Keresés

Keresési eredmények

• Karantén Kérdőív a Koronavírus idején

  73-100

  Dobos László

  Megtekintések száma:

  238

  A 3. Kor Egyeteme Alapítvány az MTA MATB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottsága és a Miskolci Egyetem BTK Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoportja (Modern Filológiai Intézet) közös szervezésében került sor a Karantén Kérdőív a Koronavírus idején című kutatásra, mely az EduSenior Karantén Képzési Program részeként valósult meg 2020.05.05 – 2020.05.20. között. A beszámoló a kutatás fontosabb eredményeit mutatja be.

• EduSenior Karantén Képzési Program „Az én karanténom 2020. március 16-tól – Laci bácsi levelei”

  68-69

  Dobos László

  Megtekintések száma:

  214

  2020. március első napjaiban hivatalosan is bejelentették a hatóságok a koronavírus járvány jelenlétét Magyarországon, majd egymást követték a korlátozó intézkedések, amelyek elérték az idősödő és időskorú embereket is. Többek között bezárták a Szépkorúak Akadémiáját és a Szabadegyetemeket is. A tanulástól elzárt – karanténba zárt – aktív és tevékeny nyugdíjasok keresték meg a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítványt, hogy valamilyen formában tovább folytatódjon a tanulás. Így hoztuk létre a "Maradj Otthon Mozgalom” keretei között az „Én karanténom 2020 március 16-tól – Laci bácsi levelei” elnevezésű kezdeményezésből az online EduSenior Karantén Képzési Programot.

  A Program alapításában három szervezet vett részt: a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány, a MTA MAB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottság, valamint a Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézetében működő Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoport.

  Közös kreativitással törekedtünk kielégíteni a célcsoport igen sokszínű igényeit és ennek megfelelően jöttek létre az alprogramok. Az EduSenior első szakaszának (2020.03.16. – 2020.08.31.) hét alprogramjában (1. Az idősödés művészete a XXI. század harmadik évtizedében, karantén körülmények között, 2. Maradj otthon, de mégis mozdulj ki! Utazz velünk virtuálisan!, 3. Szenior kreativitás a karanténban – Kreativitás a négy fal között, 4. Szépkorúak részére speciális bűnmegelőzési ajánlások, információ átadása karantén körülmények között, 5. A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen, 6. Csak a szépre emlékezem – Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?, 7. Az egész életen át tartó tanulás – a tudományok kialakulása, fejlődése, területei, felelőssége – a tudomány és technika nagy pillanatai) és a két online kérdőíves kutatásban (Karantén Kérdőív a Koronavírus idején, A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen) összesen több mint 1000 fő vett részt. Munkánkat szakértő professzorok és külsős partnerek segítik. Valamennyi aktív résztvevő a kreatív műhelyünk (3. alprogram) által készített, saját tervezésű Oklevelet kap, az első szakasz eredményeiről Miskolc város támogatásával két kisfilmet készítettünk.

  2020 szeptemberében indítottuk el az EduSenior Információs és Tanácsadó Program második szakaszát (2020.09.20. – 2021.02.20.) nyolc alprogrammal.

• Gondozók helyzete a COVID idején

  48-49

  Patyán László

  Széman Zsuzsanna

  Asztalos Bernadett

  Megtekintések száma:

  367

  Az új típusú koronavírus járvány és az ennek következtében bevezetett védelmi intézkedések kihívást jelentettek az időskorúak gondozásában dolgozóknak. A tavaszi időszakban azonban a bentlakásos ellátások sokkal nagyobb figyelmet kaptak, mint az otthonközeli gondozás és a benne dolgozó szakemberek.

  Kutatásunkban a házi segítségnyújtásban dolgozók helyzetét, kihívásait vizsgáltuk meg egy hónappal a koronavírus járvány következtében bevezetett védelmi intézkedéseket követően.

  A gondozásban dolgozókat online kérdőív kitöltésére kértük meg, mely a napi terhelés mellett is gyorsan és egyszerűen kitölthető volt az érintetteknek. A kérdőív linkjét a fenntartók juttatták el a munkatársaikhoz. Összességében 634-en válaszoltak a kérdőívre, közülük 558-an gondozói munkakörben dolgoztak. Annak ellenére, hogy 19 megyéből érkeztek kitöltött kérdőívek, a minta nem tekinthető reprezentatívnak.

