Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül
    89-91
    Megtekintések száma:
    87

    Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.

  • Idősügyi referens képzés
    62-63
    Megtekintések száma:
    335

    Bevezetés: Az idősödő társadalom egyik fontos kihívása az idősek társadalmi integrációja, testi-lelki egészségvédelme, az aktív idősödés kultúrájának kiépítése. Ehhez szükség van olyan szakemberekre, akik a helyi önkormányzatok munkájához és a helyi idősellátás szolgáltatásaihoz kapcsolódva képesek az idősek igényeinek és szükségleteinek megfelelő programok szervezésére. Ezt a célt szolgálja a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. megvalósításában zajló Idősügyi referensképzés.

    Módszer: Célunk, hogy az idősügyi referens képes legyen aktívan és jogkövető módon hozzájárulni az aktív idősödést segítő helyi programok előkészítéséhez, szervezéséhez és lebonyolításához, felismerje az időskori életkori sajátosságokból adódó speciális szükségleteket, eligazodjék a programok jogi környezetében. Képes legyen hatékonyan együttműködni a települési önkormányzat illetékes szakembereivel, valamint az aktív idősödést támogató civil szerveződésekkel.

    Témák: 1. Aktív idősödés és mentálhigiéné, 2. Közösségfejlesztés, hálózatépítés, önkéntesség, 3. Az aktív időskor környezete, 4. Idősbarát programok tervezése, megvalósítása.

    A képzési tevékenységek monitorozásán túl kérdőívvel vizsgáljuk az attitűdváltozást a résztvevők körében, valamint az idősügyi referensek további tevékenységét. A hatékonysági vizsgálatok folyamatban vannak.

    Eredmények: 2019. év májusától 16 csoport indult el, amelyből 12 csoport képzése zárult le. Az induló csoportokba eddig 238 főt vontunk be, a lezárt csoportokban 144 fő kapott tanúsítványt. 5 csoport képzése Budapesten, 11 csoport képzése országosan valósul meg.

    2021-ben további 23 csoport képzését tervezzük, a tervezett 1000 fős keretszám teljesítése érdekében.

    Megbeszélés: Az eredmények függvényében lesz majd pontosítható a képzés továbbfejlesztésének sorsa.

     

    Támogatás: EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001 kódszámú, Családbarát ország megnevezésű kiemelt projekt.

     

    Irodalomjegyzék:

    Patyán László, Toldi tamás, Tróbert Anett Mária: Idősügyi referens képzés. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., 2018.

    Patyán László, Tóth János Imre, Tróbert Anett Mária, Wernigg Róbert: Idősebb generációk közösségi részvételének és személyközpontú gondozásának elősegítését célzó módszertan. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., 2019.

  • Az idősek magánnyal és egyedülléttel való megküzdésének segítése a szociális szakmákban
    113-115
    Megtekintések száma:
    172

    Az idősöknek saját magukkal kapcsolatos negatív sztereotípiáik is befolyásolják az időskori jelenségek megélését. Akik az idős kort a magányosság korának tartják, hajlamosak a magányosság fokozott megélésére. A magányosság átélése szorosan összefügg az észlelt szociális támogatás mértékével. Az észlelt szociális izoláció az élet minden szakaszában számos kedvezőtlen egészségi mutatóval kapcsolatos, így a depresszióval, alvászavarokkal, romló kivitelező funkciókkal, növekvő kognitív hanyatlással, rossz kardiovaszkuláris funkcióval és csökkent immunitással (Berg-Weger és Morley 2020). Különösen idős korban szaporodnak a magányossággal kapcsolatos hátrányok. A szociális szférában különösen az idősekkel foglalkozók megterhelései vezethetnek kiégéshez, így témánkhoz kapcsolhatjuk a kiégés megelőzésének és kezelésének szempontjait is.

  • Önkéntesség az aktív időskorért
    39-40
    Megtekintések száma:
    139

    Az aktív idősödés fogalmának központi eleme, hogy az egyén mennyire képes szerepet vállalni a társadalomban, és mindeközben mennyire bír szellemileg, fizikailag egészséges maradni, és teljes értékű életet élni (WHO 2002, 2011/413/EU). Az aktív idősödés fogalmának egyik indikátora a munkabírás, így a fizetett és fizetetlen munkában való részvétel mértéke is. Előadásomban ez utóbbi kérdést vizsgálom, és elsősorban azt, hogy milyen szerepe van az önkéntességnek (formális és informális) a különböző generációk körében.

