Keresés
Keresési eredmények
-
A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon
33-44Megtekintések száma:74A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.
-
A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI
49-59Megtekintések száma:329Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.
-
Exploring Digital Maturity Perception vs. Reality in Hungarian SMEs
1-12Megtekintések száma:209The research aimed to explore how the digitalization development of micro, small, and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary relates to their perceived digital readiness, and what role the size of the enterprise plays in this relationship. During the data collection, structured questionnaire data were collected from 207 enterprises, which were analyzed using the Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM) method. The reliability of the measurement model was adequate (Cronbach alpha: 0.728–0.915; AVE: 0.579–0.792), and the discriminatory validity was verified by several procedures (e.g., HTMT values: 0.425–0.641). According to the results of the structural model, actual digitalisation had a negative, significant relationship with perceived digital readiness (β = -0.444; p < 0.001) and perceived adaptability (β = -0.501; p < 0.001). The size of the enterprise also had a significant impact on the perception of adaptability (β = 0.363; p < 0.001) and also played an intermediary role in the model. The results suggest that more advanced businesses are more critical of their situation, while smaller companies tend to overestimate their digital capabilities. The research contributes to a deeper understanding of the distortions of digitalization self-assessment and the foundation of targeted development interventions.
-
TICKETING RENDSZERBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK - HIBAKEZELŐ SZOFTVER LÉTJOGOSULTSÁGA A DIGITALIZÁCIÓ KORÁBAN
Megtekintések száma:201A hiba kezelésének és megoldásának ma már számtalan módszere létezik, amely a vállalat életciklusát és digitális érettségét határozza meg. A nagyvállalatok körében leginkább a ticketing rendszer alkalmazása terjedt el, ami a szervezet méretével arányosan komplex a többi eszközhöz viszonyítva. A technológiák fejlődésével új lehetőségek nyílnak a funkcionalitást érintően is, akár más rendszerekkel történő integrálással. Kiemelkedően fontos szempont a skálázhatóság, vagyis a rendszer teherbíró képessége, amire érdemes előre felkészülni, így a jól átgondolt struktúra a szervezet más területeire is átültethető.
-
KÜSZÖBÖN A DIGITALIZÁCIÓ: A KONTROLLEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIA-ELVÁRÁSOK VÁLTOZÁSA – SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
69-74Megtekintések száma:608A szakirodalom “digitalis átalakulásnak”, vagy “disruptív technológiának” nevezi az innováció azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Mindez a szervezet egészét érinti, különös tekintettel a pénzügyi funkcióterületekre. Ezen területek egyrészről a megfelelő döntéstámogatás biztosítása nyomán végig követik a digitális transzformáció okozta változásokat, másrészről ezek nyomán új lehetőségek adódnak, amelyek révén hatásosabbá lehet válniuk e területeknek maguknak is. Ezen környezeti változások indokolttá teszik az ezen munkaterületeken dolgozókkal szemben támasztott kompetencia-elvárások és feladatkörök alakulásának beható vizsgálatát. Jelen tanulmány célja, hogy releváns szakirodalom áttekintésén keresztül bemutassa, hogy a digitalis átalakulás a jelenben miként formálja a kontrolling gyakorlatot, illetve az ezen munkaterületen dolgozókkal szemben ezzel párhuzamosan milyen új munkaerőpiaci igények indukálódnak.
-
Automatizált controlling technológiák adaptációja a KKV-knál
80-89Megtekintések száma:106Az automatizált controlling technológiák elterjedése jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások (KKV-k) működésére, különösen a pénzügyi menedzsment területén. Ezek a technológiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék pénzügyeiket, csökkentsék költségeiket, és növeljék versenyképességüket. Az automatizáció előnyei közé tartozik a pontosság növekedése, a manuális munka csökkenése és a gyorsabb adatfeldolgozás, amely lehetővé teszi a vezetők számára a megalapozottabb döntéshozatalt. A digitális transzformáció révén a KKV-k hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások és a big data elemzés, amelyek tovább növelik a controlling rendszerek hatékonyságát. A jövőben a KKV-k számára kulcsfontosságú lesz az új technológiák, például a blockchain, az IoT, és az AI integrálása, hogy fenntartható módon növeljék teljesítményüket és versenyképességüket.
