Search

Search Results

• P-AGE Tudatos Öregedés Program

  120-122

  Török Bettina

  Knyihár Éva

  Views:

  7

  A P-AGE Tudatos Öregedés Program egy nemzetközi stratégiai partnerségi együttműködés keretében alakult 2022-ben, alapítói Knyihár Éva és Török Bettina. A P-AGE Tudatos Öregedés Program víziója és hosszútávú célja helyi szintű Tudatos Öregedés Ökoszisztéma létrehozása, fenntartható, helyi tudatos öregedő közösségek fejlesztése mellett a hazai Tudatos Öregedés Hálózat építése, a tudatos öregedés szemlélet tudományos térbe emelése, szoros együttműködésben az európai/nemzetközi ökoszisztémával.

• Úton a tudatos öregedés felé - A tudatos öregedés folyamata, társadalmi, közösségi és egyéni feltételrendszere

  117-119

  Török Bettina

  Views:

  13

  A jóléti társadalmakat jellemző demográfiai idősödés az európai államok között hazánkat is érinti. A szociokulturális és tudományos fejlődés hatására megváltozott életkörülmények az emberi életkor jelentős kitolódását eredményezték és nőtt az egészségben eltöltött életévek száma, de Magyarország számottevő lemaradásban van az európai országok többségétől. A fejlett nemzetek egészségügyi és szociális kihívása az öregedő népesség megbetegedési arányának csökkentése. A legtöbb funkcionális akadályozottság és egyéb megbetegedés az idősebb korosztályra koncentrálódik, és az életkor minden egyes évével növekszik. A népesség átlagéletkora növekszik, az egymást követő születési kohorszok egyre nagyobb hányada éli meg a 65. életévét vagy azt meghaladó életkort, és az egymást követő születési kohorszok mérete önmagában is növelni fogja a probléma nagyságát (Fries, 1997).

• Az öregedés útjai a mentálhigiéné lehetőségeivel

  152-155

  Szücs Ádám Attila

  Virág Andrea

  Leányvári Tiborné

  Halász Bettina

  Views:

  21

  A meghosszabbodott élettartam jelentős vívmánya a modern társadalmaknak. A világ valamennyi országát tekintve globális kihívást jelent az idős emberek egészségi állapotának megőrzése, az egészségben eltöltött életévek számának emelése, az időskorban előforduló megbetegedések megelőzése és értékes életminőségű öregkor biztosítása. A XXI. században a 60 év felettiek aránya a népességen belül folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, amelyben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az életmódnak, a természeti és a társadalmi környezetnek, valamint az egészségügyi ellátórendszernek.

• Idősödő rendvédelem

  55-56

  Alíz Ambrusz

  Zsuzsanna Borbély

  Erika Malét-Szabó

  Views:

  78

  A 2011.évi CLXVII. törvény alapján a rendvédelemben megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, mely azzal járt, hogy azóta az állomány idősödik. Egy 2020-ban induló kutatás azt a célt tűzte ki, hogy felmérje a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak az egészségmagatartását, egészségtudatosságát, mivel szeretnénk látni azokat a területeket, amelyek megfelelő egészségfejlesztési stratégiával biztosítják a „jóllét” állapotát, az idősödő korosztály számára pedig hozzájárulnak a sikeres öregedés folyamatához. Jelen előadás az áthajlás korúak (50-60 év) egészségmagatartásáról szól.

  Módszer:
  A vizsgálati mintába a 2020-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság aktívan dolgozó állományának azon tagjai kerültek be, akiknek ez évben volt esedékes kötelező időszakos alkalmasságvizsgálata. E vizsgálat során vettük fel a kérdőívet, amely időben lefedte a COVID-19 járvány első évét. A vizsgálat 2020 márciusától tartott, addig, amíg a járványügyi helyzet lehetővé tette a személyes megjelenéssel együtt járó alkalmasságvizsgálatokat. A vizsgálat során a kiosztásra került 892 kérdőívből 783 bizonyult legalább részben hasznosíthatónak. A kérdőív kitöltése körülbelül 20 percet vett igénybe. A kérdőív csomag főbb elemei a demográfiai adatokon túl, az egészségkockázati és az egészségvédő magatartásformák felmérése, az egészségi állapot szubjektív értékelése, az élettel való elégedettség és a boldogság megítélése.