    Az önkéntességre való motiváció generációkat célzó feladat, így a Nemzeti Önkéntes Stratégia (2012-2020) is az élethosszig tartó önkéntességet célozza meg. Ennek elérésében az oktatás is egyre nagyobb szerepet vállal az általános iskolás kortól egészen az egyetemi évekig (Bekkers 2009, Vonk 2011, Dokter 2011, Baltes–Seifert 2010, Zentner 2011). Nemzetközi szinten az alapfokú oktatásban gyakran a kurrikulum részét képezik a társadalmi felelősségvállalást célzó tantárgyak és tananyagok (Eurydice report 2017). A középszintű oktatásban és a felsőoktatásban a service-learning és community-service jellegű tevékenységek célja az önkéntességre való motiváció (Furco 1996, Astin–Sax 1998, Bringle–Hatcher 1995, Marullo–Edwards 2000). Magyarországon az általános iskolákban egyes tantárgyak keretében hívják fel a figyelmet a fiatalok civil magatartásának és szociális érzékenységének növelésére, míg az érettségit nyújtó középiskolákban az iskolai közösségi szolgálat támogatja mindezt.

    Az oktatási rendszerből való kilépéssel megszűnhet az önkéntességre való hajlandóság motiválása, így fontos feladat a motiváció fenntartása az élet további szakaszaiban is. Magyarország felnőtt (15-64 év) lakosságának önkéntességre fordított ideje jóval elmarad az Európai Uniós átlagtól (Flash Eurobarométer 2017), melynek az egyéni motivációhiányon túl, társadalmi, gazdasági és történelmi okai is lehetnek. A kutatások felhívják a figyelmet az önkéntesség kedvező hatásaira, többek között pozitívan hat az egyén testi és mentális egészségének, jóllétének megőrzésére, szociális kapcsolatai ápolására, valamint csökkentheti az izolációt is (Walker 2002, Haski-Leventhal et al 2009, Jensen-Principi 2014 stb.). Ezek a pozitív hatások a munkaerőpiacról kilépő idősebb korosztály körében még inkább felértékelődhetnek, továbbá az önkéntes munkavégzés könnyítheti a munkaerőpiacról a nyugdíjas évekbe való átmenetet is. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váló online-önkéntesség pozitív hatása még inkább megfigyelhető az idősek körében (Seddighi - Salmani 2004). Magyarországon számos kezdeményezés, jó gyakorlat támogatja az önkéntesség népszerűsítését, melyek hatása egyre inkább érzékelhető.

  • Elderly Service Officer Trainings
    15-16
    Megtekintések száma:
    94

    Introduction One of the challenges that stands before the aging population is the integration and mental and physical wellbeing of the elderly, and building the culture of active ageing. Meeting this challenge requires the activity of professionals who, in alliance with the work and services of the local governments, will become able to organise programmes that meet the needs and demands of the older citizens.

    This objective is targeted by the Elderly Service Officer Trainings provided by Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd.

    Methods: Our goal is to enable future Elderly Service Officers to actively contribute and enforce lawful practice to preparing, organising and implementing local civil programmes that target active aging; to recognise the special needs of the older citizens; and to orient within the legal environment of the programmes for the elderly. They should become able to co-operate efficiently with local government officials and NGOs supporting active ageing.

    Training topics: 1. Active ageing and mental wellbeing, 2. Community development, networking, volunteering, 3. Environment for active ageing, 4. Planning and implementing elderly friendly programmes.

    As regards to monitoring effectiveness, above activity indicators, we survey the changes of attitudes among trainees, and further activities of the Elderly Service Officers. The effectiveness studies are in progress.

    Results: Since May 2019, 16 study groups with 238 attendees have been launched (11 in Budapest és 5 on the countryside), and 12 groups have finished, yielding 144 certified trainees. We are planning a further set of 23 groups for 2021, in order to achieve the planned number of participants of 1000.

    Discussion: Further development of the training will depend on our future results.

    Supported by: Grant No. EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001, „Family Friendly Country Project.

    References:

    L Patyán, JI Tóth, AM Tróbert, R Wernigg: Methodology to Aid the Community Inclusion and Person-Centered Care of Older Generations. Family-Friendly Country Public Beneficiary Ltd., 2019.

  • Decade of Healthy Aging 2020-2030: international and local arctic context
    30-31
    Megtekintések száma:
    19

    Healthy aging has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the 2nd action plan of the WHO ‘s Global strategy on aging and health [1]. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are at the core of this plan, and it brings together a variety of actors: governments, civil society, international agencies, professionals, media, and the private sector. The Plan also notes that healthy aging is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  • Idősügyi referens kerekasztal beszélgetés
    88-89
    Megtekintések száma:
    110

    Résztvevő képzési szakemberek: Kisdi Réka1, Szalai Eszter1, Tróbert Anett Mária2, Patyán László3
    1Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. 1134. Budapest, Tüzér utca 33-35.
    2Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
    3Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.

