Keresés

Keresési eredmények

• Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  441

  Gerontológiai Napok 2021.
  Nemzetközi Tudományos Konferencia

  A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
  
  A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)

  Szervező Bizottság

  Elnök:
  Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

  Tagok:
  Dr. Bene Ágnes
  Dr. Papp Katalin
  Dr. Patyán László
  Hengspergerné Stomp Ágnes
  Rusinné Dr. Fedor Anita

  Tudományos Bizottság

  Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
  Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
  Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet

  Operatív támogatás:

  Varga Zsoltné
  Buczi Judit
  Kiss Gábor
  Kirilla György
  Séfer Károly
  Sajtos Lajos
  Bácsi Kinga Bsc. hallgató
  Hudák Vivien Bsc. hallgató
  Németh Adrienn Bsc. hallgató
  Virág Réka Bsc. hallgató

   

  A Konferencia részletes programja

  November 25. csütörtök (hibrid)
  Levezető elnök
  Bene Ágnes PhD.

  Az előadások nyelve: magyar

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  9:00 Megnyitó
  Dr. habil. Móré Marianna, dékán
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

  9:20 Köszöntő
  Jászai Menyhért alpolgármester
  Nyíregyháza Megyei Jogú Város

  Plenáris előadások
  9:30
  Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
  Prof. Dr. Tóth Miklós
  egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
  elnök, Magyar Sporttudományi Társaság

  10:20
  COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
  Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

  
  10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium

  10:50
  „IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTAL

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  Résztvevők:

  Résztvevő képzési szakemberek:
  Kisdi Réka, Szalai Eszter
  Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
  Dr. Patyán László
  (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)

  Résztvevők idősügyi referensek:
  Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
  Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
  Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
  Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)

  
  10:50
  SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
  SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKON

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)

  10:50
  Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
  Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
  Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
  Institute, Institute of Humanities in Helping Professions

  11:05
  Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
  Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
  Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem

  11:20
  Suttogó idősek és nyitott fülek
  Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

  11:35
  COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
  Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)

  11:50 Diszkusszió

  12:00 A Szimpózium zárása

   

  Virtuális Poszter

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  12:00
  A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
  Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás

  12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
  A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.

   

  13:00 SZEKCIÓK

   

  „A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  Levezető elnökök:
  Rusinné Dr. Fedor Anita
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
  Dr. Sárváry Andrea
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
  Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
  Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

  13:40
  A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
  Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
  Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)

  14:30
  A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
  Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)

  14:50
  Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
  Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)

  15:10
  Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
  Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  „B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök:
  Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
  Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)

  13:20
  A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
  Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
  Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
  Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)

  14:50
  Az időskori depresszió
  PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

   

  „C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672e

  Levezető elnök:
  Dr. Móré Marianna
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Idősödő rendvédelem
  Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)

  13:20
  A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
  Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)

  13:40
  PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
  Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
  Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Hogyan érdemes időskorban táncolni?
  Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
  Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)

   

  „D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6

  Levezető elnök:
  Nádasdi Kristóf Zsolt
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
  Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
  Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
  Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
  Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)

  14:30
  Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
  Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
  Réti Éva (Pannon Egyetem)

   

  15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL

  15:00
  SZIMPÓZIUM
  KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
  (egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés

  15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
  Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
  Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
  Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)

  15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
  Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  16:05-16:10 A Szimpózium zárása

   

  15:00
  „MNKSZ” KEREKASZTAL
  A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  15:00
  Szigorúan 60 év felett
  Ferenczi Andrea
  elnök, MNKSZ

  15:15
  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
  Hajós Katalin
  média szakértő, MNKSZ

  15:30
  Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
  Modláné Görgényi Ildikó
  szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ

  15:50-16:10 Diszkusszió
  16:10 A Konferencia első napjának zárása

   

   

  26 th. November Friday (online)
  
  Host:
  Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
  Language: English
  Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:15
  Opening Ceremony
  Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
  University of Debrecen Faculty of Health

  PLENARY SESSION

  9:20
  Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
  Dr. László Patyán
  (University of Debrecen)

  9:50 – 10:50 MORNING SESSION
  Host:
  Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:50
  The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
  Marzanna Farnicka PhD.
  (Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)

  10:10
  Quality of life for social care centre clients
  Alondere Linda
  (Riga Medical College of the University of Latvia)

  10:30
  Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
  Igor Karnjuš
  (University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)