  Eredmények:
  A minta közel 7%-a 50 év feletti korosztályba tartozik. Ezen korosztály körében az egyik kiemelendő egészségkárosító magatartás a dohányzás, mely a minta 28%-ban jelentkezett aktív dohányzásként, míg 25% korábban dohányzott, de azóta már leszokott. A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel 92%-os. Az eredmények alapján alapvetően elmondható, hogy életmódjuk nem mozgásszegény, viszonylag kevés testi tünet jelentkezik e korosztályban. Az élettel való elégedettségük jó, boldognak mondják magukat.
  Az eredmények arra a következtetésre vezetnek, hogy az áthajlás korúak korosztályába tartozók megfelelő egészségi állapotnak örvendenek. Egészségmagatartási szokásaik tendenciája jó, de például az étkezés területén fontos lenne az egészségtudatosságuk fejlesztése. A jó életminőség megőrzése, a testi-lelki jóllét állapotának megtartása jó irány a sikeres öregedés eléréséhez.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  Views:

  220

  The member states of the European Union have to face the challenge of demographic aging. Taking the demographic characteristics of the member states, there are no essential differences in either the current or in the expected future development of the proportion of elderly people. Ageing affects several areas of the welfare regimes, but it is usually the health and pension systems and personal services that are highlighted. This paper deals with a special area of personal services, the family (informal) care and the support of carers in Hungary. The study introduces definitions of the informal care, welfare policies on family caregivers, the systematization attempts of the care policy in the member states, it analyzes the recent past and currently perceived care policy processes and ideologies, and finally describes the specific situation in the former Communist countries through an example of a Hungarian care policy. The basic idea of the article is that although the demographic challenges are similar, but the service policy and the development of the institutional systems show significant differences in each country. In addition to the underdeveloped institutional service system in the different countries, the post-Communist countries lack the supporting tools of the caring family members.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Tivadar Homor

  Views:

  182

  The study highlights what impression the quality of our life history has on our elderly ourselves. With this complex presentation of the aging process, a more nuanced diagnosis could be made about the versatility of ageing, thus more effective prevention and care programs could be carried out. The recognition and application of the positive philosophy of life outlined in the study contribute to maintaining good mental health of the elderly.

  Practical relevance. The results of the research can be primarily utilzed in care institutions, nursing homes and retirement clubs. It can effectively help the physical, spiritual and mental care of elderly people and help them accept their problematic life situation. The study might be utilized in practice on elementary and intermediate andragogy trainings and on vocational courses (social worker, specialist nurse, therapist).

• The preventive geriatric – the new issue of the XXI-st Century

  49-63.

  I. Szalkai

  Views:

  151

  The ageing is the global phenomenon, it is main more difficult financial and social
  problem for modern societies. If we accepted the ageing = disease identity, this does not
  help solving the problem, it increases cost only. It is still high number of people over the
  age of 65 in hospital inpatient departments. A change of view is needed. The aging is
  regarded as a decompensation process, which has parts and interventions possibilities. If
  we intervene in the downturns of the decompensation process with appropriate means,
  decompensation can be reduced; life-years in health can be increased. The goal is to
  preserve self-sufficiency as much as possible. Should be system established, because in
  other way this will be for profit service only. We have reviewed the major experiments that
  have taken place in the world and seem appropriate to handle the issue properly. However
  in order to achieve results, necessary change not only the structure bat also the attitudes.

