Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Észlelt társas támasz időskorban
    27-29
    Megtekintések száma:
    902

    A társas támasz a társas kapcsolatokban a törődés, gondoskodás, szeretet, megbecsülés, kölcsönösség, közösséghez tartozás megtapasztalását jelenti. A nehéz élethelyzetek, betegségek, átmeneti vagy tartós egészségkárosodás elviseléséhez, a betegségekből való felépülésben, a mentális és fizikai egészség megőrzésében, a krízishelyzetekkel való megküzdésben szintén rendkívül fontos a megfelelő társas támasz. A társas kapcsolatok megléte az idősödés sikeres megélésére is hatással van, a családhoz tartozás, a társas támasz megléte, az emberi kapcsolatok minősége jelentősen befolyásolja az életminőséget. Időskorban a társas támogatás, a család, a barátok és a hivatásos segítők (pl. szociális gondozók) részéről történő tényleges, illetve az idősek által észlelt segítségnyújtás szerepe felértékelődik. Ez a társas támogatás lehet instrumentális támasz (pl. étkezésben, bevásárlásban nyújtott segítség), érzelmi-információs támasz (pl. meghallgatják, tanácsot adnak) vagy pozitív szociális interakciókon alapuló támasz (pl. akivel együtt lehet, idejét eltöltheti, együtt tevékenykedhet). A társas támasz, a szociális háló hiánya ugyanakkor növeli az elmagányosodás veszélyét. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik időskorukra maradnak egyedül társuk elvesztését követően. Az alacsony szintű észlelt társas támasszal rendelkező idősek elégedetlenebbek az életükkel és inkább érzik magukat magányosnak. Időskorban a depressziót leginkább kiváltó tényezők egyike a magányosság a kiszolgáltatottság, embertelen bánásmód, lakáskörülmények, gyógyszerellátás, közbiztonság, kikapcsolódás hiánya és a célok hiánya mellett.

    Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támasz mértéke milyen tényezőktől függ (pl. életkor, családi állapot, egészség), hogyan függ össze az idősödés megélésével, milyen eltérés figyelhető meg az idősödés megélésében a különböző élethelyzetben lévő (önellátásra képes vagy idősotthonban élő), illetve a különböző korcsoportba tartozó 65 évnél idősebb emberek között. Az egyes korcsoportok a WHO besorolás szerint kerültek kialakításra: 65-74 év közöttiek (idősödők), 75-89 év közöttiek (időskorúak), 90 év felettiek (aggastyánok). Az idősödés megélésének megítélésére az idősödéssel kapcsolatos attitűdök, az élettel való elégedettség és az időskori depresszió dimenziókat használtuk. Kutatásunkban a demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseket (pl. nem, kor, családi állapot, stb.) tartalmazó kérdőívet és standardizált kérdőíveket alkalmaztunk (Élettel való Elégedettség Skála, Időskori Depresszió Skála rövidített változata, Idősödéssel Kapcsolatos Attitűdök Kérdőív, Társas Támasz Kérdőív).

    Kutatásunk eredménye alapján az észlelt társas támasz mértéke nem különbözik a férfiak és a nők esetében, a férfiak ugyanakkor kétszer annyi támogatóról számoltak be, mint a nők. Az egyes korcsoportok tekintetében azonban mindhárom támaszfajta és a támogatók számának esetében is az életkorral csökkenő tendencia figyelhető meg, ami a közeli ismerősök, házastárs halálával bekövetkező kapcsolati háló gyengülésének, a segítő kapcsolatok csökkenésének tudható be. Családi állapot tekintetében általánosságban elmondható, hogy a legkisebb észlelt támaszról és a legkevesebb támogatóról az egyedülállók és elváltak, legmagasabb észlelt támaszról és a legtöbb támogatóról a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők számoltak be. Egészségi állapot tekintetében a rossz egészségi állapotban lévők kisebb támaszt észlelnek és kevesebb támogató jelenlétéről számoltak be, mint a jó, kiváló egészségi állapotúak. A legkisebb mértékű támaszt a 65-74 év között idősotthonban került emberek észlelik, akik túl fiatalon, többnyire hirtelen bekövetkezett állapotromlás miatt kerültek idősotthonba.