  10:50-11:00 Coffee break

  
  11:00 – 12:20
  SYMPOSIUM
  “COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUM

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  Chairs:
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
  Associate Professor, University of Gdańsk,
  Győző Pék PhD
  ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  Participants:
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
  Adrienn Kaszás, PhD student,
  Balázs Őrsi, Assistant Professor,
  University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:00
  Introduction
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:05
  The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania

  11:20
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:35
  Introducing an international project. Aims and beginnings
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:50
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  12:10 – 12:25 Discussion

  12:30 Closing of the Symposium

  12:30-13:00 Lunch time

  AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. Katalin Papp
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  13:00
  Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
  Jitka Doležalová
  University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences

  13:20
  Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
  PhDr. Libová Ľubica
  (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)

  13:40
  Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
  Dr. Iqbal Majeed Abbas
  (Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)

  
  Virtual Poster

  14:00
  Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
  PhDr. Mgr. Vavro Michal
  (Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

  14:10-14:20 Coffee Break

  14:20-16:20 Parallel sections

  LATE AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. László Patyán
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  14:20
  Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
  Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
  Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
  (* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
  ** Aksaray University, Faculty of Health Science)

  14:40
  Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
  Irén Godó, Dalma Tóth
  (University of Debrecen)

  15:00
  Local community practices to improve healthy aging in the North
  Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
  (Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))

  15:20
  Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
  Dr. S. Jean Szilagyi
  (St. Joseph College of Maine
  Ohio Department of Health)

  15:40
  Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
  Dr. Ellen L. Csikai
  (University of Alabama, School of Social Work)

  16:00
  Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
  Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
  *Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  **Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  *** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.

  16:20
  Growing Ageing Population and European Policies
  Rehana Sindho Kabooro
  University of Debrecen

   

  Virtual Poster

  16:40
  Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
  Hanna Liberska
  Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland

  
  14:20-15:20

  Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1

  
  Hosts:
  Ágnes Bene PhD.
  (University of Debrecen)
  Andrea Ferenczi
  (AWCDH)

  14:20
  Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
  Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
  Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow

  14:40
  A step forward with the help of a friend of older persons
  Susan B. Somers
  president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse

  15:00
  Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
  Willeke van Staalduinen
  CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action

  16:50 Conference Closing Ceremony

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Móré Marianna

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  874

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

• A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében

  83-85

  Helmeczi Gabriella

  Megtekintések száma:

