Keresés
Keresési eredmények
-
Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési-Fertő gyepeiben
31-38Megtekintések száma:583Jelen tanulmány a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület szikesedő gyeptársulásaiban az őshonos magyar szürkemarhával végzett természetvédelmi célú legeltetés hatásainak cönológiai eredményeit tartalmazza. Ez a kezelési mód a legeltetést és a taposást jól tűrő pázsitfűfajoknak kedvez, csökkenti a kétszikűek arányát. A fajok Borhidi-féle szociális magatartás-típusok szerinti csoportosítása a legeltetési idény előrehaladtával a ruderális kompetítorok, elsősorban a Cynodon dactylon terjedését mutatja. A madárvédelmi szempontból kedvező legeltetés növeli a fajszámot, azonban kedvezőtlen irányba módosítja a fajok között megmutatkozó tömegességi viszonyokat.
-
Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata
19-29Megtekintések száma:487A Dunaújvárostól délre található rekultivált hulladéklerakón és az annak szomszédságában lévő természetes löszterületen négy mintaterület gyepvegetációját vizsgáltuk: I: természetes löszgyep (kontroll terület), II: 5 éve rekultivált terület, amelyet fűmagkeverékkel felülvetettek, III: 5 éve rekultivált terület, mely spontán gyepesedett be, IV: 3 éve felhagyott terület, ami spontán gyepesedik. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a vizsgálat során az I-es mintaterület kvadrátjai különültek el leginkább és mutattak természetes állapotot, de a rekultivált terület növényzete is jelentős botanikai értékeket képviselt. Ehhez hozzájárul, hogy sikeres gyeptelepítés zajlott, illetve hogy spontán is megindult a begyepesedés. Az I-es mintaterületen volt megtalálható a legtöbb növényfaj, köztük védett taxonok is. Természetvédelmi szempontból szintén ez utóbbi mintaterület bizonyult a legértékesebbnek, ugyanakkor jelentős veszélyeztető tényezőként jelentkezett az erős cserjésedés, ami az eredeti gyepfoltokat visszaszorítja. A rekultivált területeken elsősorban a gyomok mennyisége volt kiemelkedő, főleg a spontán gyepesedő térszínen, viszont a természetes zavarástűrők mellett a természetes vegetációra jellemző fajok is megjelentek, már 3 év után is.
-
A természetvédelmi célú gyepkezelés jelentősége és lehetőségei
65-67.Megtekintések száma:929A gyepes területek, különösen a természetes és a természetközeli gyepek nagyon jelentős ökoszisztémaszolgáltató képességgel rendelkeznek, gazdasági-társadalmi jelentőségük vitathatatlan. A Pannon biogeográfiai régió száraz gyepeinek jelentős része is száraz, tápanyagban szegény környezetben, sokszor másodlagos élőhelyeken, erdőirtásokon, felhagyott mezőgazdasági területeken található meg, mely területek elsősorban legelőként hasznosíthatók. A nedvesebb környezeti viszonyok között, nedvesebb fekvésben található gyepek kaszálóként jöhetnek számításba. Gyepterületeink csak kis hányada obligát (eredendően) gyep, nagy részük kialakításáért az emberi kéz, a humán tevékenység a felelős, így fenntartásuk sem képzelhető el emberi beavatkozás nélkül. Ezért is fontos ez a tevékenység, ami gyepek területén folyik. A gyepek fennmaradása a fajösszetételükben történő változások miatt sokszor kérdéses lehet. Veszélyeztető tényezőként jelentkezhet a felszántás, a túlzott avarosodás, az elszántás, a műtrágya-bemosódás és a vegyszerhasználat, de inváziós fajok is felszaporodhatnak bennük (Kelemen et al., 2016). A gyepek vizsgálata során nem elegendő csak a fajösszetétellel, florisztikai vizsgálatokkal és a növényzet fajösszetételével, cönológia feltárásával foglalkozni, hanem törekedni kell azoknak a mechanizmusoknak a megértésére is, amelyek szabályozzák az egyes fajok elterjedését és szerepét a növényi közösségi struktúrákban. Ezért fontosak a diverzitási és mikrocönológiai vizsgálatok, ahol a gyepek térbeli heterogenitásának és a közösségi struktúrának feltárására is sor kerül (Bartha, 2007).