    Önellátás tekintetében mindhárom támaszfajta esetében szignifikáns különbség figyelhető meg az idősotthonban élők és az önellátók közt, az idősotthonban élők kisebb észlelt támaszról számoltak be mindhárom korcsoportban, mindhárom támaszfajtánál, kivéve az idősotthonban élő 90 év felettiek esetében észlelt magasabb instrumentális támasz. Bár sokan épp azért költöznek idősek otthonába, hogy életük egyik leginkább kiszolgáltatott, mások segítségére utalt időszakában megfelelő támaszt kapjanak, ezen támaszt azonban inkább csak instrumentális jellegű támaszként észlelik (fizikális segítségnyújtás az étkezésben, orvosi ellátásban, stb.), nem pedig érzelmi és szociális támaszként. A támogatók száma a legfiatalabb korcsoportban tér el egymástól leginkább, míg a 90 éves kor felett ez az eltéré minimálisra csökken.

    Közepes, illetve gyenge erősségű pozitív korreláció mutatkozott a társas támasz mindhárom alskálája és az élettel való elégedettség, valamint az idősödéssel kapcsolatos attitűdök pszichológiai növekedés alskálája (egész életen át tartó fejlődés lehetősége, az élet pozitívumai), továbbá a támogatók száma között. Közepes, illetve erősségű negatív korreláció mutatkozott a társas támasz mindhárom alskálája és az időskori depresszió, valamint az idősödéssel kapcsolatos attitűdök pszichoszociális veszteség alskálája (pszichés és szociális veszteségek, az idősödés, mint negatív élmény) között. Magasabb észlelt társas támasz esetén tehát nagyobb mértékű az élettel való elégedettség, kisebb mértékű a depresszió és az idősödés megélése is pozitívabb.

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ténylegesen nyújtott támasz és az észlelt támasz nem azonos. Érdemes lehet megvizsgálni azt is, hogy az idősek kiktől (pl. család, barátok, szociális segítők, stb.) milyen jellegű támaszt (pl. instrumentális, érzelmi, stb.) igényelnek és kapnak meg, illetve ebből milyen mértékű támaszt észlelnek. Kiemelkedően fontos lenne az egyedül élő legidősebb emberek és az idősotthonokban élők érzelmi támogatása. A COVID járvány időszakában az idősotthonokban elrendelt látogatási tilalom és az emberi élet védelme érdekében elrendelt, az önellátásra képes időseket is érintő egyéb korlátozások ugyanakkor tovább csökkenthetik az érzelmi és a pozitív szociális interakciókon alapuló észlelt társas támaszt és az érzelmi támaszt, amelyek minden korcsoportban és élethelyzetben eleve alacsonyabbnak bizonyultak, mint az instrumentális támasz.

  • A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép
    29-51
    Megtekintések száma:
    454

    Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

  • A szeniorok digitális készségeinek változásai a covid alatt és után
    115-125
    Megtekintések száma:
    59

    A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Az akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Jelen kutatásunk azt vizsgálta, hogyan változtak szeniorjaink digitális készségei a karantén alatt és után, 2021-ben és 2022-ben. A vizsgálat írásbeli kikérdezéssel történt (online kérdőív), elemszáma az első évben 118, a másodikban 123 fő volt. Válaszadóink közel 40%-a nem azonos a két mérésben, így a kutatás nem tekinthető longitudinálisnak. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 45%-ának digitális készségei javultak, az eltelt egy évben az online vásárlás és ügyintézés aránya nőtt körükben leginkább. IKT-ismereteiket leggyakrabban családtagjaiktól vagy barátaiktól szerzik, sokkal ritkábban szervezett formában, tanfolyamokon. Szeniorjaink karantén alatti szabadidejüket főleg olvasással és online tanulással töltötték, a tévézés ennél a célcsoportnál látványosan háttérbe szorul. 10 %-uk egyértelműen veszteséggel élte meg a járványhelyzetet: „hiányzik a napi ritmus”. A válaszadók 6%-a előnynek tekintette a kialakult állapotot: javult a tanuláshoz való viszonyuk, jobban rákényszerültek az önirányított tanulásra. Az online oktatással kapcsolatban előnyként fogalmazzák meg a térbeli és időbeli rugalmasságot, azt, hogy a programok így visszanézhetőek, a részvétel biztonságos. A legjellemzőbb negatívumok: a közösség és a vita hiánya, az „eltunyulás”, valamint az, hogy a digitális térben szervezett oktatás nem enyhíti körükben az elmagányosodás érzését.

  • PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
    111-113
    Megtekintések száma:
    57

    Az intézmény - PKSZAK

    Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat

    A PKSZAK a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás fenntartásában működik. A társult 42 önkormányzat közül 28 település területén lát el szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat. Illetékességi területén öt mikro-központ működtetésével történik az idősek nappali ellátása. A központok, Bakonya, Baksa, Görcsöny, Orfű és Szalánta településeken működnek. A klubokban, a mindennapokban az idősek csoportos foglalkoztatását egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális munkatárs végzi. Ezek a foglalkozások a tagok egészségi, fizikai valamint mentális épségét szolgálják. A heti tematika fő pillérei a kognitív- és kreatív képességfejlesztés, a csoport- és csapatjátékok, a paraméterek ellenőrzése és egészségnapok, illetve a szabad játéknap társas- és kártyajátékokkal. Ezen kívül természetesen minden nagyobb ünnepről és jeles napról megemlékezünk. Az intézmény külön figyelmet fordít az olyan közösségi rendezvényekre, amelyeken lehetőség nyílik az 5 idősek klubjába járó ellátottak találkozására. Ezek, kronológiai sorrendben a Majális, az Almafesztivál és az Idősek világnapja. A konferencián, a 2019-ben megrendezésre került Majális rendezvényünk programját - mint jó gyakorlatot - kívánjuk bemutatni.

    Majális

    Mi hívta életre a rendezvényt?

    A Majálisokat 2008 - az intézmény megalakulása - óta folyamatosan megtartjuk, az utóbbi hét alkalommal pedig mindig valamilyen fő téma köré rendezzük a programot. Legutóbb, 2019-ben az éves mentálhigiénés programterv a “Generációk éve” címet kapta, így a Majálison a generációk összetartozása is hangsúlyosan jelent meg. A játékok egy elképzelt űrutazást szimbolizáltak és minden egyes feladatnál a cél az volt, hogy idősek és gyerekek együtt szórakozva oldják meg azokat.

    Mit szeretnénk adni vele?

    Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is a szűkebb vagy tágabb közösség hasznos tagjának érezzék magukat. A minden korosztály számára kedvező társadalom kialakításának alapköve, a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, ezzel párhuzamosan a generációs feszültségek enyhítése. Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom nem idős tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Egy ilyen program interakciói, erősíthetik mindkét társadalmi réteg önértékelését, önbizalmát, fizikai erőnlétét és mentális frissességét. Mindenekelőtt pedig rengeteg szeretetet adhatnak egymásnak közben. A program célcsoportját a nappali ellátást igénybe vevő időskorú személyek és az idősek nappali ellátását nyújtó nappali intézmény ellátási területén működő közoktatási intézményeken tanuló fiatalok jelentették. Az öt mikro- térségből közel 120 idős és nagyjából 30 gyerek vett részt, így az intézmény munkatársaival, néhány önkéntessel és az iskola pedagógusaival együtt körülbelül 200-an voltak jelen a rendezvényen.

    Miért tartottuk fontosnak a generációk találkozását?

    A feltételezésünk, amely szerint a generációk találkozása erősíti a szociális kapcsolatokat, növeli a bizalmat, toleranciát: beigazolódott!

    Azt tapasztaltuk, hogy mindkét csoport közelebb került egymáshoz, növekedhetett a másik irányában tanúsított empátia és tolerancia. Az egymás felé közvetített pozitív érzések a feladat elsajátítása során jelentős hatást gyakoroltak mind az egyéni-, mind a csoportteljesítményre. A csoportban gyakorolt új szerepek a tagoknak megnövekedett biztonságot adtak. A feladatvégzésben és a másik szolgálatában elkötelezettebbekké váltak. A fiatalok számára az idősek körében eltöltött idő növelte alkalmazkodó képességüket, elfogadó magatartásukat az idős korosztály felé, ez természetesen fordítva is igazolódott. A kooperációs kapcsolatokban megerősödött a csoportkohézió.

  • Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban
    44-45
    Megtekintések száma:
    331

    A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

    A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

    Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

    A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

    Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

    Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

     

    Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.