Keresés

Keresési eredmények

• Az eperjesi kollégium líceumi hallgatói (1804-1850)

  104-120

  Dulovics Alex

  Megtekintések száma:

  246

  THE STUDENTS OF THE COLLEGE LYCEUM AT EPERJES, 1804–1850. his study explores the history of the evangelical college of Eperjes, which was established in the second half of the 17th century and which was one of the most important institutions of higher education in Upper Hungary in the irst half of the 19th century. In the educational order of the school, which was revived in 1785. Besides classes of basic training a signiicant role was granted to the philosophical, theological, and legal training ofered in the most advanced classes. Utilizing the evidence of the data base pertaining to students who enrolled in the first half of the 19th century, the study conirms that the Eperjes school – as an institution with a higher-education quality – played a crucial role in the history of education in Upper Hungary. hroughout the irst half of the 19th century the school was capable of retaining its unique character, which permeated onto the neighbouring regions, while its educational program supplied the young generation of the evangelical nobility and of the middle class with the knowledge necessary for subsequent careers.

• Javaslat a trimesztriális rendszer bevezetésére – A debreceni jog- és államtudományi kar felterjesztésé gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (1918. augusztus 1.)

  95 - 105

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  325

  Proposal for the Introduction of the Trimester System – Proposal by Faculty of Law of the University of Debrecen to Earl János Zichy, Minister of Religion and Public Education. The Faculty of Law of the University of Debrecen in the last period of the World War I. made a proposal in order to divide the school year to three semester. It was a strange source of the history of the Hungarian higher education. Based on this document can be cognizable the real life and thinking of the students of the university who came back from the war and of the professors who met with them the first time. The trimestrial system of the higher education was favoured by the students too, but it wasn’t able to come to real because the collapse of the Monarchy.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  415

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• MINISZTERI LEIRATOK A FENNTARTÁSI JÁRULÉK ÉS A FENNTARTÁSI PÓTDÍJ BEVEZETÉSÉRŐL A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN

  162-182

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  210

  A gazdasági válságnak olyan mély hatása volt az egyetemi mellékdíjak rendszerére, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium arra kényszerült, hogy az 1931/32. tanév I. félévétől új mellékdíjat vezessen be. Ezt a fenntartási járulékot minden egyetemi hallgató a féléves beiratkozások alkalmával kellett fizesse. A magyar állami költségvetés olyan kritikus helyzetbe került, hogy három évvel később létre kellett hozni egy újabb mellékdíjat, a fenntartási pótdíjat, amelynek összegét az elnyert tandíjkedvezmény mértéke alapján állapították meg. Az 1934/35. tanév I. félévétől minden hallgató a tandíja arányában kellett fizesse ezt a díjat. Ezek a fenntartási díjak a magyar felsőoktatás és a debreceni Tisza István Tudományegyetem mellékdíj rendszerének a részét képezték egészen az 1940/41. tanév I. félévének a végéig.

• Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben: Johann Ferdinand Behamb

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  281

  Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben (Johann Ferdinand Behamb). A 17. század magyarországi származású jogi írói közül mind termékenységével, mind ismertségével kiemelkedik a pozsonyi származású Johann Ferdinand Behamb, aki rekatolizálása után Linzben lett jogtanár a felső-ausztriai rendek szolgálatában. A tanulmány megkísérli rekonstruálni Behamb tanulmányait és tanári tevékenységét, felhívva a figyelmet egy sajátos korabeli felsőfokú iskolatípusra (Landschaftschule) is.

   

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  234-240

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  60

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• Péter H. Mária: Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudományegyetemen 1872-1919 között

  215-218

  Kapronczay Katalin

  Megtekintések száma:

  286

  Kolozsvár felsőszintű oktatásban való részvétele már a XVIII. században megindult. Mária Terézia átfogó egészségügyi rendeletének végrehajtása csak megfelelő számú szakember által vált megvalósíthatóvá, ezért oktatáspolitikája is erőteljes változást, fejlődést kívánt. A nagyszombati magyar egyetem orvosi karának létrehozása (1769) volt az első lépés ez irányba, de hamarosan felmerült egy második magyar egyetem alapításának gondolata, szükségessége.