  278

  Magyarországon jelenleg hat generáció éli életét. A fiatalabb korcsoporthoz tartoznak az Alfák és a Z generáció tagjai, a középnemzedék tagjai a X és Y generációsok, a legidősebbek a Baby Boomerek és a Veteránok. A turisztikai piac a generációk szegmentációja szerint az életkor alapján a következő szakaszokra bontható: ifjúsági turizmus, középkorosztály turizmusa és az idősek turizmusa.
  Magyarország népessége 2020. január 1-jén 9 769 526 fő volt, ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat. Öregedő korszerkezetű társadalomban élünk, melynek eredményeként az idősebb generációk egyre jelentősebb tényezővé válnak a piacon növekvő vásárlóerejük, az egyének emelkedő várható élettartama, és az egészségben, aktívan eltöltött évek számának növekedése miatt. Mindez a szabadidő eltöltésére és az utazási szokásokra, vagyis a turisztikai piacra is kihatással van.
  Kutatások igazolják, az idősebbeket több tényező motiválja az utazásra. Motiváló tényező lehet az egyéni fejlődés, szocializáció, szabadidő kihasználása, relaxáció, valamint egészségügyi okok. Például Kolos Krisztina és Kövesdi Júlia (2020) kutatása bizonyítja, hogy az idős korosztályt az egészségi állapot megőrzése és javítása ösztönzi az utazásra, szolgáltatások igénybevételére. A gyógyturizmus alapfogalmából adódik, hogy ebben az esetben nem csak turistákról, hanem gyógyulni vágyókról, azaz gyógyturistákról beszélhetünk.
  A gyógyturizmus piacának legnagyobb csoportját a 60 év feletti idősek alkotják, akik leggyakrabban mozgásszervi bántalmakkal keresik fel a gyógyfürdőket. A mozgásszervi panaszok jelentős részét képezik az ízületi megbetegedések, melyen belül megkülönböztetjük a gyulladásos ízületi megbetegedéseket, illetve a kopásos ízületi megbetegedéseket. A mozgásszervi betegségek világszerte a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak. Felmérések alapján előfordulási gyakoriságuk lényegesen magasabb, mint bármely egyéb betegségcsoportba sorolt betegség gyakorisága. A panaszok változó lokalizációban és változó súlyossággal megjelenve rontják a beteg életminőségét.
  A gyógyturizmus gyógyüdülőhelyekre koncentrálódik. Jellemzően nem szezonális, hanem a turisták egész évben folyamatosan igénybe veszik szolgáltatásait. A magyarországi gyógyhelyek legnagyobb része termálvízre, néhány jelentős fürdőnk viszont langyos vízre alapozott, illetve vannak hideg vizű gyógyfürdőink is.
  Az Észak-Alföldi régió különösen gazdag gyógyfürdőkben, közülük is kiemelkedik a Sóstó-Gyógyfürdő, mely a Régió kiemelt fejlesztésű gyógyhelye lett, a külföldi vendégek számát figyelembe véve nemzetközi jelentőségűnek is mondható. Komplex ellátás vehető igénybe a mozgásszervi problémákkal küzdő betegek számára. A gyógyítás alapja a gyógyvíz (nátrium-kloridos, jódos, brómos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz). A fürdő Magyarországon vezető az orvosi céllal történő gyógyvíz felhasználásban.
  A mozgásszervi betegségek kezelésére segítséget nyújt a fürdőben működő gyógyászat és a komplex fürdőgyógyászati kezelés, mely gyógyvizes és ehhez társuló természetes gyógytényezők és a szárazföldi kezelések kombinálása. A kezeléseket a már kivizsgált betegek vehetik igénybe, ha már készült valamilyen képalkotó diagnosztikai eljárás az illetőről és szakrendelőben átesett egy részletes mozgásszervi betegvizsgálaton. Az aktuális panaszokhoz igazodva a szakorvos gyógykúrát állít össze.
  Kutatásom eredményei bizonyítják, hogy az idős generációs születtek a gyógyturizmus jelentősebb részét képezik. Az idősebb gyógyturisták a kialakult mozgásszervi problémák miatt keresik fel leginkább a gyógyfürdőt, s ott olyan fürdőgyógyászati kezeléseket vesznek igénybe, melyeket a szakorvos az aktuális problémáiktól függően személyre szabottan állított össze.

  Irodalomjegyzék
  KOLOS K., KÖVESDI J. (2020): Az idősek turizmusban való részvétele Magyarországon: motivációk és turisztikai élmények vizsgálata

  

• 25 év a Geroedukációban: Tények szubjektív háttérrel

  2-12.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  314

  Több mint 50 éve kezdtem orvosi hivatásom gyakorlását. Az orvos a teljes értékű gyógyításban az emberrel, mint bio pszicho-szociális egységgel kell foglalkozzék, azaz holisztikus szemlélettel kell megközelítse az egészséggel kapcsolatos problémákat. Tevékenységem mindennapi gyakorlata rávezetett erre – a ma már sokat hangoztatott, de a valóságban kevéssé megnyilvánuló – mentalitásra. 35 éve, amikor egy főleg időseket ellátó kórházi osztály vezetője lettem, egyértelművé vált számomra, hogy ez a szemlélet különösen érvényes az idős korosztály kezelése során. Az is evidenssé vált, hogy nem a már a megbetegedett, elaggott idősnél kell kezdeni az odafordulást, hanem amikor még fiatalabb, egészségesebb és még tud tenni azért, hogy teljesebb életet éljen, gondoljon a későbbi testi, lelki bajok megelőzésére és így majd később és kevésbé elesett állapotban igényel komolyabb kezelést. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van az ismeretek bővítésének, szorosabb (egészségügyi, idősödési tanácsadás), és tágabb értelemben (aktivitást találni időskorban) egyaránt.

• Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében

  135-138

  Vajda Kinga

  Megtekintések száma:

  619

  Bevezetés, problémafelvetés
  Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.

  Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
  Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.

  Módszertan
  Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).