  Jelen beszámolónkban elsősorban a munkakörhöz tartozó feladatokban tapasztalt kihívásokra koncentrálunk. Összességében – mint minden sérülékeny csoporttal dolgozó szakember esetében – a házi segítségnyújtásban dolgozók terhelése is jelentősen megnövekedett a védelmi intézkedések bevezetése következtében. A gondozók 76,5%-a jelezte, hogy munkája megterhelőbb lett. A munkakörhöz tartozó feladatok esetében azonban e terhelés számos sajátosságot mutat. A gondozók több, mint fele (50,9%) komoly kihívásnak tartotta a szociális segítéshez kapcsolódó feladatok elvégzését, mely korábban rutintevékenységnek tűnt. A gondozáshoz kapcsolódó feladatok tekintetében kiemelhető a mentális gondozással kapcsolatos terhelés növekedése, mely a vírus előtti helyzet duplájára emelkedett (41,6%), a munkaszervezés feladatai a korábbi 8,2%-ról 28,7%-ra nőtt. A megterhelés jellemzően nem a gondozottak számának emelkedéséből adódott, de a feladatellátás nagy egyenlőtlenségeket mutatott. A járványügyi intézkedések alatt a gondozók 6,8%-a egy  - négy főt gondozott, míg 15,1%-uk 11 – 20 fő közötti gondozottat látott el. A járványügyi intézkedések leginkább a napi ügyintézés, a bevásárlás, valamint a gyógyszer kiváltás feladatait nehezítették meg, valamint a mentális gondozás igénye fokozódott, de megjelentek olyan kihívások is, mint a fertőtlenítés, vagy a speciális ápolási feladatok ellátása. Mindösszességében a gondozók úgy látták el napi feladataikat mintegy százezer időskorú saját otthonában, hogy segítséget a munkájukhoz alig kaptak.

• Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  375

  Gerontológiai Napok 2021.
  Nemzetközi Tudományos Konferencia

  A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
  
  A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)

  Szervező Bizottság

  Elnök:
  Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

  Tagok:
  Dr. Bene Ágnes
  Dr. Papp Katalin
  Dr. Patyán László
  Hengspergerné Stomp Ágnes
  Rusinné Dr. Fedor Anita

  Tudományos Bizottság

  Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
  Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
  Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet

  Operatív támogatás:

  Varga Zsoltné
  Buczi Judit
  Kiss Gábor
  Kirilla György
  Séfer Károly
  Sajtos Lajos
  Bácsi Kinga Bsc. hallgató
  Hudák Vivien Bsc. hallgató
  Németh Adrienn Bsc. hallgató
  Virág Réka Bsc. hallgató

   

  A Konferencia részletes programja

  November 25. csütörtök (hibrid)
  Levezető elnök
  Bene Ágnes PhD.

  Az előadások nyelve: magyar

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  9:00 Megnyitó
  Dr. habil. Móré Marianna, dékán
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

  9:20 Köszöntő
  Jászai Menyhért alpolgármester
  Nyíregyháza Megyei Jogú Város

  Plenáris előadások
  9:30
  Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
  Prof. Dr. Tóth Miklós
  egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
  elnök, Magyar Sporttudományi Társaság

  10:20
  COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
  Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

  
  10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium

  10:50
  „IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTAL

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  Résztvevők:

  Résztvevő képzési szakemberek:
  Kisdi Réka, Szalai Eszter
  Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
  Dr. Patyán László
  (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)

  Résztvevők idősügyi referensek:
  Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
  Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
  Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
  Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)

  
  10:50
  SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
  SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKON

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)

  10:50
  Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
  Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
  Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
  Institute, Institute of Humanities in Helping Professions

  11:05
  Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
  Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
  Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem

  11:20
  Suttogó idősek és nyitott fülek
  Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

  11:35
  COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
  Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)

  11:50 Diszkusszió

  12:00 A Szimpózium zárása

   

  Virtuális Poszter

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  12:00
  A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
  Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás

  12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
  A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.

   

  13:00 SZEKCIÓK

   

  „A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  Levezető elnökök:
  Rusinné Dr. Fedor Anita
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
  Dr. Sárváry Andrea
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
  Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
  Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

  13:40
  A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
  Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
  Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)

  14:30
  A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
  Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)

  14:50
  Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
  Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)

  15:10
  Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
  Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  „B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök:
  Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
  Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)

  13:20
  A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
  Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
  Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
  Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)

  14:50
  Az időskori depresszió
  PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

   

  „C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672e

  Levezető elnök:
  Dr. Móré Marianna
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Idősödő rendvédelem
  Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)

  13:20
  A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
  Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)

  13:40
  PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
  Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
  Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Hogyan érdemes időskorban táncolni?
  Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
  Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)

   

  „D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6

  Levezető elnök:
  Nádasdi Kristóf Zsolt
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
  Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
  Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
  Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
  Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)