• A KÉTÉVES LEVÉLTÁROSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE 1958–1960 KÖZÖTT

  122-133

  Keresztes Csaba

  Megtekintések száma:

  217

  A megnövekedett levéltári és iratkezelési feladatok miatt a felsőfokú levéltárosoktatásra égető szükség mutatkozott a 20. század második felében. Az első kezdeményezést követően, az 1950 és 1955 között működő egyetemi levéltárosképzés megszűnése után, a levéltári területet irányító minisztérium által szervezett kétéves tanfolyam a hiányt csak részben pótolta be, a kidolgozatlanság és a számonkérés hiányai miatt csak részsikernek értékelhetjük. Értékének tekinthető, hogy célirányos tudásanyagot igyekezett átadni, olyan résztvevőknek, akik eleve levéltárban dolgoztak, így nem „elit” történészképzésnek tekintették a képzést. A tanfolyam hibáinak kijavítása az időközben újra megindult egyetemi levéltárszak miatt elmaradt.

   

• Az 1944. április 11–12-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban tartott rendkívüli értekezlet debreceni emlékeztetője

  115-119

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  307

  The Debrecen Memo of an Extrordinary Meeting Convened at the Ministry of Religion and Public Education on April 11–12, 1944. In March, 1944, the German military occupation of Hungary plunged the country into a difficult situation, affecting among other things the Ministry of Religion and Public Education responsible for the institutions of higher education. Minister Jenő Szinyei Merse convened a twoday meeting for April 11 and 12, for the purposes of analysing the situation that evolved and for making
  the required decisions. The source material registers the proceedings of this meeting. President János Bognár of Debrecen’s István Tisza University probably had the text copied immediately after he had returned from the capital. The memo consists of twenty-five long and short items and these are about taking sundry measures, mainly pertaining to the simplification of administration for the purposes of an early closure of the academic year and a more severe interpretation of the Jewish laws.

• HIÁNYZÓ TÁRGYI FELTÉTELEK EGY ÚJ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ELINDULÁSAKOR

  182-190

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  227

  A tanítóképzés történetével foglalkozó hazai irodalomban elég sok szó esik arról, milyen nehéz volt az induló felsőfokú tanítóképzés személyi feltételeit biztosítani 1959-ben. Való igaz, kevés volt az olyan oktató, aki tanítóképzős tapasztalatokkal is rendelkezett és az új felsőoktatói szerepben is helyt tudott állni (pl. kutatómunkát végzett, rendszeresen publikált). Arról viszont alig írnak a felsőfokú tanítóképzés hajnalát bemutató tanulmányok, hogy a személyi feltételek kedvezőtlensége mellett a tárgyi feltételek hiánya is problémákat okozott a felsőfokra való áttérés évében és még azt követő egy évtizedben is. A felsőfokú tanítóképzés más szervezeti struktúrával és nagyobb diáklétszámmal működött, mint az egykori középfokú képzés, így helyiségszükséglete is nagyobb volt,  mint amit a középfokú képzőktől örökölt épületek biztosítani tudtak. A jelen írásban egy olyan levél szövegét mutatjuk be, amelyet a nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet vezetői az új rendszerű tanítóképzés első tanévében az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságához intéztek. Ez a levél nem pusztán segélykérés volt, hanem egyben helyzetjelentés, a tárgyi erőforrások leltárba vétele, a hiányok megállapítása és felsorolása. Lehet úgy is tekinteni erre a levélre, mint egy fényképfelvételre, amely nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet működésének legelső évébe, hőskorába is bepillantást nyújt, legalábbis kiderül belőle, hogy milyen körülmények között, milyen helyiségek és eszközök birtokában indult meg a magasabb szintre emelt és tartalmilag is jelentősen átalakított képzés egy vidéki városban.