  Konklúziók
  Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

  Irodalmak:
  Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
  Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
  European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
  Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
  Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
  World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
  World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)

• Idős betegek kórházi elbocsátásának nemzetközi tapasztalatai

  67-68

  Virág Andrea

  Ádám Attila Szücs

  Dorina Markovics

  Dajana Pertet

  Klára Gadó

  Megtekintések száma:

  1

  Az idős betegek kórházi elbocsátása különösen érzékeny pont az egészségügyi ellátás folyamatában. A több krónikus betegség, a polifarmácia és a csökkent önellátó képesség miatt fokozott a rehospitalizáció, a gyógyszerelési hibák és a szövődmények kockázata.

• Az időskorú betegek komfort fókuszú ellátása

  161-163

  Fekete Márta

  Megtekintések száma:

  195

  Az idősödő társadalmak számára az ápolás feladata számos aspektusból vizsgálandó terület (Fekete et al, 2022). Bármely életkorú betegről is van szó, a gondozási tevékenységekkel kapcsolatos kiemelt cél annak minél jobb, hatékonyabb, a szereplők megelégedését szolgáló elvégzése. Amikor időskorú betegek ápolásáról beszélünk, különösen fontos annak tisztázása, hogy az ápolás milyen körülmények között, mi miatt válik szükségessé. Sztereotíp módon, ha idős emberre gondolunk, akkor valamilyen betegség jelenlétét is feltételezzük. Ebben az esetben az ápolásra, mint a gyógyító tevékenységet kísérő folyamatra tekintünk. Fontos azonban tisztázni, hogy a kor előrehaladtával pusztán a test és szellem kisebb vagy nagyobb mértékű hanyatlása – betegség hiánya vagy annak egyensúlyi állapota mellett – is szükségessé teheti a külső segítség, valamiféle gondoskodás igényét.

• Az esztétikum szerepe az „aktív öregedés” - ben: (A téma szubjektív vázlata példákkal)

  92-106.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  354

  A gerontológia az összes emberrel kapcsolatos diszciplínát magába foglalja abból a szempontból, hogy hogyan érinti az idős embert, más szóval: minden humán tudománynak van egy gerontológiai fejezete. Maslow összeállította az emberi szükségletek hierarchiáját, amelyek közé az esztétikai igényt is besorolta. Jelen dolgozat elsőként azt a témát tárgyalja, hogy az esztétikai igény hogyan változik az idősödés folyamán a saját test, a környezet, a művészi (vizuális és zenei) élmények vonatkozásában. Az aktív idősödés paradigma gyakorlati megvalósulása folyamatában, az életminőség javításában az esztétikai ingerhatásnak kiemelt szerepe van, vagy lehet és ezt akaratlagosan felhasználhatjuk erre a célra. Az esztétika a szellemi szféra felé is utat nyithat, ami idős korban igen fontos lehet.

• Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer bemutatása

  157-158

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  351

  2021 áprilisában, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa felkérésére az ELTE HE. Idős Műhelyében elkészült egy szakmai háttéranyag az időspolitika fő irányaihoz „Javaslat Idősügyi Törvény megalkotására címmel (Rauh Edit-Talyigás Katalin -Csizmadia Márta), amelyet megtárgyalt a Fővárosi Idősügyi Tanács is. Ebben az anyagban szerepel az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer (ISZER) kialakításának és bevezetésének szükségessége. A Fővárosi Önkormányzat Idősügyi Stratégiája (2021-2024) 6.2. Intézményi fejlesztések az idősellátásban c. pontja tartalmazza az ISZER/FISZER kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. Előadásom célja ennek a rendszernek a rövid bemutatása.

• A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép

  29-51

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Zombory Júlia

  Megtekintések száma:

  1104

  Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

• A geriátriai readaptáció meghatározása és alkalmazási lehetőségei

  94-97

  Blaskovich Erzsébet

  Gégény Béláné

  Megtekintések száma:

  170

  A geriátriai readaptáció az idősgyógyászat speciális területe: a már nem rehabilitálható, de még nem is terminális állapotban lévő idős betegek önellátó képességének javítására irányuló komplex gyógykezelés. Jellemzi, hogy egyszerre több betegség változatos kombinációjával kell számolni, amely a szomatikus, mentális, spirituális és szociális szférát egyénileg különböző mértékben, de minden idős embernél egyaránt érinti. Ezt a sokoldalú, változatos klinikai megjelenést a geriátriai multimorbiditás okozza (E Irányelv, 2021/19).

