Keresés

Keresési eredmények

• Nemzetközi interakciók a nyelvrokonság tükrében

  Várnagy Edina

  Márkus Ádám

  Megtekintések száma:

  160

  A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során számos tanulmány helyezi a hangsúlyt a közös valuta, a közvetlen működőtőke áramlás vagy a kereskedelmet befolyásoló más tényezőkre. Azonban kevés tanulmány foglalkozik a nyelvek, nyelvi hasonlóságok kereskedelemben betöltött szerepével. A téma kutatásának nehézségét, de egyben érdekességét is a nyelvek és azok helyzetének komplexitása adja. Sokan az ország hivatalos nyelvét veszik alapul a számításokhoz és elemzésekhez, de ezzel elesnek az országban még azon kívül létező és mindennapi használatban lévő más nyelvek okozta információk kiaknázásától. Közös nyelv hiányában a megtanult idegen nyelvek szolgálhatnak közvetítőnyelvként a kereskedelem intenzitásának növelése érdekében, ám rávilágítunk arra, hogy igazából egyedüliként az angol nyelv képes ezt a szerepet hatékonyan betölteni. További célként az Eurobarometer felméréseinek eredményét használva vizsgáljuk a finnugor nyelvrokonság szerepét a Finnország, Észtország és Magyarország között realizálódó kereskedelemben.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10; Z10

• Vitafórum (kurzus) – a kommunikatív kompetencia fejlesztésének gyakorlati megközelítése

  142-147

  Hrivíková Tatiana

  Megtekintések száma:

  81

  A tanulmány leírja egy speciális angol nyelvi kurzus, a „vitafórum” megfigyeléseit és eredményeit az Idegen Nyelvek és az Interkulturális Kommunikáció program keretében a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen, az Alkalmazott Nyelvek Karán. A kurzus az eredeti formájában folyik, úgy ahogy 2010-ben bevezették és akkreditálták és a fejlesztésekor figyelembe vették mind a hallgatók, mind a tanárok tapasztalatait. Három vitaformát tárgyal a tanulmány: a vita párbajt,
  a kerekasztalt és a csapat vitát és értékeli gyenge pontjaikat és előnyeiket. Végül bemutatja a kurzus bevezetése óta elért eredményeket és ismerteti a levont következtetéseket.

• A blended learning módszer alkalmazása a szaknyelv-oktatásban

  158-163

  Czellér Mária

  Hajdu Zita

  Megtekintések száma:

  116

  Az informatika és az Internet alkalmazása új perspektívát nyit meg az idegen nyelvek oktatása terén. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az internetet hatékonyan alkalmazni a szaknyelvoktatásban. A nyelvoktatási módszerek történetének rövid áttekintése után ismertetjük azt a blended learning módszerre épülő nyelvoktatási projektet, amely a Debreceni Egyetemen folyik. Megvizsgáljuk továbbá, hogy az információs technika és a tantermi oktatás
  kombinációjával miként válik érdekessé és inspirálóvá a nyelvtanulás folyamata.

• A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében

  68-75

  Busi Beáta

  Kiscsatári Edit

  Megtekintések száma:

  85

  A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

• Nyelvi kompetenciák és munkaerőpiac: Munkáltatói elvárások és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak idegennyelv-oktatásra és -tudásra vonatkozó (ön)értékelése

  51-60

  Makainé Patay Adrienn

  Mommertz Stefan

  Megtekintések száma:

  126

  A „Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése” c. pályázat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy a nyelvoktatás fejlesztése által javuljanak a diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei, valamint hogy valósuljon meg a térségben lévő hazai és nemzetközi vállalatok által teremtett multikulturális munkaerő-piaci közeg humánerőforrás-igényeinek jobb kiszolgálása. A tanulmány a munkáltatók körében végzett, a diplomásokkal szemben
  támasztott idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozó elvárásokat vizsgáló kutatás eredményeit helyezi szembe a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett megkérdezésekkel, amelyekben a hallgatók saját nyelvtudásukat illetve a főiskolai nyelvoktatást értékelték, valamint a nyelvtanulással és a nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikról vallottak.

• Módszertani paradigmaváltás a főiskolai idegennyelvoktatásban

  46-50

  Erzsébet Szekeresné Pinczés

  Megtekintések száma:

  94

  Nem könnyű áthidalni a munkaerő-piaci elvárások és a főiskolás hallgatóink idegen nyelvi kompetenciái közötti szakadékot. Igazi kihívás ez a nyelvtanár számára és egyúttal folyamatos motiváció is az újításra, tökéletesítésre. Előadásomban beszámolok azokról a próbálkozásokról, amelyek a tágabb értelemben vett blended learning főiskolai angol nyelvoktatásban történő alkalmazására irányulnak. Meggyőződésem, hogy módszertani paradigmaváltással, az info-kommunikációs technológia kiaknázásával, a kommunikatív kompetenciát fejlesztő munkaformák alkalmazásával hatékonyabbá és élvezetesebbé tehető mind a nyelvtanulás, mind az élethosszig tartó nyelvgyakorlás.

• A gender és a kommunikáció összefüggései: kommunikáció a munkahelyen A különbségek, avagy ki a jobb?

  7-12

  Huszár Ágnes

  Megtekintések száma:

  192

  A cikk leírja a férfiak és nők eltérő kommunikációs szokásait. A szerző megállapítja, hogy a két nem kommunikációs képességei eltérőek: a nők bizonyos, verbalitással kapcsolatos feladatok megoldásában eredményesebbek a férfiaknál. Feltárja a különbségek lehetséges okait, ezek részben biológiai alapúak, részben a szociális neveléssel függnek össze. A gender meghatározza a kommunikációs stílust. Eltérés mutatkozik a két nem között a hangzó beszédben is. A munka világában egyre nagyobb szükség van a kiváló kommunikációs képességekre. A kommunikáció szempontjából igényes munkahelyeken szívesebben alkalmaznak nőket. A nők előnyei nem csak az anyanyelvben, hanem az idegen nyelvek elsajátításában is érvényesülnek. A szerző azt tanácsolja, hogy a fiúk kommunikáljanak empatikusabban, a lányok pedig legyenek asszertívebbek.

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  98

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.