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  237

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• Az egyetemi ifjúság útkeresése az 1930-as években és 1940 körül

  97 - 116

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  401

  The Soulsearching of Hungarian Higher Education Students in the 1930s and 1940s. The study primarily focuses on the influential role of army brotherhood societies between the two world wars. The author outlines the ideological background and intellectual pursuit behind the movement. These brotherhood societies were so powerful, that in the 1930s and 1940s part of their activities manifested outside of the higher education environment. The societies actively engaged in politics, as much so, that their aim was to be part of the development of laws and the constitution. The author discusses the ambitions of both the radical right and the somewhat left wing youth establishments.

• Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig

  219-222

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  237

  Az I. világháború vége, a monarchia szétesése a magyar felsőoktatásra is jelentős hatást gyakorolt. A felvidéki és erdélyi területek elszakadása miatt több intézmény költözni
  kényszerült: ezek egyike volt a selmecbányai M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola.

• SZÖGI LÁSZLÓ: A ROZSNYÓI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1814-1852 Felsőoktatástörténeti Kiadványok. Új sorozat 19.

  254-256

  Szepessyné Judik Dorottya

  Megtekintések száma:

  261

  Szepessyné Judik Dorottya könyvismertetése Szögi László: A Rozsnyói felsőoktatási intézmények hallgatói 1814-1852 című kötetéről

• A magyar felsőoktatás egy fontos intézménycsoportja a királyi jogakadémiák forrásai és feldolgozásának lehetőségei (1777-1850)

  121-132

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  249

  AN IMPORTANT INSTITUTIONAL CLUSTER OF HIGHER EDUCATION IN HUNGARY: THE SOURCES SUPPLIED BY THE ROYAL ACADEMIES OF LAW AND THE PROCESSES OF THEIR CATALOGUING, (1777–1850). he main objective of this study is to ofer an overview of the currently available sources which are extant regarding the peculiar institutions and student population of higher education of the 18th and 19th centuries in Hungary. On surveying the types of sources, it takes stock of the material which is currently accessible to assess the one-time student population of the royal academies of law in Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad, as well as of the similar royal institutions of Zágráb and the royal lyceum in Kolozsvár. Surveys of this type have demonstrated that in the irst half of the 19th century almost 50,000 students enrolled in these types of institutions. his number by itself tends to indicate that these institutions may have fulilled a much larger role in educating a Hungarian intelligentsia in the Reform Age than one would assume on the basis of a lower-thanuniversity academic level of these institutions.

• A „nagy háború” hatása a magyar felsőoktatásra és az egyetemi ifjúságra

  90 - 96

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  359

  The ’Great War’s Influence on the Hungarian Higher Education and Youth. The study examines the different effects that occurred as a consequence of the First World War, such as the reduction of student numbers due to enlisting the army, the society’s reaction to the increased number of women and Jewish students, the reduced activity of university societies, the loss of territory due to war, the continuous inflation, and the radical right wing’s reaction to the lack of stability of the Hungarian youth. These consequences resulted in the increased popularity of the so called association of army brotherhood. To sum up, the author concludes that the Hungarian higher education wasn’t well prepared for the war, which in turn resulted in a number of negative consequences in the following decades.

• A debreceni agrárfelsőoktatás első 150 éve

  161 - 170

  Komlósi István

  Megtekintések száma:

  369

  The first 150 years of Agricultural Tertiary Education in Debrecen. The Georgikon in Keszthely was founded in 1797 as the first one in the line of subsequent agricultural tertiary institutions and was followed by one in Magyaróvár in 1818. It was fifty years later – that is one and a half centuries ago – that the National Higher Institution of Agriculture opened its gates in Debrecen. The speech that opened the first academic year at the new agricultural higher school was delivered by the then director Péter Papi Balogh and it has been preserved for later generations. On 5 September 2018, a hundred and fifty years later, Dean István Komlósi had the honour to recall the first 150 years of agricultural tertiary education in Debrecen. His speech is published in full length by Gerundium, the journal devoted to papers on the history of the University of Debrecen.

• A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31

  180-227

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  119

  A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben –  az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között. 