• Sikeres időskort segítő tanulási programok elméleti alapjai szociális ellátások tekintetében

  90-117

  Virágh Viktória

  Megtekintések száma:

  285

  A Healthy Ageing évtizedében az egészséges és sikeres öregedést az időseket ellátó szociális szolgáltatásokban és ellátásokban is elő lehet segíteni. Támogatni és fejleszteni szükséges azokat a funkcionális képességeket, amelyekkel az idősek ki tudják elégíteni a szükségleteiket a saját környezetükben. Az egészséges és sikeres öregedés modelljei a hatvanas évektől folyamatosan pozitív irányba tolódtak el, bővültek és egymás mellett tovább éltek. Mára az idős emberek életét nagyon komplex módon lehet segíteni a modellek által meghatározott dimenziók mentén. Egyre hangsúlyosabbá válik az is, hogy az egészségben várható élettartamot ki lehet tolni késői életkorra. Ugyanakkor a krónikus betegségeket és a funkcionális képességek csökkenését elkerülni nem lehet. A legidősebb, gyakran szociális segítséget igénybe vevő idősek esetén a változásokhoz való alkalmazkodás folyamatát lehet és szükséges is segíteni. Mind az alkalmazkodást, mind a képességek megtartását leginkább oktatással, tanulással lehet támogatni. Szociális intézményekben a terápiás gondozás részeként be lehet illeszteni az idős ellátottak napirendjébe a képességeiknek megfelelő, didaktikailag megalapozott tanulási programokat. Ezek fejlesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához az idősekkel foglalkozó szakemberek bevonása elengedhetetlen. Az akciókutatás stratégiája lehetőséget ad arra, hogy együttműködő, cselekvésorientált folyamatban fejlődjenek és valósuljanak meg a szociális szférában is eredményesen alkalmazható tanulási programok. Tanulmányomban ennek a gondolati ívnek az elméleti megalapozását mutatom be.

• Idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltsége a COVID-19 idején

  55-56

  Tróbert Anett Mária

  Bagyura Márton

  Széman Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  476

  Az elöregedő társadalmakban a növekvő idősgondozási igénnyel nem jár együtt az ellátórendszerek kapacitásának növekedése, így előtérbe kerülnek a költséghatékony gondozási formák (például házi segítségnyújtás), valamint megnövekszik az informális gondozás és a család gondozói szerepe. A családi gondozók megterhelődéséből fakadó esetleges kimerülés, kiégés tovább növeli a szociális és egészségügyi ellátórendszerek terheltségét, a családi gondozók támogatása ezért égetően fontos.

  Kutatásunk az idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltségét vizsgáló korábbi PhD kutatásra épül. Célja a gondozási feladatokból fakadó megterheltség mértékének, dimenzióinak vizsgálata, valamint választ keresünk arra, hogy a gondozási megterheltség milyen hatással van a családi gondozók munkahelyi, professzionális munkavégzésére. Mivel a kutatás a COVID-19 járvány idején zajlott, vizsgáltuk a családi gondozók járványhelyzethez kötődő plusz terheit, illetve az ezekhez kapcsolódó erőforrásokat, megküzdési módokat is. A kutatáshoz használt online kérdőívben két, hazánkban még nem használt új mérőeszközt is alkalmaztunk: a gondozói megterheltséget mérő Cope Index-et, valamint a kiégés mérésére szolgáló OLBI kérdőívet. Az adatok feldolgozása kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott. A járványhelyzethez kötődő terhekre vonatkozó válaszok szerint a családi gondozók a járvány miatt a már meglévő terheik fokozódásáról számolnak be, emellett számos új kihívással is szembesülnek. Nehezebb a munkavégzés, ügyintézés, bevásárlás, gyakoribb az izoláció, a szorongás, az összezártságból fakadóan gyakoribbá válhatnak a családi konfliktusok. Előfordult, hogy a házi segítségnyújtás korlátozottabban volt elérhető, a gondozó családtagnak a szociális szakembert, gondozónőt is helyettesítenie kellett. Azokban az esetekben, amikor a gondozott még részben önálló, a járvány miatt kénytelen volt otthon maradni, az ebből fakadó plusz feladatokat szintén a családtagoknak kellett felvállalniuk. Teherként jelent meg a megfertőzés félelme is.

• Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére

  53-64.

