csak 30%-át legeltették.
Ma a nemzeti parkok gyepeit legeltetik, más területeket csak szórványosan hasznosítanak. Sok évtizedes kísérleti és üzemi eredmények szerint a legeltetés sok szempontból előnyös:
– az állatok teljes értékű takarmányhoz jutnak, és egészségesek maradnak,
– nem terhelik a települések környezetét szennyezéssel,
– az elhullatott ürülék növeli a gyep tápanyagkészletét 10% alatti veszteséggel,
– mindezek hozzájárulnak a gazdaságos állattartáshoz.
A dolgozat a fentiekhez nyújt néhány vizsgálati és termelési tapasztalatra épülő megállapítást. -
Comparison of vegetation of Hungarian Grey Cattle and Hungarian water buffalo pastures in a sample area of the Danube-Tisza Interfluve
59-64Megtekintések száma:606In the present study, we aimed to investigate the coenology of the Kelemen-szék in the Kiskunság National Park. The coenological studies were carried out twice. We compared areas with different vegetation types. During these two surveys, we examined in total 90 quadrats of mixed grazed and fenced control areas. Ones were grazed by Hungarian domestic buffalo and Hungarian grey cattle and others were no grazed. Based on these surveys, it is possible to conclude about spatial and temporal changes in vegetation as a result of livestock husbandry in the area. Due to the size and heterogeneity of the studied area, we intended to investigate small homogeneous areas and respective control areas. Coenological surveys were done on lower and higher lying pastures, saline soil areas and loess areas.
In the study plots, grazing led to stability in the species composition of loess grassland and saline grassland, so that they also satisfy the requirements moof nature conservation. The dominant and character species of the associations, and the typical species of the genus Festuca have a significant cover value. The dense and tall Puccinellia swards require more attention, because they are more vulnerable against grazing. Grazing and extensive livestock husbandry, which can be applied in the future, is a suitable method for the management of lowland areas. In order to conserve the associations, preservation of grazing is necessary. To provide amount of biomass of areas, the grazing has a significant role. The conservation of native loess grasslands, even in the form of fragments, plays an outstanding function. Hence, based on the initial surveys, the combination of Hungarian grey cattle and water buffalo is beneficial in terms of nature conservation.
-
Termesztett fűfajok levélfoltosság tüneteit okozó gombafajok
34-42Megtekintések száma:196A szerzők növénykórtani vizsgálatokat és felvételezéseket végeztek fűmagtermesztésben szerepet játszó fűfajokon és azok fajtáin Magyarországon (Keszthely) és Ausztriában (Irdning). Céljuk, hogy a két eltérő ökológiai tulajdonságokkal rendelkező termőhelyen meghatározzák a termesztésben résztvevő fűfajok és azok fajtáit károsító növénypatogén kórokozó gombák faji összetételét és dominancia viszonyait. Jelen dolgozatban csak a levélfoltosság tünettípust előidéző kórokozó gombákra helyezik a hangsúlyt, a rozsda-, lisztharmat-, és üszöggombák okozta károsítással nem foglalkoznak. Ismertetik többek között a Cercosporidium graminis, Ramularia pusilla, Drechslera spp., Bipolaris spp., Mastigosporium spp., Septoria, Ascochyta spp. és a Colletotrichum graminicola gombafajok által előidézett tüneteket, a fűfajokon történő előfordulásuk mértékét és jelentőségét a két mintavételi helyen.
-
Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary
49-56.Megtekintések száma:710Phytosociological and biomass samples were collected in two territories of the Balaton Uplands National Park (Hungary) dominated by grassland habitats. Samples in the Tihany Peninsula had been taken in a pasture of Hungarian Grey Cattle. Studies were broadened to four areas of the Tapolcai Basin, Badacsonytördemic (undergrazed and overgrazed pastures, hayfield, control area). The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and the changes of these factors from the viewpoint of feeding value. Covering rates of the grassland associations have doubled and species composition has improved in the Tihany Peninsula, however, forage value has not increased, due to the change in land use in favour of the natural area that is converting into grazing field. In case of the Taplocai Basin, low number of species (20 to 30) was detected in the undergrazed pasture and the control area. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state for species diversity, and the amount of forage remained high. The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species (38 to 39), consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield (26 to 28), species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here.