-
Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterületeken
31-44Megtekintések száma:559Munkánk során Fallóskút melletti gyepterületeken végeztünk vizsgálatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben cserjeirtást végzett a területen. A kutatás során a természetvédelmi kezelések vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A felvételeket 2013-2015 májusa és júniusa között készítettük, 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok százalékos borítási értékét adva meg. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A fajok életforma kategóriái (Raunkiær, 1934; Pignatti, 2005) alapján is értékeltük a területeket. Az eredmények alapján a természetvédelmi kezelés, azaz a cserjeirtás pozitív hatással volt a gyepek fajgazdagságára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az évelő pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. Az eredmények alapján megerősítettük, hogy az egykor intenzíven hasznosított, de ma már felhagyott gyepekben a cserjeirtást követően is folyamatos utókezelést kell biztosítani, hogy a terület fajgazdagsága fennmaradjon.
-
A villanypásztor két oldalán: A Zámolyi-medence vízibivaly legelő kiszáradt tómedre őszi aszpektusának botanikai vizsgálata
9-14Megtekintések száma:275Vizsgálataink a Zámolyi-medencében található vízibivaly legelőn a Csíkvarsai-rét területén történtek, egy volt tónak a medrében, aminek a vizét 2022-ben leeresztették, majd őszre kiszáradt, és vízibivalyokkal legeltették. A legelt részt villanypásztorral körbekerítették. Ezt a részt és a kívül eső terület növényzetét mértük fel késő ősszel, november 19-én. Mind a két elkülönített területen 3-3 cönológiai felvételt készítettünk. Az eredmények alapján jelentős florisztikai és a vegetáció fiziognómiájában megmutatkozó különbségek voltak jelen. A here fajok közül a legelt részen a talajon futó szárú fajok (Trifolium repens és T. fragiferum) voltak az uralkodók, míg a legeletlen részen a tómederben 30-40 cm magas, sűrűn elhelyezkedő korcshere (Trifolium hybridum) alkotott összefüggő állományt. Ezen kívül florisztikai szempontból újdonság volt a vastag bajuszpázsit (Crypsis schoenoides) előfordulása is.
A vízborítás megszűnésével a területen tömegessé vált több Trifolium faj is, ami a fajok csírázási tulajdonságainak köszönhető. A vastag maghéj megrepedezett a vízborítás hőmérséklet-kiegyenlítő hatásának megszűnése következtében, és elindulhatott a csírázás, melynek eredményeképpen dominánssá válhatott a területen. A jelen vizsgálat során nagyon látványos eredményét láthattuk a Zámolyi-medencében a tófenék őszi állapotát elemezve, amely a vízibivaly legeltetés hatásaként kialakult növényzeti összetétel. A legelt térszínen a fajszám sokkal jelentősebb volt, közülük florisztikai ritkaság is előkerült, valamint a legeltetés indikátoraként azonos nemzetségen belül is eltérő életforma típusú fajok váltak uralkodóvá.
-
Cönológiai adatok kisalföldi és csallóközi homoki mintaterületek vegetációjának ismeretéhez
25-30.Megtekintések száma:562Vizsgálatunkat nyílt és záródó, homoki sztyepprétekhez tartozó gyepek állományaiban végeztük a Kisalföldön (Győrszentiván, Gönyű) és Csallóközben (Čenkov). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a F. rupicola dominált. A csallóközi mintaterületen F. javorkae alkotta gyepet is el tudtunk különíteni. A győrszentiváni állományok a gyeprestaurációs munkának köszönhetően maradtak meg, regenerálódtak. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátok használatával. A F. rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitás értékei is magasabbak voltak; a F. vaginata gyeptípusok hasonló fajösszetétellel és diverzitás értékkel rendelkeztek. A F. javorkae gyep diverzitása volt a legkisebb, de bizonyos fajok csak ebben a vegetációban jelentek meg. Új eredmény, hogy a potenciálisan csak a Kárpát-medencében előforduló bennszülött faj állományát el lehetett különíteni, és cönoszisztematikai szempontból is eltérést mutatott. A nyílt gyepekben, valamint a F. javorkae gyepben is a Festucion vaginatae elemek domináltak. A Festucetalia valesiacae és a Festuco-Brometea elemek a homoki sztyeprétben fordultak elő nagy arányban. Új eredmény, hogy a F. wagneri, a pannon homokpuszták bennszülött, domináns, társulásképző faja nem csak a Duna-Tisza közén, hanem a vizsgált területen is megtalálható. A győrszentiváni F. vaginata gyep fajösszetétele és diverzitás értékei alapján a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.