• Memorandum az Egyetemi Levéltár szükségességéről: Kivonat a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség konferencia előadásaiból (2008–2012)

  188-197

  Juha Enikő

  Megtekintések száma:

  203

  MEMORANDUM FOR THE NECESSITY OF THE UNIVERSITY ARCHIVE: EXTRACTS FROM THE PRESENTATIONS AT THE CONFERENCES OF THE ASSOCIATION OF THE HUNGARIAN HIGHER EDUCATION ARCHIVES (2008–2012). he author reported on the development of the documents during the history of the University of Debrecen at several conferences, emphasizing the fact that among all the Hungarian higher education institutions, the one in Debrecen has no separate archive. After a short retrospect, the present status of the document management at the University of Debrecen is introduced showing an odd picture of the situation since the doscument collections, although following the rules of the archive maintenance, are still scattered in separate locations. Parts of the collectionscan be found in the Hajdú-Bihar County Archive, in the Central Archive and in the University Library. he review written in favour of a uniied archive introduces the main subject units of the collections.

• EGY FELSŐFOKÚ TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET IRODALMI MŰSORÁBÓL KIRAJZOLÓDÓ TANÍTÓKÉP 1965-BŐL

  138-145

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  170

  A fenti címmel közölt forrás egy irodalmi műsor forgatókönyve 1965-ből. Akkoriban a felsőfokú tanítóképző intézetekben évente egyszer „intézeti napokat” tartottak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy még nagyobb kedvet és lelkesedést ébresszenek a hallgatókban a választott pálya iránt. A tanítói munka valós nehézségeinek a bemutatása helyett inkább a tanítói lét szépségeire helyezték a hangsúlyt, arra igyekeztek felhívni a tanító szakos hallgatók figyelmét, hogy milyen jelentős szerepük lesz a jövő társadalmának alakításában. A közölt szövegből is ez a szándék tükröződik, a műsor összeállítói azt a hitet erősítik a hallgatókban, hogy a tanítók a társadalom megbecsült és magasra értékelt polgárai. A műsorban felidézik azokat a küzdelmeket, megaláztatásokat, amelyekkel a 1920-as, 1930-as évek tanítóinak kellett szembesülniük, ezeknek a felemlegetésével is azt kívánták aláhúzni, hogy a 60-as évek tanítóinak már sokkal jobb a helyzetük, nincsenek olyan gondjaik, mint az elődeiknek. A valóságban persze nem volt ennyire éles a kontraszt a múlt az akkori jelen között, a tanítói réteg továbbra is alulfizetett és alacsony megbecsülést élvező foglalkozási csoportként volt jelen a társadalomban. 

   

• Új műegyetemek alapítási kísérletei a 20. század első évtizedében- A csaknem megnyílt temesvári műegyetem

  90-101

  Batalka Krisztina

  Megtekintések száma:

  343

  A dualizmus korának nagyarányú ipari fejlődése és a Királyi József Műegyetem túlzsúfoltsága miatt szükségessé vált a 20. század fordulóján egy második műegyetem felállítása. A szakemberek, a Királyi József Műegyetem
  tanárai, illetve a kormány is azt javasolta, hogy ezt az egyetemet Temesváron, a Délvidék ipari központjában hozzák létre. Ehhez mind gazdasági, oktatási és nemzeti szempontokat is figyelembe vettek.
  A konkrét tervekkel ugyan 1917-re elkészültek, de történelmi okok miatt az intézmény csak 1920 őszén nyílhatott meg, most viszont már román politechnikumként. Temesvár mellett Kassán tervezték a harmadik
  magyar műszaki egyetem fölállítását, de az előkészületekkel nem jutottak olyan messzire, mint Temesvár esetében.