• Molekuláris gerontológia napjainkban

  116-126

  Zsuzsanna Pályiné Krekk

  Views:

  87

  Recognizing and nderstanding the complex processes of aging at the molecular level is essential today. The mechanisms at the molecular level of aging interpret classical gerontological knowledge, on the other hand, they can form the basis of prevention possibilities. Following the summation of some basic concepts of molecular gerontology, a summary based on this literary data aims to present some of the latest results in the field of neurosciential aging.

• Idős betegek komplex ápolása

  143-145

  Virág Andrea

  Gadó Klára

  Markovics Dorina

  Szűcs Ádám

  Views:

  10

  Magyarország lakosságának 19% -a az idős korosztályhoz tartozik, mely mutató folyamatos emelkedést mutat. Az idős betegek ellátása az egészségügyi költségvetés több, mint 30%-át teszi ki. A geriátriai populációt multimorbiditás és polipragmázia, funkcionális függőség és esendőség, depresszió jellemzi, mely speciális tudást igényel mind az orvosok, mind a szakdolgozók részéről. Szükséges tehát az idős betegek ellátási szempontjainak komplex figyelembe vétele, ennek szakmai szempontjainak összegzése, különös tekintettel a secunder és tercier prevencióra valamint a readaptáció bevezetésére. Természetesen a beteg, a család, a hozzátartozó bevonása is szükséges a beteg hosszabb távú ellátásában.

• Application of Hungarian version of Test Your Memory (TYM-HUN)

  25-33.

  A. Égerházi

  Z. Gy. Kovács

  É. Magócs

  G. J. Szőllősi

  Sz. Harsányi

  Sz. Garbóczy

  L. R. Kolozsvári

  Views:

  1067

  The change in brain functions is a natural consequence of aging, e.g. difficult to recall names, to remember numbers, to learn new things. However, mental decline and dementia are not part of natural aging. Dementia is primarily a disease of the elderly. Neuropathology of Alheimer’s dementia starts long before the clinical symptoms of dementia, part of a mild cognitive impairment (MCI) might be due to this. At this stage, recognizing the cognitive dysfunction may give the opportunity to slow down the progression, respectively as soon as causal treatment becomes available, it could be used. The Hungarian version of "Test Your Memory" (TYM-HUN) is a suitable short self-test test for screening dementia and is also expected to be useful to detect MCI.

• „Learning my age” Improving interactive curriculum for the eldery generation’s active lifestyle and related topics

  116-118

  Éva Réti

  Views:

  81

  Approaching the learning of the third age, the question is no longer whether the elderly can be taught or retrained, but for how long and for what purpose? Deviations from the learning paths that individuals have developed over the decades are unlikely in old age. Non-formal learning becomes more important and plays an increasing role, and less constrained forms of leisure learning for entertainment become more important. Mental freshness is largely supported by books, online courses and programs provided by senior universities.

  In my presentation, I introduce an interactive curriculum as a possible new form of learning. I have combined e-learning solutions in old age that affect everyone as a new learning method. I would like to introduce the 50+ age group to the possibilities offered by microlearning. Most of us read, learn things after we have engaged at some level. I would like to prevent this step. I am also looking for answers to questions like, does the 50+ age group have the right skills and motivation to effectively adopt an online course or e-learning curriculum In the process of aging - can an e-learning curriculum be a good motivation for course participants because it touches them or prevents them? The lessons of the experiment, both positive and negative, are presented.

• "I want to look as young as I feel" Psychological factors influencing the willingness to undergo cosmetic procedures in the context of ageing

  62-86

  Lilla Kegyes

  Views:

  14

  In 2020, a total of 15.6 million cosmetic procedures were performed in the United States alone - a 43% increase from 6.7 million in 2000. This upward trend is likely to continue for decades to come. In 2020, the largest consumer group was women aged 40-55, accounting for 45% of all cosmetic procedures and they primarily chose procedures to remove visible signs of aging. This study aims to summarize the factors that generally influence the development of positive attitudes toward procedures. Additionally, the study explores the relationship between ageing and interest in cosmetic procedures. The underlying factors are explored both at the individual level, such as ageing anxiety, and at the societal level, such as age stereotypes and ageism. Finally, the article also discusses the perception of individuals who undergo these procedures and the factors that may help older individuals to have a positive attitude towards ageing.

• Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében

  98-100

  Erika Viktória Miszory

  Melinda Járomi

  Annamária Pakai

  Views:

  171

  Bevezetés:
  Az egészségügyi ellátás javulása az egész világon a várható élettartam növekedését vonta maga után, amely a születési szám csökkenésével párhuzamosan az idős korosztály arányának a növekedését eredményezte. Az öregedés számos anatómiai és fiziológiai változással jár, mint például az izomerő gyengülése, az elesések számának emelkedése, vagy a csontsűrűség csökkenése. A 65 év felettiek 30%-a évente egyszer legalább elesik, amely után 20%-uk orvosi ellátásra szorul. A magas mortalitási arány mellett egyéb káros hatása is van az elesésnek, mint például a mobilitás korlátozottsága, a fogyatékosság, a társadalmi elszigeteltség, a bizonytalanság és a félelem, ezért a prioritás az esések gyakoriságának csökkentése lenne, aminek hatásai megmutatkoznának az egészségügyi költségeken, és a betegek életminőségén is.

  Célkitűzés:
  Célunk volt megvizsgálni és összehasonlítani egy progresszív, vízben és talajon végzett egyensúlyfejlesztő mozgásprogram hatékonyságát nyugdíjasok körében.

  Módszer:
  A kvantitatív, prospektív kutatásunkat Zalaegerszegen végeztük el 2018-ban. A betegtoborzás internetes toborzás útján történt. Beválasztási kritérium: 60 év feletti nyugdíjas, megfelelő kooperációs készség, legalább 1 elesés, vagy eleséstől való félelem az elmúlt egy év során. Kizárási kritérium volt a súlyos vesztibuláris, auditív és vizuális zavarok, önálló járástávolság <10m, instabil cardiopulmonális betegség, vizelet és széklet inkontinencia, lázas állapot, kifejezett varicositas, fertőző megbetegedések, csonttörés az elmúlt 1 évben, operatív beavatkozás az elmúlt fél év során. A kutatásban résztvevő betegeket (n=20) véletlenszerű módon, mechanikai mintavétellel, 1:1 arányban 2 csoportba osztottuk: vízi tornát (9 nő, 1 férfi, átlagéletkor: 64,7±6,15 év) és talajtornát (10 nő, átlagéletkor:64,7±3,02 év) végző csoportba. A vízi torna indifferens hőfokú vízben és 140 cm vízmélységben történt. Mindkét csoport tagjai 3 hónapon keresztül, heti három alkalommal, 60 percen át végeztek gyógytornász irányítása mellett multi komponensű, progresszív balance tréninget. Mindkét csoport 5 perces általános bemelegítő részt követően 15 perc időtartamban a törzs,- a felső és alsó végtagi izomzat erősítését célzó gyakorlatsort végzett, majd 30 perc egyensúly tréning következet - különböző balance eszközök felhasználásával és testhelyzetek változtatásával. Levezetésként 10 perces streching és levezető gyakorlatsorral zárult a mozgásprogram. A progressziót az ismétlésszám emelése és az alkalmazott eszközök (instabil alátámasztási felszín, stb.) jelentették. A torna során a gyógytornász Borg skála alapján ellenőrizte a résztvevők megterhelésének mértékét – mely 12-14-es értékig volt megfelelő a 20-as skálán. A program kezdetén és végén felmértük az antropometriai adatokat, a Berg Balance skála (BBS), Timed Up and Go (TUG), Standing Balance (SB) teszteket. Adatelemzéshez leíró statisztikát (átlag, szórás, relatív gyakoriság) és kétmintás páros t-próbát alkalmaztunk. A statisztikai adatok elemzését az IBM SPSS Statistics Version 22 programmal végeztük el. Az eredményeket p <0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak.