  14:30
  Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
  Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
  Réti Éva (Pannon Egyetem)

   

  15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL

  15:00
  SZIMPÓZIUM
  KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
  (egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés

  15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
  Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
  Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
  Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)

  15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
  Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  16:05-16:10 A Szimpózium zárása

   

  15:00
  „MNKSZ” KEREKASZTAL
  A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  15:00
  Szigorúan 60 év felett
  Ferenczi Andrea
  elnök, MNKSZ

  15:15
  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
  Hajós Katalin
  média szakértő, MNKSZ

  15:30
  Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
  Modláné Görgényi Ildikó
  szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ

  15:50-16:10 Diszkusszió
  16:10 A Konferencia első napjának zárása

   

   

  26 th. November Friday (online)
  
  Host:
  Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
  Language: English
  Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:15
  Opening Ceremony
  Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
  University of Debrecen Faculty of Health

  PLENARY SESSION

  9:20
  Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
  Dr. László Patyán
  (University of Debrecen)

  9:50 – 10:50 MORNING SESSION
  Host:
  Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:50
  The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
  Marzanna Farnicka PhD.
  (Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)

  10:10
  Quality of life for social care centre clients
  Alondere Linda
  (Riga Medical College of the University of Latvia)

  10:30
  Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
  Igor Karnjuš
  (University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)

  10:50-11:00 Coffee break

  
  11:00 – 12:20
  SYMPOSIUM
  “COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUM

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  Chairs:
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
  Associate Professor, University of Gdańsk,
  Győző Pék PhD
  ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  Participants:
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
  Adrienn Kaszás, PhD student,
  Balázs Őrsi, Assistant Professor,
  University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:00
  Introduction
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:05
  The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania

  11:20
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:35
  Introducing an international project. Aims and beginnings
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:50
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  12:10 – 12:25 Discussion

  12:30 Closing of the Symposium

  12:30-13:00 Lunch time

  AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. Katalin Papp
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  13:00
  Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
  Jitka Doležalová
  University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences

  13:20
  Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
  PhDr. Libová Ľubica
  (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)

  13:40
  Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
  Dr. Iqbal Majeed Abbas
  (Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)

  
  Virtual Poster

  14:00
  Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
  PhDr. Mgr. Vavro Michal
  (Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

  14:10-14:20 Coffee Break

  14:20-16:20 Parallel sections

  LATE AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. László Patyán
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  14:20
  Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
  Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
  Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
  (* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
  ** Aksaray University, Faculty of Health Science)

  14:40
  Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
  Irén Godó, Dalma Tóth
  (University of Debrecen)

  15:00
  Local community practices to improve healthy aging in the North
  Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
  (Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))

  15:20
  Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
  Dr. S. Jean Szilagyi
  (St. Joseph College of Maine
  Ohio Department of Health)

  15:40
  Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
  Dr. Ellen L. Csikai
  (University of Alabama, School of Social Work)

  16:00
  Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
  Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
  *Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  **Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  *** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.

  16:20
  Growing Ageing Population and European Policies
  Rehana Sindho Kabooro
  University of Debrecen

   

  Virtual Poster

  16:40
  Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
  Hanna Liberska
  Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland

  
  14:20-15:20

  Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1

  
  Hosts:
  Ágnes Bene PhD.
  (University of Debrecen)
  Andrea Ferenczi
  (AWCDH)

  14:20
  Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
  Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
  Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow

  14:40
  A step forward with the help of a friend of older persons
  Susan B. Somers
  president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse

  15:00
  Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
  Willeke van Staalduinen
  CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action

  16:50 Conference Closing Ceremony

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  423

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében

  96-97

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  146

  A Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubnál (DEAC) egy Pilot program keretében azt modelleztük, hogy egy alapvetően versenysport szakosztályokat működtető sportegyesület hogyan válhat képessé egészségfókuszú szolgáltatások nyújtására, azaz hogyan tud képzett szakemberek által felügyelt rendszeres testmozgási és sportolási lehetőséget biztosítani a lakosság szélesebb rétegei számára.