-
A controllerek szervezeti szerepének változása – a hazai helyzetkép egy kérdőíves kutatás alapján
Megtekintések száma:423A szerző a szakirodalom alapján bemutatja a vállalati controlling funkció kialakulását, alapvető feladatait, majd a controlleri szerep fejlődését. A szakirodalom eredményei alapján kérdőíves kutatás került elvégzésre a magyarországi controllerek és vállalati vezetők körében. A kitöltők válaszai alapján a szerző képet ad a controlleri munka helyzetéről. A leíró jellegű, nem reprezentatív, iránymutató kutatás eredményei szerint a válaszadók a szakirodalomban leírtakhoz hasonlóan vélekednek a controlling ideális szerepéről, amitől azonban a munkavégzésük során tapasztaltak eltérnek. A kitöltők szervezeteinél a controllerek főként jelentő szerepben vannak jelen, a döntéstámogató navigátori és a fejlett business partneri szerep ritkábban jelenik meg. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a jövő változásokat hozhat a controlleri feladatokban, szerepük erősödni fog.
-
Mérhető lojalitás? Az ügyfél-elégedettség fontossága és hatékony értékelése
45-57Megtekintések száma:39Az ügyfél-elégedettség a 21. századi vállalati versenyképesség és hosszú távú üzleti siker egyik meghatározó tényezője. A digitalizáció és a fogyasztói elvárások gyors változása napjainkban még inkább előtérbe helyezi az elégedettség mérésének és fejlesztésének szükségességét. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy egy konkrét vállalkozás esetében milyen tényezők befolyásolják az ügyfél-elégedettséget, valamint hogyan azonosíthatók a szolgáltatásminőség és az ügyfélelvárások közötti eltérések. A probléma lehatárolása a szolgáltatásminőség és az ügyfélérzékelés közötti eltérésre fókuszál, amelynek feltárásához a GAP modell és a SERVQUAL-skála nyújtottak elméleti és módszertani keretet. A vizsgálat szekunder és primer kutatáson alapult; a primer adatgyűjtés kérdőíves módszerrel történt, amely során az ügyfelek véleményét öt kulcsdimenzió mentén (megbízhatóság, reagálókészség, biztonság, empátia, tárgyi elemek) mértük fel. Az eredmények alapján a vállalkozás alapvetően erős ügyfél-elégedettségi bázissal rendelkezik, különösen a munkatársak szakértelme és a kommunikáció minősége tekintetében. Ugyanakkor a tájékoztatás és az információszolgáltatás pontossága terén fejlesztési lehetőségek mutatkoztak, amelyek beazonosítása a szolgáltatási rések szempontjából is releváns. A kutatás rávilágít arra, hogy a megfelelően alkalmazott mérési modellek nem csupán az elégedettségi szintek feltérképezésére alkalmasak, hanem hatékony eszközt nyújtanak a szolgáltatásminőség célzott javításához is.
-
Modern kommunikációs stratégiák és üzleti kapcsolatok fejlesztése a felsőoktatásban: A Debreceni Egyetem vállalati partnereinek tapasztalatai
24-32Megtekintések száma:30A B2B szektorban a kommunikációs csatornák minősége alapvetően meghatározza az együttműködések sikerét. A digitalizáció előretörésével a felsőoktatási intézmények számára is elkerülhetetlenné vált, hogy újragondolják és korszerűsítsék kapcsolattartási gyakorlataikat az üzleti partnereikkel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközöket és folyamatokat, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire felelnek meg a modern üzleti elvárásoknak, illetve milyen irányokba fejleszthetők a jövőben.
A Debreceni Egyetem vállalati partnereivel készített félig strukturált interjúk révén mélyebb betekintést nyertünk abba, hogyan zajlik az intézmények közötti kommunikáció a gyakorlatban, milyen akadályok merülnek fel, és milyen fejlesztési igények fogalmazódnak meg az érintett szereplők részéről. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár a meglévő eszközök sok esetben működőképesek, egyértelműen megjelent az igény egy tudatosan felépített, innovatív és rugalmas kommunikációs rendszer kialakítására.
Kutatásunk a jövőbe tekint: célunk, hogy olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy dinamikusabb, technológiailag támogatott, mégis emberközpontú kapcsolattartást építsenek ki partnereikkel. Ezek a modern kommunikációs modellek nemcsak az intézmények versenyképességét növelhetik, hanem a hallgatók számára is értékesebb, valós kapcsolati háló kiépítését tehetik lehetővé az üzleti szféra felé.