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  738

  Az egész életen át tartó fejlődésben rendkívül nagy szerepe van a testmozgásnak, így az időskorban is nagyon jelentős. Akik rendszeresen sportolnak jobb szív és érrendszeri állapotnak örvendenek, kielégítőbb állapotban marad a mozgató szervrendszerük, kevésbé panaszkodnak depresszióra, alvászavarokra, magabiztosabbak és önállóbbak még idősebb korban is.
  A rekreációs sportok kiterjednek a hétköznapi emberek széles körére, akik számára a mindennapi élet szempontjából szükséges fitnesz biztosítása a cél. Új fogalomként megjelenik a gerontofitnesz, mely az idősek által végzett sporttevékenységgel és azok jótékony hatásaival foglalkozik. Napjainkban elterjedtek az olyan programok, amelyekkel az idős embereket rendszeres testmozgásra sarkallják. Ugyanakkor ezek megvalósítása számos akadályba ütközik, hiszen az idősek fizikai aktivitását olyan kulturális tényezők, sztereotípiák, attitűdök és elvárások is befolyásolják, amelyek inkább az inaktivitás irányába hatnak.

• Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák

  122-123

  Szabó Árpád

  Megtekintések száma:

  380

  Az életmódok változása a szociológia fontos kutatási területe, melynek hagyománya mind az elméleti, mind az empirikus kutatásokban jelen van. Jelen előadásban azokat a társadalmi folyamatokat mutatom be, melyek a közös életstratégiák kialakításához vezettek. Az életstratégiák változásaihoz kapcsolódik a medikalizáció (egészségügyi problémák orvosi, gyógyszeres kezelése), az egészségügy és átfogóan az egészség fogalmi keretének változása. A 18. századtól kezdődően tömegesen váltak olyan betegségek megelőzhetővé és gyógyíthatóvá, melyekre addig nem volt „megoldás” (Jóna 2014). Az epidemiológiai korszakokban való előrehaladás egyik következő állomása volt az életszínvonal javulása. Az életszínvonal emelkedésére több társadalomtudós is felhívja a figyelmet, köztük Ulrich Beck, aki a kockázat-társadalomról írott munkáiban, a gazdasági változásokat elemezve világít rá arra, hogy a jóléti társadalmakban az egyéni kockázatok válnak a fő befolyásoló tényezőkké (Beck 2003). Beck a kockázatokat a pluralizálódott életmódokhoz köti, a kiszélesedett lehetőségek által a társadalom tagjai eltérő életvezetési stratégiákat alakítanak ki. A pluralizálódott társadalomban a kockázatok előtérbe kerülnek, ami egy sajátos paradoxonhoz vezet, jelesül a kockázatok révén közös stratégiák alakulnak ki. E stratégiák az idős korosztályoknál is megjelennek és beazonosíthatók. Az idős korcsoportok teljes populáción belüli aránya folyamatosan nő, globálisan 2017-ben a 60 év fölöttiek aránya 13%-os volt (Hertog 2017). Annak ellenére, hogy Magyarországon az egészségügyi állapotot jelző epidemiológiai mutatók igen rossznak bizonyulnak a nemzetközi összehasonlításban (Boncz 2006), a medikalizáció fejlődése, az egészségkultúra mint nézőpont elterjedése, a tudatos életvezetés eredményeképpen az időskor aktív évei jelentősen megnőttek.

  Az időskorral járó folyamatokra (pl. egyedüllétből adódó magasabb halálozási kockázat (Kovács-Bálint 2018), jövedelemcsökkenés, nyugdíjstratégiák, együttélési megoldások) több válaszstratégia született, melyek az egyéni kockázatok feldolgozására alakítanak ki egyfajta keretrendszert és választ.

  Előadásomban bemutatom azokat a társadalmi folyamatokat melyek az időskori életstratégiák változásaihoz, átalakulásaihoz vezettek, valamint reflektálok olyan időskori életstratégiára és statisztikai elemzésekre, melyeket a társadalomtudományos szakirodalom már azonosított.