  Eredmények:
  A vízi csoport átlagos BMI értéke a program végére szignifikánsan csökkent (p=0,0229). A BBS pontszámok alapján a vízi és a szárazföldi csoporton belül egyaránt jelentős javulás volt mérhető a tornák hatására (p<0,001), de a két csoport között szignifikáns eltérés nem mutatkozott (p=0,29). A vízi csoportban a TUG teszt eredménye szignifikáns (p=0,0015) fejlődést mutatott, 31,19%-kal gyorsabban hajtották végre a feladatot. A talajtornát végző csoport körében egyaránt erős szignifikancia mutatkozott (p=0,0011), 22,66%-kal csökkent a teszt elvégzéséhez szükséges idő. A két csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség (p=0,41). A statikus egyensúlyt mérő SB tesztnél a két csoportot összehasonlítva a talajtornát végző csoportban volt megfigyelhető nagyobb arányú javulás a két végtag esetében (p>0,05), de számottevő különbség nem mutatkozott a csoportokon belül (p>0,05), és a csoportok között sem (p>0,05).

  Következtetés:
  A vízi környezet egy biztonságos és hatékony közeg az idősek fizikai állapotának javításához, mert számos krónikus mozgásszervi rendellenesség esetén is nemcsak, hogy könnyedebb mozgást tesz lehetővé, de ajánlott is. Ezzel szemben a talajon végzett torna előnye, hogy jobban hasonlít a mindennapi élet körülményeihez Az eredmények alapján elmondható, hogy a különböző közegben végzett mozgásprogramok hatékonyak az egyensúlyfejlesztés szempontjából, függetlenül az alkalmazott közegtől.

• Social service delivery for senior citizens in rural Philippines and secrets to longevity of Apo Whang-od

  2-14

  Climson L. Balangue

  Views:

  32

  Access to social services such as healthcare, transportation, and financial support can be limited, leaving many elderly individuals vulnerable to poverty and social exclusion. This paper examined the recent elderly demographics, status of social service delivery, the roles of traditional and cultural practices, and specific challenges faced by older persons in rural areas, using the case of Apo Whang-od and her community, Buscalan that is in the municipality of Tinglayan, Province of Kalinga, Philippines. Using a mixed methods approach, this paper revealed that almost 11% of Tinglayan’s population is elderly, mostly indigenous people with a relatively low literacy rate, and low-income earners who are engaged mostly in subsistence farming and small-scale traditional craft making. Also, there are substantial government programs and services offered by existing laws; however, access to these is challenged by limited access to education and healthcare services, with long travel distances and a lack of transportation being major barriers. Financial difficulties were also observed, with no or few having access to social security benefits and reasonable amounts of pensions. The challenges can also be attributed to an unfavorable geographical location, conflicts with neighboring tribes, limited local government funds, lack of knowledge, and inadequate social service centers within the locality. Tinglayan’s cultural values were also found to play a pivotal role in supplementing the scarce social services by fostering a supportive atmosphere for the elderly. Analysing Apo-Whag-od's longevity, it was revealed that she lived a longer life because she ate organic and locally sourced food, slept well, laughed a lot, engaged in regular physical activity, nurtured her spiritual well-being, built strong relationships with her family and community, and kept a positive outlook. In conclusion, social demographics shows that elderlies in rural areas are disadvantaged, which calls for more efficient and effective access, delivery, and availability of social services. Moreover, policymakers are enjoined to accelerate social infrastructures, expand social protection programs, and support intergenerational solidarity and resilience and cultural preservation. Lastly, Apo Whang-od’s legacy lives on. Her popularity not only gained revitalization of the Kalinga tattoo culture, but it also inspired people to follow her steps to longer and happier way of life.

• Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata

  74-77

  Anna Ferwagner

  Views:

  1058

  Az idősödés folyamatának megélése számos tényezőtől függ, ilyen például az egészségi állapot, a társas kapcsolatok, az életünk során kitűzött célok teljesítése, életünk értelmének beteljesítése, az élettel való elégedettség, a jóllét vagy az életminőség. Az idősödés veszteség modellje szerint az idősödés negatív folyamatként, veszteségek sorozataként értelmezhető. (Lampek és Rétsági, 2015) Ezzel szemben a sikeres idősödés pedig új erőforrások kialakítására képes viselkedésmintázatnak tekinthető, magában hordozza a rugalmasságot, pozitív életszemléletet és a személyes fejlődés lehetőségét egyaránt (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Kerekes, 2013). A jóllét konstruktuma számos tényezőt foglal magában, úgy az általános jóllétet (fizikai, lelki, szociális jólléthez szükséges feltételek megléte), mint a szubjektív jóllétet (egyén érzése, hogy a feltételek mennyire elégítik ki saját belső igényeit) vagy az érzelmeket. Az életminőség magában foglalja a fizikális állapotot, testi jóllétet, a pszichés állapotot, a szubjektív jóllétet, valamint a szociális tevékenységet a társadalomban. Az életminőség és a jóllét fogalmakat gyakran azonos értelemben is használják. (Koós, 2018; Kopp és Martos, 2011; Szántó és mts., 2016)

  Számos kérdőíves lehetőség van a jóllét és az életminőség felmérésére. Kérdéses, hogy az idősekkel kapcsolatos kutatások során mely kérdőíveket célszerű használni, melyek szolgálhatnak többletinformációval vagy épp melyek mérnek nagyon hasonló konstrutumokat. Két kutatásban többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök, valamint a jóllét és az
  időskori életminőség kapcsolatát vizsgáltuk, illetve azt, hogy a jóllétet mérő kérdőívek közül melyik alkalmazása lehet a legcélravezetőbb.

  1. Kutatás
  Az 1. kutatásban (N=110; 24 férfi és 86 nő; életkor: 65-97 év; önellátók és idősotthonban élők; papír alapú kérdőív) többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ – Attitudes to Agening Questionnaire, magyar nyelvű validáció: Tróznai és Kullmann, 2007), az élettel való elégedettség (SWLS – Satisfaction With Life Scale, magyar nyelvű validáció: Martos és mts., 2014) és az életstílus elégedettség (LSS – Lifestyle Satisfaction Scale, Cambell A, Converse PE. és Rodgers WL, 1976) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az élettel való elégedettség és az életstílus elégedettség egy adott személy életminőségének szubjektív kognitív értékelése, a pozitív életminőség, a lelki egészség, szubjektív jóllét összetevője. Az idősödéssel kapcsolatos attitűdök mérésére kidolgozott kérdőív három alskálát mér: a pszichológiai növekedés alskála az egész életen át tartó fejlődés lehetőségét fogalmazza meg, az élet pozitívumaira kérdez rá, a fizikai változás alskála az időskorban bekövetkező testi működésre, annak változásaira kérdez rá, míg a pszichoszociális veszteség alskála a pszichés és szociális veszteségeket foglalja magában, az idősödésre, mint negatív élményre kérdez rá.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig az életstílus elégedettség esetében hasonló mértékű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök alskáláival, magasabb fokú elégedettség és jóllét esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést. Az életstílus elégedettség skála túlzottan magas belső konzisztenciája arra utal, hogy az idős válaszadóknál nem különültek el az egyes dimenziók, a kérdéseket nagyon hasonlónak ítélték meg a válaszadók, így az egyes dimenziók nem szolgálnak többletinformációval idős válaszadók esetében. Ezen kívül az élettel való elégedettség skálával magas korrelációja miatt nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.

