dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 16 szám 3-4 (2025)
Folyóiratcikk

A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon

Megjelent:
2025-11-13
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15648
Szerzők
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
átalakulás digitalizáció infrastrukturális fejlettség vidéki digitalizáció
Licenc

Copyright (c) 2025 Dr. Fróna Dániel , Dorina Fróna-Hadas, Dr. Mihály-Karnai Laura

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Fróna, D., Fróna-Hadas, D., & Mihály-Karnai, L. (2025). A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon. Economica, 16(3-4), 33-44. https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15648
Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.

Hivatkozások
  1. [1]. Peppard, J. (2016). A Tool for Balancing Your Company’s Digital Investments. Harvard business review.
  2. [2]. European Commission. (2025). Europe’s Digital Decade: digital targets for 2030. Retrieved from https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_en
  3. [3]. Fu, H. P., Guan, J. X., Wang, R. Z., Kong, L. J., & Dai, Q. Q. (2024). How does digitalization affect the urban-rural disparity at different disparity levels: A Bayesian Quantile Regression approach. Technology in Society, 78, Article 102633. https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2024.102633
  4. [4]. Lindberg, J., Runardotter, M., & Ståhlbröst, A. (2024). Bridging the Gap. Policies to Accelerate Social Change for an Inclusive Rural Digital Transformation in Sweden. European Countryside, 16(1), 26-42.
  5. [5]. Sun, D. P., Yu, B. T., & Ma, J. (2023). Research on the Impact of Digital Empowerment on China's Human Capital Accumulation and Human Capital Gap between Urban and Rural Areas. Sustainability, 15(6), Article 5458. https://doi.org/10.3390/su15065458
  6. [6]. Ferrari, A., Bacco, M., Gaber, K., Jedlitschka, A., Hess, S., Kaipainen, J., Koltsida, P., Toli, E., & Brunori, G. (2022). Drivers, barriers and impacts of digitalisation in rural areas from the viewpoint of experts. Information and Software Technology, 145, Article 106816. https://doi.org/10.1016/j.infsof.2021.106816
  7. [7]. Kotarba, M. (2017). Measuring digitalization–key metrics. Foundations of Management, 9(1), 123-138.
  8. [8]. Gallo, N. A., Vicent, L., & Trillo, D. (2024). Digitalisation and rural tourism development in Europe. Tourism & Management Studies, 20(SI), 33-44.
  9. [9]. Myovella, G., Karacuka, M., & Haucap, J. (2020). Digitalization and economic growth: A comparative analysis of Sub-Saharan Africa and OECD economies. Telecommunications Policy, 44(2), 101856.
  10. [10]. Fróna, D. (2024). The state of agricultural digitalisation in Hungary [journal article]. Research in Agricultural Engineering, 70(1), 1-12. https://doi.org/http://dx.doi.org/10.17221/15/2023-RAE
  11. [11]. Suvankulov, F., Chi Keung Lau, M., & Ho Chi Chau, F. (2012). Job search on the internet and its outcome. Internet Research, 22(3), 298-317.
  12. [12]. Vial, G. (2021). Understanding digital transformation: A review and a research agenda. Managing digital transformation, 13-66.
  13. [13]. Obermayer, N., Máhr, T., & Banász, Z. (2023). A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 54(6), 32-46.
  14. [14]. Ha, L. T. (2022). Effects of digitalization on financialization: Empirical evidence from European countries. Technology in Society, 68(C).
  15. [15]. Schulze, R., & Staudenmayer, D. (2016). Digital Revolution: Challenges for Contract Law in Practice. Baden-Baden.
  16. [16]. Ramiro Troitiño, D. (2023). The European Commission, the Council, and the European Parliament: Differentiated theoretical frame for the digital revolution. In Digital development of the European Union: An interdisciplinary perspective (pp. 349-361). Springer.
  17. [17]. Kagermann, H., & Wahlster, W. (2022). Ten years of Industrie 4.0. Sci, 4(3), 26.
  18. [18]. Furstenau, L. B., Sott, M. K., Kipper, L. M., Machado, E. L., Lopez-Robles, J. R., Dohan, M. S., Cobo, M. J., Zahid, A., Abbasi, Q. H., & Imran, M. A. (2020). Link between sustainability and industry 4.0: trends, challenges and new perspectives. Ieee Access, 8, 140079-140096.
  19. [19]. Lutz, C. (2019). Digital inequalities in the age of artificial intelligence and big data. Human Behavior and Emerging Technologies, 1(2), 141-148.
  20. [20]. Helsper, E. (2021). The digital disconnect: The social causes and consequences of digital inequalities.
  21. [21]. Martins Van Jaarsveld, G. (2020). The effects of COVID-19 among the elderly population: a case for closing the digital divide. Frontiers in psychiatry, 11, 577427.
  22. [22]. Fróna, D., & Szenderák, J. (2024). Digitalization and digital technologies: The obstacles to adaptation among Hungarian farmers. Equilibrium. Quarterly Journal of Economics and Economic Policy, 19(3), 1075-1110. https://doi.org/https://doi.org/10.24136/eq.3237
  23. [23]. Sabbagh, K., Friedrich, R., El-Darwiche, B., Singh, M., Ganediwalla, S., & Katz, R. (2012). Maximizing the impact of digitization. The global information technology report, 2012, 121-133.