• Igazoló eljárások a Debreceni Tudományegyetemen

  79-99

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  261

  SCREENING PROCEDURES AT THE UNIVERSITY OF DEBRECEN (1945–46). After the end of the World War II, at the beginning of the rebuilding of Hungary, the irst aim of the new government was the cleaning of the social and political life and the removal of the followers of the former political systems from the public ofices. So in the irst half of 1945, according to the orders and laws of the Provisory Government, People’s Tribunals and political screening committees were formed in every town with the membership of the ive so-called democratic parties (Communist Party, Social Democrat Party, National Peasants’ Party, Bourgeoisdemocrat Party, Small-holders’ Party). It was also necessary to screen the employees of the public institutions, especially the higher education because the “reactionary” and the extreme right ideologies were very strong in these middle-class circles, and many of them were the member of the Hungarian Nazi parties (the Arrow- Cross Movements) and other right radical social associations (Turul Association, Volksbund etc.). his paper presents the working, the judgement and the mistakes of the screening committee of the employees of the University of Debrecen. his committee was formed in May 1945 and inished its work in the end of January
  1946. In this short period the committee examined near 700 cases, but only 49 employees (professors, lectors, secretaries, other oicers, etc.) were condemned. he analyses of the working of the screening committee at University of Debrecen expands with new facts the image created about the spirit of the age, the higher education and the society of Hungary in the irst years after the World War II.

• Trianon és a magyar felsőoktatás I. Szerkesztette Újváry Gábor

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  317

  1918 őszén 23 állami fenntartású felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. Ezek közül három-négy hónap múlva 10 az új határokon kívülre került. Az ugyancsak működő 23 római és görög katolikus tanintézet közül 12 az utódállamok területéhez került. Ide nem számítottuk bele a szerzetesrendek által fenntartott felsőfokú intézményeket. A 13 egyéb felekezetekhez tartozó intézet közül 7 jutott az új határokon túlra. Vagyis az 1918 őszén létező összesen 59 intézményből 29 került el Magyarországtól. Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények fele, amelyekre korábban annyi fejlesztést fordított a magyar állam, elveszett.

• Egy évszázados adósság – A Magyar Értelmiségi Adattár (Repertorium Academicum Hungariae) elkészítése

  149-172

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  422

  A centuries-old debt. The creation of the Hungarian Intellectuals’ Database (Repertorium Academicum Hungariae). Not school registers nor collections of archival sources were published about the Hungarian universities in the second half of the nineteenth and in the twentieth century. Similar books were publicised abroad much earlier about foreign institutions. Since Hungary has lost two third parts of its territory after the First World War the archival sources of these regions fell into foreign hands. Unfortunately,
  during the time of the Hungarian revolution in 1956 a few archival sources of the University Archives has also perished. Until nowadays we knew very little about students who were educated at universities or any other ecclesiastical or secular higher educational institutes. In 2013 the MTA-ELTE History of Universities Research Group was formed with the purpose of collecting and transforming into a database every available personal and educational information about every higher educational students from the beginning to 1850. The name of this future database will be Repertorium Academicum Hungariae. According to our current knowledge before 1850 there were 108 institutes in Hungary, Croatia and Transylvania which provided higher-level education than the intermediate level. We have already processed the two-thirds of the collected data and we are going to continue this task. The final database will be useable together with the completed database of the foreign-educated Hungarian students. The electronic database will be contain information about nearly 400,000 matriculated students and it will be unquestionably a useful scientific source for the nations of the Carpathian Basin.

• Felsőoktatási és tudományos intézmények képviselete a magyar Országgyűlés Felsőházában 1927-1944

  79 - 93

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  421

  Representation of the Higher Educational and Scientific Institutions in the Upper House of the Hungarian Parliament in 1927–1944. The Upper House, what was the second chamber of the Hungarian Parliament, was functioning between 1927 and 1944 and followed the image of the Main House (House of Magnets) before 1918, but operated in a more democratic spirit and structure. Besides the aristocrats and the leaders of the church, the representatives of the higher educational and scientific institutions, and economic organizations deserved a place. The study overviews the Upper House representation of the Hungarian Academy of Sciences, universities in the capital and in the country, other scientific organizations, and other institutions of higher education, and there is enclosed a list of the representatives of the above mentioned institutions exactly to the day.