  2. Kutatás
  A 2. kutatásban (N=450 fő; 174 férfi és 276 nő; életkor: 60-91 év; önellátók; papír alapú és online kérdőív) az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ) és az élettel való elégedettség (SWLS) mellett a jóllét (WHO-WBI – Well-Being Index, magyar nyelvű validáció: Susánszky és mts., 2006) és az időskori életminőség (WHOQOL-OLD – Quality of Life, Tróznai és Kullmann, 2007; The WHOQOL-OLD module – manual, 2006) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az időskori életminőséget mérő kérdőív hat alskála, témakör mentén méri fel a jóllétet időskorban: az érzékelési képesség, az autonómia, a múltbeli-jelenbeli-jövőben tervezett tevékenységek, a közösségben való részvétel, a halál és haldoklás továbbá az intimitás megélése.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig a jóllét esetében hasonló erősségű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök kérdőív alskáláival, valamint az időskori életminőség kérdőív alskáláival. Magasabb fokú elégedettség, jóllét, autonómia, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést, míg az egyre nagyobb mértékű érzékszervi hanyatlás és a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetén inkább veszteségként élik meg az idősödést. Ezen kívül a magasabb fokú autonómia, elfoglaltság, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel magasabb fokú jólléttel és elégedettséggel jár együtt, illetve a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetében a legkisebb a jóllét és elégedettség érzése. A jóllét skálának az élettel való elégedettség skálával való magas korrelációja miatt ugyanakkor nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.
  A két kutatás eredménye alapján a felhasznált három, szubjektív jóllétet mérő kérdőív közül elegendő egy használata az idősödés megélésének vizsgálatakor, míg az időskori életminőséget mérő kérdőív további szempontokkal tudja gazdagítani a vizsgálatokat az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket mérő kérdőív mellett.

  Irodalom
  Baltes P.B., Smith J., Staudinger U.M. (2000): Bölcsesség és a sikeres öregedés. In: Czigler I. (szerk.): Túl a fiatalságon: megismerési folyamatok időskorban. Akadémiai Kiadó.
  Campbell, A., Converse P. E., Rodgers W. L. (1976). The Quality of American Life. New York: Russel Sage Foundation.
  Kerekes Zs. (2013): Idősödő személyiség és fejlődés. In: Kállai J., Kaszás B, Tiringer I. (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Medicina Kiadó, Budapest. 105-118.
  Koós T. (2018): A jóllét mérésének lehetőségei és az egészséggel kapcsolatos populációs mérések. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézet, Államreform Központ
  Kopp M., Martos T. (2011): A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 12 (2011) 3, 241-259.
  Lampek K., Rétsági E. (2015): Egészséges idősödés – az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
  Martos T., Désfalvi J., Ittzés A., Sallay V., Szabó T. (2014): Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 289-303.
  Susánszky É., Konkoly-Thege B., Stauder A., Kopp M. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) Magyar változatának validálása a HUNGAROSTUDY 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247-255
  Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos Flórián, Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014). Metszetek Vol. 5 (2016) No. 1, 16-46.
  The WHOQOL-OLD module – manual. WORLD HEALTH ORGANIZATION, EUROPEAN OFFICE (COPENHAGEN), 2006.
  Tróznai T., Kullmann L. (2007): Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. LAM 2007;17(2):137–143.

• Gyakorlati tapasztalatok az időskori magány és izoláció csökkentésére a Szivárvány Idősek Otthonában

  125-129

  Views:

  260

  Az idősek egy része aktívan öregszik, egyfajta társadalmi erőforrásként részese a gazdasági működésnek, aktív a civil szerveződésekben, és részese az unokák nevelésének. A 2009-ben elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia, de különböző EU-s és nemzetközi szervezetek (ILO, OECD) által lefektetett alapelvek, programok is hangsúlyozzák a sikeres, vagy aktív öregedés fontosságát. Ezek a programok az idősekre társadalmi erőforrásként tekintenek. Az idősek csoportja ugyanakkor nem homogén, hiszen egészségi, szociális szempontból jelentős eltérések is mutatkoznak. Az idősek otthonában többségében olyan idős emberek vannak, akiknek az idősödése nem olyan sikeres, amilyet ezek a programok felvázolnak. Elég, ha a gondozási szükséglet vizsgálatok eredményeire tekintünk.