-
Első tapasztalatok a zöldrozsnok (Bromus catharticus Vahl) hazai termesztéséről
9-18Megtekintések száma:401A hazánkban alig ismert zöldrozsnok (Willdenow-rozsnok, prérifű) terméselemeit (növénymagasság, terméshozam) vizsgáltuk háromtényezős szántóföldi kísérletben. A Mohácsi szigeten öntözött és öntözetlen körülmények között, különböző nitrogén szinteken (0-67-133 kg N/ha/év), egyfajú telepítésben ill. pillangós társítással beállított szántóföldi kísérletben, háromtényezős varianciaanalízissel, 5% szignifikancia szinten elemeztük e tényezők hozamra és növénymagasságra gyakorolt hatását a kísérlet első évében. Az éves szénahozamra a nitrogén kiegészítésnek és a pillangósXöntözés interakciónak volt szignifikáns pozitív hatása. Az éves termés 61%-át adó első két növedék hozamát a vizsgált tényezők egyike sem befolyásolta jelentős mértékben, de a 3. ill. 4. növedék termésében már egyértelműen mutatkozott azok hatása. Hasonló eredményt kaptunk a négy növedék átlagmagasságára illesztett modellel, de itt már a második növedékben szignifikánsnak mutatkozott a pillangósXöntözés és a pillangósXnitrogén interakció. A nitrogénnek csak a harmadik növedéktől volt igazolható pozitív hatása a fűmagasságra. Öntözés nélkül az első növedék pillangós társításban lényegesen kisebb fűmagasságot mutatott. Kísérletünkben a kezelések átlagában éves 65 t/ha zöldhozamot becsültünk, és ténylegesen 18 t/ha széna került betakarításra. A legjobb hatású, öntözött és pillangóssal felülvetett kezelésben 1 kg/ha nitrogéntöbblet 150 kg/ha zöldfű többletet eredményezett a kísérletben alkalmazott emelt dózisú nitrogénkezelés esetében, a nitrogénkontrollhoz viszonyítva. A néhány választott kezelésből származó minták beltartalmi elemzése az anyaszéna kedvező fehérje- (16,7-18,2%) és nyerszsír tartalmát, a csomós ebírhez és magyar rozsnokhoz képest kisebb nyersrosttartalmát, magasabb kalcium és foszfor tartalmát igazolták.
-
Műszeres genomméret vizsgálatok fű fajtafenntartásban
9-16Megtekintések száma:259Keszthelyen több évtizedes múltra tekint vissza a gyepalkotó fűfajok nemesítése. A már regisztrált fajták fajtafenntartó nemesítő munkájának célja többek között a fajtaleírásban szereplő ploidiafok megőrzése. A növényi DNS tartalom vizsgálatának gyors, korszerű eszköze a flow citometria. Előkísérletünkben a MATE Georgikon Campuson fenntartott négy fűfajta genomméretét hasonlítottuk össze a nemzetközi adatbázisban adott fűfajra közölt ismert, hasonló ploidiafokú minták adataival. Eredményeink nagyfokú egyezést mutattak az elméletileg várt értékekkel, alátámasztva a flow citometria alkalmazhatóságát a növénynemesítésben, valamint a fajtafenntartás gyakorlatában.
-
Alulhasznosított gyep szén-dioxid kibocsátásának vizsgálata
15-25Megtekintések száma:650A klímaváltozás által indukált szélsőséges változások a kontinentális éghajlatú területeken elhelyezkedő extenzív gyepek fitomassza hozamait egyre nagyobb mértékben évjáratfüggővé teszik. A helyzetet súlyosbítja többek között a minőségi munkaerő hiánya miatt a legeltetéses állattartás visszaszorulása, s így a hasznosítatlan, illetve alulhasznosított gyepek részarányának növekedése. Kísérletünk során két eltérő jellegű évjárat során pontosítottuk az egy évtizede fennálló zéró, mulcs, kaszáló és rét hasznosítási módok hatását a szén-dioxid-emisszióra, a talajnedvességi és talajhőmérsékleti értékekre. Megállapítottuk, hogy különböző évjáratok esetén is a hasznosítás hiányában felhalmozódott avarnemezzel rendelkező zéró hasznosítás esetén voltak a legmagasabbak a szén-dioxid-emissziós értékek, még alacsonyabb talajnedvességi értékek mellett is. Eredményeink megerősítik azt a tényt, hogy a parlagon hagyott gyepek, megnövekedett üvegházhatású gáz kibocsátásuk miatt, veszélyforrásnak tekinthetők.
-
A természetes gyeptípusok módosulása a használat és művelés hatására a Baróti hegységben – Kovászna megye
80-81Megtekintések száma:151A természetes gyepek jelentőségét Kovászna megyében elsősorban területi arányuk határozza meg. Az össz. mezőgazdasági területnek több mint felét teszik ki. Gazdasági szerepüket kihangsúlyozza, hogy sok településen a fő megélhetési forrást jelentik az állatállományon keresztül.
Környezetvédő szerepük is nagyon fontos, a 20%-os lejtökön 800 mm feletti csapadékkal a természetes gyepek növényzete védi a talajt az eróziótól.
Tájformáló szerepük se elhanyagolható, nagy területük révén a művelési szintnek turisztikai jelentősége is van. Ennek ellenére a természetes gyepek hasznosítása és művelése az elmúlt évtizedben nagyon visszaesett. A felére csökkent állatállomány nem tudja optimálisan hasznosítani a rendelkezésére álló gyepeket. Amíg a települések közelében fekvő területeket sok esetben túlterhelik, addig a messzebb levőket csak időszakosan, vagy egyáltalán nem is hasznosítják.