  Módszer:
  A program résztvevői egy éven keresztül 10 féle egészségfókuszú mozgásprogramon vehettek részt. Ezen időszak alatt azt vizsgáltuk, hogy milyen hatások figyelhetők meg a sportoláshoz, egészséges életmódhoz kapcsolódó attitűd, valamint az egyéni szubjektív egészségi állapot vonatkozásában. A kutatásban 101 önkéntes személy (8 férfi és 93 nő; átl. életkor: 49,9901 ± 10,8816 év) vett részt 12 hónapon keresztül, heti minimum 2 alkalommal. A célcsoport tagjaiból 3 alcsoport lett kialakítva: (a) 60 évnél idősebb életkorúak (22 fő, ebből 1 férfi és 21 nő; átl. életkor: 65,0263 ± 4,4933 év); (b) túlsúlyos személyek (41 fő, ebből 7 férfi és 34 nő; átl. életkor: 48,0976 ± 7,0527 év) és (c) gerinc- vagy ízületi probléma kockázatának kitett felnőttek (38 fő, ebből 38 nő; átl. életkor: 43,3421 ± 8,4543 év). A kontroll csoport létszáma 105 fő volt (14 férfi és 91 nő; átl. életkor: 47,6571 ± 13,7588 év), akik a célszemélyek alcsoportjaihoz korban és nemben megfelelően 3 alcsoportba lettek sorolva.
  Az adatfelvétel során kérdőíves felmérést és fizikai vizsgálatot végeztünk a cél és a kontroll csoportnál egyaránt. Kérdőíves vizsgálattal a megkérdezettek szubjektív egészségi állapotában, egészséges életmód iránti attitűdjében, illetve motivációiban és akadályaiban bekövetkező változásokat kívántuk feltárni. A megkérdezések a 12 hónapos program indításának kezdetekor, majd annak végeztével történtek. A fizikai vizsgálatok során szisztolés és diasztolés vérnyomásmérés, testösszetétel vizsgálat és az edzettségi szint megállapítása történt. A fizikai paraméterekben bekövetkező változások feltárására a COVID-19 járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor, mivel a kimeneti adatfelvételt annak kontakt jellege, valamint a célcsoport veszélyeztetettsége miatt (idősek, túlsúlyos személyek) nem tudtuk elvégezni.

  Eredmények:
  A kutatás során kapott eredmények megerősítették, hogy rendszeres testedzés hatására jelentős javulás érhető el a szubjektív egészségi állapotban, valamint az egészségtudatos viselkedéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdökben. Emellett jelentősen csökkenthető az egészséges életmódbeli viselkedés motivációit és gátjait tekintve az egyedüllétből és támogatottság hiányából fakadó akadály mértéke, az időhiány miatti akadály, illetve a rossz alap egészségi állapot okozta hátráltatás mértéke is. Az időskorúak esetében a gyógytornászok által vezetett funkcionális edzések - amelyek figyelembe vették az életkori sajátosságokat, alapbetegségeket és a fizikai állapotot - bizonyultak hatékonynak. A kontroll és célcsoportban a számítógép használattal kapcsolatos szokások változtak az attitűdváltozás vizsgált paraméterei közül, melynek hátterében a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott világjárvány miatti online oktatás és a home office bevezetése állhat. Összességében elmondható, hogy a résztvevőknek sikerült az életmódjukban olyan változtatásokat beépíteni, amelyek eredményeképpen egészségi állapotuk, fizikai és mentális állapotuk javult.

• Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?

  2-29

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  567

  A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

• Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében

  61-62

  Bárdos Tímea

  Megtekintések száma:

  239

  A világjárvány kezdete után egy évvel immár rendelkezésre áll az orvostudományi fejlesztések közül a leghatékonyabb ellenszer a fertőző betegségekkel szemben, a megelőző védőoltás. Ennek ellenére a járvány sújtotta országok népességének jelentős része nem kíván élni az oltás nyújtotta védelemmel. De miért is nem élnek az emberek ezzel a lehetőséggel? A kérdésre a válasz nagyon egyszerű, mert az emberek bizonytalanok az oltást illetően, nem elég tájékozódtak a vakcina hatásosságáról, valamint a mellékhatásairól. Az oltással kapcsolatos nézeteket számos egyéni és közösségi tényező befolyásolja.

  Módszer

  Kvalitatív módszertannal végzett kutatásom célja azoknak az okoknak a vizsgálata, amelyek az erdélyi magyar népességben az oltásokkal kapcsolatos bizonytalansághoz vagy éppen az oltásellenességhez társulnak. Vizsgálatom eszköze a részben strukturált interjú, melyet kényelmi-mintavétellel vettem fel 2021 tavaszán. Mintavételi keretemet Székelykál falu (Maros megye) felnőtt népessége jelenti, amelyből 11 főből álló kényelmi mintán dolgoztam.

  Eredmények

  Az interjúválaszokban a politika iránti teljes, valamint az orvostársadalom iránti részleges bizalmatlanság, továbbá az oltásokkal szembeni nagy arányú ellenérzés nyilvánul meg. Válaszadóim nagy többsége következetesen érvel álláspontja mellett, hogy nem tekinti megbízhatónak az oltást és nem szándékozik azt beadatni, inkább lemond az ezzel járó esetleges előnyökről. Eredményeim hozzájárulnak az oltásbizonytalanság és oltásellenesség okainak alaposabb feltárásához.