  24. [24]. Menvielle, L., Audrain-Pontevia, A.-F., & Menvielle, W. (2017). The digitization of healthcare: new challenges and opportunities.
  25. [25]. Pazarbasioglu, C., Mora, A. G., Uttamchandani, M., Natarajan, H., Feyen, E., & Saal, M. (2020). Digital financial services. World Bank, 54, 1-54.
  26. [26]. Fahmi, F. Z., & Arifianto, A. (2022). Digitalization and social innovation in rural areas: A case study from Indonesia. Rural Sociology, 87(2), 339-369.
  27. [27]. Cetindamar Kozanoglu, D., & Abedin, B. (2021). Understanding the role of employees in digital transformation: conceptualization of digital literacy of employees as a multi-dimensional organizational affordance. Journal of Enterprise Information Management, 34(6), 1649-1672.
  28. [28]. Bertani, F., Raberto, M., & Teglio, A. (2020). The productivity and unemployment effects of the digital transformation: an empirical and modelling assessment. Review of Evolutionary Political Economy, 1(3), 329-355.
  29. [29]. European Commission. (2025). Hungary in the Digital Economy and Society Index https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/desi-hungary
  30. [30]. European Commission. (2025). Hungary 2024 Digital Decade Country Report https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/factpages/hungary-2024-digital-decade-country-report
  31. [31]. Eurostat. (2024). Share of households with internet access in Hungary from 2010 to 2023 https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/isoc_ci_in_h/default/table?lang=en
  32. [32]. NMHH. (2024). Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata, 2023 – háztartási felmérés. Retrieved from https://nmhh.hu/dokumentum/247708/nmhh_haztartasi_felmeres_2023.pdf
  33. [33]. Statista. (2025). E-commerce revenue in Hungary from 2019 to 2024, by segment https://www.statista.com/forecasts/1312894/hungary-e-commerce-segment-revenue
  34. [34]. Statista. (2024). Penetration rate of online banking in Hungary from 2014 to 2029 https://www.statista.com/forecasts/1150315/online-banking-penetration-forecast-in-hungary
  35. [35]. Statista. (2025). Distribution of webshops by supported payment methods in Hungary in 2024 https://www.statista.com/statistics/1100698/hungary-share-of-webshops-by-available-payment-methods/
  36. [36]. Ángyán, J., Balázs, K., Podmaniczky, L., & Skutai, J. (2003). Integrated land use zonation system in Hungary as a territorial base for agri-environmental programs. https://doi.org/https://doi.org/10.1007/978-3-662-05240-2_9
  37. [37]. Angyan, J. (1995). Sustainability as a possible basic concept of agricultural transition in Hungary. Hungarian Agricultural Research (Hungary), 4(4).
  38. [38]. Máté, É., Pirisi, G., & Trócsányi, A. (2024). Spatial representations in a marginal and disconnected rural region in Hungary. Applied Geography, 170, 103360. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2024.103360
  39. [39]. Vas, Z., Szakálné Kanó, I., & Vida, G. (2024). Spatial concentration of the ICT sector in the digital age in Central and Eastern Europe. European Planning Studies, 1-22.
  40. [40]. Kaposzta, J., & Honvari, P. (2019). The concept of smart villages and a rural home development strategy. Tér és Társadalom, 33(1), 83-97.
  41. [41]. Adamowicz, M., & Zwolińska-Ligaj, M. (2020). The “Smart Village” as a way to achieve sustainable development in rural areas of Poland. Sustainability, 12(16), 6503.
  42. [42]. Bogyó, D., Magura, T., Simon, E., & Tóthmérész, B. (2015). Millipede (Diplopoda) assemblages alter drastically by urbanisation. Landscape and Urban Planning, 133, 118-126.
  43. [43]. Fróna, D. (2020). Factors affecting food security The Annals of the University of Oradea. Economic Sciences, 29(2020). https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/296543/FILE_UP_0_Anale-AUOES_Issue-1-din-2020_unlocked.pdf?sequence=1
  44. [44]. Donham, K. J., & Thelin, A. (2016). Agricultural medicine: Rural occupational and environmental health, safety, and prevention. John Wiley & Sons.
  45. [45]. Lillemets, J., Fertő, I., & Viira, A.-H. (2022). The socioeconomic impacts of the CAP: Systematic literature review. Land use policy, 114, 105968. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2021.105968
  46. [46]. KSH. (2025). Agrárcenzus-eredmények – Vidékfejlesztés https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/videkfejlesztes/index.html#tovbbiadatokinformcik
  47. [47]. Birtalan, I. L., Fertő, I., Neulinger, Á., Rácz, J., & Oláh, A. (2022). The wellbeing paradox in Hungarian local sustainable agriculture: a health psychology approach. BMC public health, 22(1), 2326. https://doi.org/https://doi.org/10.1186/s12889-022-14643-2
  48. [48]. Mikle, G., & Randelli, F. (2022). The evolution of rural areas influenced by large-scale farming: four case studies from Hungary. GeoJournal, 87(1), 99-110. https://doi.org/https://doi.org/10.1007/s10708-020-10245-w
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei
György Norbert Szabados, Éva Bácsné Bába, Dániel Fróna, Zoltán Bács, András Helmeczi, Gergely Kulcsár, Gergely Ráthonyi, Sándor Kovács, ESPORT ITTHON: SZERVEZETEK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Economica: Évf. 12 szám 1-2 (2021)