    Az idősödő társadalom egyik fontos kihívása az idősek társadalmi integrációja, testi-lelki egészségvédelme, az aktív idősödés kultúrájának kiépítése. Ehhez szükség van olyan szakemberekre, akik a helyi önkormányzatok munkájához és a helyi idősellátás szolgáltatásaihoz kapcsolódva képesek az idősek igényeinek és szükségleteinek megfelelő programok szervezésére.

    A Családbarát Magyarország Központ EG-00140-003/2021 - Családbarát ország projektjének keretében szervezett Idősügyi referens képzés célja az volt, hogy a tanúsítványt szerzett idősügyi referensek képesek legyenek aktívan és jogkövető módon hozzájárulni az aktív idősödést segítő helyi programok előkészítéséhez, szervezéséhez és lebonyolításához, hatékonyan tudjanak együttműködni a települési önkormányzat illetékes szakembereivel, valamint az aktív idősödést támogató civil szerveződésekkel.

    A kerekasztal beszélgetés során a képzést elvégzett meghívott szakemberekkel választ keresünk arra, hogy milyen tapasztalataik vannak a képzéssel kapcsolatban, mit adott nekik a képzés? Hogyan hasznosítják ezt a tudást, mivel foglalkoznak most, hogyan változott meg a szemléletmódjuk?

    A Kerekasztal résztvevői:
    Pálinkásné Balázs Tünde alpolgármester, idősügyi referens Dabas Önkormányzat
    Sarkantyús Rita Szidónia szakmai vezető Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ
    Szűcs Ágnes idősügyi referens, rendezvényszervező Szepes Gyula Művelődési Központ
    Újhelyi-Török Alexandra egészségügyi ügyintéző Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály

    Irodalomjegyzék:
    Patyán László, Toldi Tamás, Tróbert Anett Mária: Idősügyi referens képzés. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., 2018.

    Patyán László, Tóth János Imre, Tróbert Anett Mária, Wernigg Róbert: Idősebb generációk közösségi részvételének és személyközpontú gondozásának elősegítését célzó módszertan. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., 2019.

  • Országjelentés a digitalizációról a CA21107 COST Akció „Work Inequalities in Later Life redefined by Digitalization (DIGI-net)” keretében
    202-204
    Megtekintések száma:
    3

    A CA21107 COST akció a „DIGI-net” a digitalizáció fejlesztésének és terjedésének az előrehaladás folyamataiban a munka terén tapasztalható eredményeket, az egyenlőtlenségeket, a hiányosságokat és azok kezelését gyűjti össze Európa országaiban. A projektben/kutatásban a civil társadalmi szervezetek, kutatók, szakemberek, szakértők vesznek részt.

  • A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
    57-60
    Megtekintések száma:
    101

    Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.

    A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.

    Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)

    A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.

    Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)

    Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.

    Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)

    Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.

    Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)

    Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.

    „Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)

    Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.

    A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.

  • A 20 éves Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) nemzetközi programjai a „Női karrier korhatár nélkül” program keretében
    199-201
    Megtekintések száma:
    3

    A 2003-ban alapított Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) célja a nők foglalkoztatásának elősegítése összhangban a családi háttér fontosságával, az élethosszig tartó tanulásban való részvétel biztosításával, a kormányzati-, az üzleti- tudományos-, és civil szféra közötti párbeszéd elősegítésével, együttműködésben határon túli, európai és más külföldi civilszervezetekkel és szakértőkkel.

  • Local community practices to improve healthy aging in the North
    25-26
    Megtekintések száma:
    78

    The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

    Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

    The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

    Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

    Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

    Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

    The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

    Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

    Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

    Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

  • Gyakorlati tapasztalatok az időskori magány és izoláció csökkentésére a Szivárvány Idősek Otthonában
    125-129
    Megtekintések száma:
    243

    Az idősek egy része aktívan öregszik, egyfajta társadalmi erőforrásként részese a gazdasági működésnek, aktív a civil szerveződésekben, és részese az unokák nevelésének. A 2009-ben elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia, de különböző EU-s és nemzetközi szervezetek (ILO, OECD) által lefektetett alapelvek, programok is hangsúlyozzák a sikeres, vagy aktív öregedés fontosságát. Ezek a programok az idősekre társadalmi erőforrásként tekintenek. Az idősek csoportja ugyanakkor nem homogén, hiszen egészségi, szociális szempontból jelentős eltérések is mutatkoznak. Az idősek otthonában többségében olyan idős emberek vannak, akiknek az idősödése nem olyan sikeres, amilyet ezek a programok felvázolnak. Elég, ha a gondozási szükséglet vizsgálatok eredményeire tekintünk.