• Hogyan csökkentheti a digitalizáció az időskori magányt?

  118-121

  Stumpf-Tamás Ivett

  Bene Agnes

  Megtekintések száma:

  492

  A digitalizáció terjedésével már évtizedek óta számolhatunk, azonban ilyen fokú térnyerésével a mindennapokban, csak a legutóbbi időkben szembesültünk. A koronavírus okozta pandémia közvetve a digitalizáció területén is végigsöpört, a korábbinál lényegesen jobban érintett olyan életkori csoportokat, például az időseket (60+) amelyek korábban jelentős lemaradásokkal voltak jellemezhetőek a digitalizáció tekintetében (Kristóf és Győri, 2021; Tóth, 2020; Bene et. al. 2020)

• Vége van-e azzal, hogy vége van?

  108-109

  Nagyné Hermányos Zsuzsanna

  Mártonné Illés Barbara

  Megtekintések száma:

  133

  A koronavírus (COVID-19) miatt kialakult járványügyi helyzet közel 3 éve határozza meg mindennapjainkat, formálja kapcsolatainkat, késztet bennünket alkalmazkodásra. 2019 decemberétől, a Covidról szóló első hírek megjelenésétől a szociális intézményeknek - így a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központnak is - új kihívásokkal kellett és kell megküzdenie. Új, egy ezidáig ismeretlen, szokatlan helyzettel, ismeretlen, olykor kiszámíthatatlan társadalmi reakciókkal, fokozott elvárásokkal, megnövekedő, egyes esetekben aránytalan terhekkel találtuk szemben magunkat, és az alkalmazkodást jelentősen nehezítette a jogszabályi környezetben történő eligazodás és a szervezeti és egyéni szinten jelentkező, azonnali reakciót, beavatkozást igénylő események.

• A telemedicina szolgáltatás térhódítása a pandémia idején

  127-137

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  375

  A COVID világjárvány idején az info- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák és a mindennapi használtban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. Ebben a szituációban újszerű felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a laboratóriumi, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is. A koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult egy személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. A telemedicina hasznosságát a pandémia idején bizonyította, további fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

• A járványhelyzet hatása a Pécsi Szenior Akadémia hallgatóinak életmódjára

  20-21

  Bajusz Klára

  Megtekintések száma:

  276

  A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta működik a Pécsi Tudományegyetem és az Aktív Időskorért Alapítvány szervezésében, ma már több, mint 800 regisztrált résztvevővel. Célunk, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára biztosítsunk tanulási és közösségi teret: programjaink segítségével megteremtsük a közösségi és intergenerációs tanulás lehetőségeit, hozzájáruljunk az aktív és sikeres idősödés megvalósulásához. Tevékenységünk gerincét az előadások adják (szemeszterenként hét, oklevélátadó ünnepséggel), ezeket tanfolyamok és önállóan működő kisközösségek egészítik ki.

  Az előadás a legfrissebb kutatási eredményeink fényében mutatja be résztvevőink demográfiai sajátosságait, valamint a szenior önkéntességhez való viszonyukat. A kapott adatokból kitűnik, hogy minél régebb óta jár valaki az akadémiára, annál nyitottabb az önkéntes munka felé. A részvételi szándék függ az iskolázottságtól, de nem függ a nyugdíj előtti munkakör jellegétől.

  Kitérünk módszertani kérdésekre is: mely szempontok a legfontosabbak hallgatóinknak, mikor kiválasztják a látogatott programokat, és melyek az előadóktól elsődlegesen elvárt készségek.

  Legfrissebb vizsgálatunk a koronavírus okozta életmódváltás hatásait méri fel: mennyiben változott hallgatóink életvitele, hangulata, egészségi állapota tavasz óta. Milyen forrásokból tájékozódnak a járványhelyzetről? Hány emberrel tartanak kapcsolatot? Az eredményekből kitűnik, hogy hallgatóink életéből a COVID előtti időkhöz képest leginkább a közösségi élmények és a kulturális programok hiányoznak. Mivel az akadémia működése március óta lényegében szünetel, az előadásban kitérünk arra a módszertani kihívásra is, melyet a szociális távolságtartás okozta nehézségek hoznak létre az akadémia életében.

• Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában

  105-108

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  355

  A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
  A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.

  Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).

  A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

  Felhasznált irodalom
  Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
  Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171

  Internetes hivatkozás
  net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
  Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
  net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20.