  Irodalomjegyzék
  1. Boncz Imre (2006): Népegészségügyi programok egészség-gazdaságtani elemzése –doktori értekezés, Forrás: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/16176 (letöltve: 2021.09.20.)
  2. Jóna György (2014): Bevezetés az egészségszociológiába, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Debrecen
  3. Kovács Katalin – Bálint Lajos (2018): Halandóság. In Monostori J. – Őri P. – Spéder Zs. (szerk.) (2018): Demográfiai portré 2018 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 147-175.
  4. Sara Hertog (2017): United Nations Database on the Living Arrangements of Older Persons 2017, Department of Economic and Social Affairs Population Division, New York 2017
  5. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom – Út egy másik modernitásba Századvég 2003

• Egy regénye mindenkinek van

  181-201

  Bodnár Ildikó

  Megtekintések száma:

  191

  Jelen tanulmány, az időskorúak számára az alkotó tevékenységek közül az írással való foglalkozást javasolja, hiszen „egy regénye mindenkinek van”. Közismert ugyanakkor, hogy az öregek nem vehetők úgymond „egy kalap alá”, minthogy minden idős ember más és más, így ez a tevékenység lehet, hogy csak szűkebb körüket érinti. Jelen írás bevezetőjében az idős korral kapcsolatos kutatások közül emel ki néhányat. Szó esik az egyre emelkedő születéskor várható átlagéletkorról, s arról, hogy hányféle életkorral is rendelkezünk (feel-age, look-age, do-age, interest-age). Az öregséggel foglalkozó szakirodalmi és szépirodalmi művek rövid áttekintése után a tartalmas öregkor összetevőiről olvashatunk, az időskori tanulás, olvasás és írás kérdésével. Végül a tanulmány javaslatokat ad a gondolataik megörökítésére vágyó szépkorú emberek számára.

• Tapasztalatok a gerontológiai masszázs terén (megtörtént esetek alapján)

  149-153

  Cziegler Ákos

  Megtekintések száma:

  247

  A szerző a saját szakmai tapasztalatait foglalja össze, amelyeket időskorú betegek masszírozása során szerzett az elmúlt évtizedben. A masszázs alkalmak részletes leírása mellett kitér azokra a jellegzetességekre, amelyekre érdemes figyelemmel lenni a szakembernek idős személy kezelésekor. Ilyen lehet az érzékszervi hanyatlást szem előtt tartó kommunikáció, az emlékek pontos felidézésének nehézsége, valamint az idős szervezet izomzatot, csontozatot, vérkeringést és anyagcserét érintő változásai.

• Innovatív együttműködések Szolnokon az aktív idősügyért

  200

  Zornánszki Ildikó

  Megtekintések száma:

  151

  Az előadás Szolnok város idősügyi kihívásaira és az innovatív együttműködések szerepére összpontosít az aktív idősödés támogatása érdekében. Hasonlóan az országos tendenciához egyre magasabb a város idős lakosainak száma, jelenleg több, mint 25 %-a 60 éven felüli, ami növekvő igényt teremt az idősügyi szolgáltatások iránt. Az előadás rávilágít arra, hogy a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok mellett hogyan lehet az önkormányzat és a helyi társadalom szereplőinek összefogásával előmozdítani az idősek aktív társadalmi részvételét, életminőségük javítását, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egészségesebben és tartalmasabban éljék meg nyugdíjas éveiket.

• Állattartó idősek egészségi állapota

  161-179

  Virginás Zolna

  Megtekintések száma:

  335

  Az ember egy komplex lény: biológiai, pszichikai és társadalmi tényezők ötvözete. Életünket jelentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. Az egészséghez harmónia és összhang szükséges a természettel, önmagunkkal, embertársainkkal és a természetfelettivel. Az állattartás nem csupán egy életforma, hanem naponta ismétlődő társadalmi rítus, szimbolikus értékekkel, társas interakciókkal. Kutatásom célja állattartó, különböző szociokulturális környezetben élő idős emberek egészségi állapotának vizsgálata.

• Kommunikációs kihívások az idős betegek fájdalomfelmérése során

  33-34

  Markovics Dorina

  Megtekintések száma:

  0

  Az idősödő népesség növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerre a krónikus betegségek és az ezekhez társuló fájdalomszindrómák ellátása. A fájdalom felismerése és hatékony kezelése kulcsfontosságú az időskorú betegek életminőségének megőrzésében.

• A felfekvés komplex kezelésének jelentősége geriátriai betegek ellátásában

  144-145

  Botlik Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  149

  Az idős populációra jellemző a multimorbiditás, a polypragmázia, az inmobilitás a malnutríció mely mindegyike rizikófaktort jelent a nyomásfekély kialakulásában. A felfekvések a fekvőbetegek ellátása során a leggyakrabban előforduló komplikációk közé tartoznak.