• Versengés és szubjektív jóllét időskorban

  185-186

  Fülöp Márta

  Views:

  10

  Az időkorúak versengése hosszú ideig nem került a kutatók érdeklődésének a középpontjába, mert az időskorral kapcsolatos pszichológiai elméletek egyike sem tételezte azt, hogy a versengési motiváció időskorban is fent marad. A korábban két leginkább uralkodó modell, az ún. „Deficit modell” (Cumming & Henry, 1961) és az ún. „Integrált személyiség modell” (Erikson, 1963) szerint a versengésnek nincsenek meg idős korban a pszichológiai feltételei.  A várható élettartam folyamatos növekedésével együtt megjelent a sikeres öregedés fogalma (Baltes, 1990), amely már feltételezte és aztán kutatásokkal bizonyította is, hogy a célok, törekvések és vágyak továbbélnek az időskorban is.

• Az idősödés támogatása pozitív pszichológiai szemléleti keretben és eszközökkel

  96-97

  Views:

  96

  A klasszikus szakirodalmi, de a hétköznapi megközelítésben is, az idősödést leginkább a hanyatlással, a különböző készségek, képességek, kapacitások romlásával, a mentális diszfunkciók megjelenésével, a fokozódó inaktivitással, a kapcsolatok beszűkülésével és hasonló, sokkal inkább negatív jellemzőkkel hozzuk összefüggésbe. Úgy gondolkodunk az idősödésről, az öregedésről, mint ha ez egy feltétlenül kedvezőtlen, csak rosszat hozó és elkerülhetetlen – ugyanakkor leginkább passzívan elfogadandó – állapotromlás lenne testi, mentális és pszichés szinten egyaránt. Az előadásban a pozitív pszichológiai szemlélet által kínált újraértelmezést helyezzük a középpontba, rámutatva arra, hogy az élet második fele nem feltétlenül a hanyatlásról, a mentális problémákról, az elégedetlenségről vagy keserűségről, hanem a kiteljesedés, a boldogság, az új potenciálok és erősségek felfedezéséről, kiaknázásáról, új célokról és a valóban teljes élet megéléséről is szólhat. Min múlik, hogy ez így legyen? Hogyan tudjuk ezt támogatni a pozitív pszichológia eszközeivel? Az előadás során nem öregedés elleni tippekről lesz szó, hanem arról, hogy hogyan lehet a későbbi életkorban a lelki-mentális egészséget előmozdítani annak érdekében, hogy önmagunkat és életünket ebben az életszakaszban is pozitív előjelű teljességgel éljük meg. A hangsúly pedig a hogyanon lesz, így az ehhez kapcsolódó ismereteket és egy lehetséges, intervenciós eszköztárt mutatunk be az előadás során.

• Tréningprogram presarcopeniás geriátriai páciensek részére

  164-167

  Mangold Roland

  Márton Lilla

  Lajkó Patrícia

  Gadó Klára

  Views:

  4

  A sarcopenia egy progresszív, generalizált állapot, mely nagymértékű izommennyiség, -erő és -minőség csökkenéssel jár (Cruz-Jentoft et al., 2019), hátterében a mozgásszegény életmód, a nem elégséges fehérjebevitel és a szuboptimális fehérje feldolgozás által előidézett anabolikus rezisztencia áll (Paulussen et al., 2021). Az izomépítés és a lebontás mérlege fiatalabb szervezetek esetében egyensúlyban van, azonban a kor előrehaladtával ezen anabolikus rezisztencia keretében az egyensúly megborul, a katabolizmus, azaz az izomlebontás javára.