• Mozgás, koreográfia, társaság, a táncban rejlő lehetőségek idős korban

  180-181

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  275

  A kor előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyensúly-mozgás-mobilitás rendszer, ami a jobb életminőség, és végső soron az önellátás biztosításának záloga lehet. A fizikai aktivitás fenntartásának fontossága ma már megkérdőjelezhetetlen, de sokszor épp az egyensúly zavarok, az azokból adódó bizonytalanság lehet a gátja. Csökkent fizikai aktivitás mellett az egyensúly megtartása vagy visszaszerzése egyre nagyobb kihívás időskorban.

• Demokratikus értékek – Diszkriminatív gyakorlatok, tekintettel az időskorúak státusára

  64-76.

  Hell Judit

  Megtekintések száma:

  311

  A gerontológiai tudományok művelése Magyarországon rövid múltra tekint vissza. Talán ezért sokan és tévesen a gerontológia jelentését leszűkítik annak biológiai- orvosi típusára. Amellett érvelünk, hogy a humán- és társadalomtudományi gerontológiának is létjogosultsága van. Megmutatjuk, hogy az ember, az idős ember léthelyzetével kapcsolatban a filozófia és az etika milyen sajátos területen vizsgálódik, miben jelölhető meg missziója: elemezzük a nyugati filozófiai gondolkodás történetét, azt, hogy mely nagy erkölcsi eszméket, értékeket munkált ki több ezer év alatt. Ezek az ideák a modern demokratikus társadalmak elvi alapját képezik. Ilyenek: szabadság, egyenlőség, igazságosság, testvériség, emberi méltóság, emberi jogok. A gyakorlatban ezek gyakran sérülnek. Pl. az időseket életkoruk miatt diszkriminálják. Ezzel sérül az egyenlőség és az igazságosság elve, sérül emberi méltóságuk. A gazdaság, politika, kultúra, oktatás, a nemzedékek közötti viszonyok terén hátrányos helyzetük nyilvánvaló. Az etika feladata a nyugati értékek mentén e gyakorlatok elvi kritikája, ezáltal hozzájárulás annak formálásához. A kontinens demográfiai krízisét az Európai Unió korszerű idősügyi politikai intézkedések, támogatások, projektek útján, a klasszikus nyugati értékek őrzése alapján kezeli.

• Az Idősügyi Tanácsok szerepe az idősödő és időskorúak érdekvédelmében

  190-191

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  174

  Az önkormányzatok által létrehozott idősügyi tanácsok kulcsszerepet játszanak az adott településen az idősek érdekeinek védelmében és képviseletében. 2003 - 2010 között tagja voltam a miniszterelnök által létrehozott Idősügyi Tanácsnak. 2009-ben alkotta meg ez az IT a Nemzeti Idősügyi Stratégiát, melyet az Országgyűlés nagy többséggel elfogadott. Az ott végzett munkám során tanultam meg milyen jelentősége van egy ilyen kép viseleti és érdekvédelmi tevékenységnek, szervezetnek.

• Várható és lehetséges életminőség és élettartam rejtélye

  97-114

  Helmeczi Gabriella

  Megtekintések száma:

  338

  Az utóbbi évek eseményeinek hatására egyre inkább felértékelődik az egészség, s annak megőrzése. Az egészség tényezői egyben életmódunk elemei, az egészséges életmód kialakításában pedig az egyénnek kiemelten nagy szerepe van. Az életmóddal összefüggő betegségek (civilizációs betegségek) ma Európában az elsőszámú halálozási okokat jelentik. Jelen tanulmány fő témaköre a várható és a lehetséges életminőség és élettartam rejtélye. Szakirodalmi feldolgozás során választ kerestünk arra a kérdésre, hogy melyek az egészséget, életmódot leginkább befolyásoló tényezők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatfeldolgozása alapján feldolgoztuk a magyar lakosság általános egészségi állapotát vizsgáló egészségügyi statisztikák eredményeit. Ezt követően ismertetjük az egészség pilléreit és szerepüket az egészséges életmód kialakításában, valamint az egészség pilléreinek életmódba való beépítését ösztönző egészségturisztikai szolgáltatásokat az idős generáció számára.