Keresés

Keresési eredmények

• Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény-kísérletben paradicsommal

  183-189

  Gáspár Tamás

  Dudás Anita

  Kotroczó Zsolt

  Wass-Matics Heléna

  Trugly Bence

  Győri Attila

  Szalai Zita

  Biró Borbála

  Megtekintések száma:

  91

  Az elmúlt évtizedekben a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari agrokémiai termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Napjainkra a sokszor gondatlan és túlzott használat – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. A fenntartható szemléletű termesztéshez olyan mikrobiális oltóanyagok, bioeffektor termékek nagyobb fokú felhasználására van szükség, amelyek képesek javítani a növény mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Munkánk során Európában már bevezetett kereskedelmi oltóanyagok alkalmazásának hatásait vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, három bioeffektor (BE) termékkel: BE1 - Trichoderma harzianum T 22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. Tenyészedényes kísérletben kerestük a termékek közti különbségeket, az alkalmazás módjától és idejétől, illetve a foszfor-formák felvehetőségétől függően is. A bioeffektorokat a gyártók által javasolt módon a vetéssel egy időben adagoltuk. Megállapítottuk, hogy azok a gyomok gyorsabb kelése miatt a gyomok biomasszáját növelték, megelőzvén a paradicsomot. A leghatékonyabbnak, a P-felvételt javítani képes BE 3 oltóanyag bizonyult. A bioeffektorok alkalmazásánál ezért a növény és az alkalmazott törzsek élettani igényei, potenciálja mellett a technológiai alkalmazási lehetőségeket is javasolt figyelembe venni.

• A malmi melléktermék don-toxintartalmának vizsgálata

  271-278

  Kecskésné Nagy Eleonóra

  Korzenszky Péter

  Sembery Péter

  Megtekintések száma:

  84

  Az elmúlt években előforduló kedvező évjárathatásnak köszönhetően az étkezési búza fuzárium szennyezettsége és ennek következtében a magas DON-toxin koncentrációja gyakran okozott gondot. A DON-toxin humán- és állategészségügyi szempontból komoly élelmiszerbiztonsági kockázati tényező. Fontos tehát, hogy a búza malmi feldolgozása során legyenek olyan módszerek, amelyekkel a toxinszint csökkenthető. Korábbi vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy korszerű színválogató gép segítségével az étkezési búzatételeknek hatékonyan lecsökkenthető a DON-toxin tartalma. A kérdés az, hogy hogyan változik a folyamatban párhuzamosan keletkező melléktermék mikotoxin tartalma, amit elsődlegesen állati takarmányként használnak fel. A szerzők az erre vonatkozó kísérleti adatok elemzését mutatják be. Az eredményekből látszik, hogy a melléktermék toxintartalma meghaladja a kiinduló búzatétel toxintartalmát.

• A BIZTONSÁG GAZDASÁGI KULTÚRÁJA

  7-21

  Huff Endre Béla

  Megtekintések száma:

  113

  Reklámvers volt régen: „A biztosítás, biztonság!” 1 Helytálló megállapítás, mind gazdaságfilozófiai, mind biztosításelméleti szempontból. Aki biztonságra törekszik, az biztosítja magát. Így tesz a hegymászó, aki visz magával biztosítókötelet, a légtornász is, aki biztonsági hálót feszíttet maga alá a „halálugrása” előtt. Hasonlóképpen jár el az üzletember, aki nemcsak a veszélyes, de még „simának” ígérkező ügyleteit is a szükséges mértékig bebiztosítja. Biztonságra törekszik, tisztában van vele, hogy a kockázatot szükséges menedzselnie, ez irányú kulturáltsága vezeti a biztosítás és biztonság kultúrájához, olyannyira, hogy a biztonság iránti igényt, manapság minden sikerorientált gazdasági és pénzügyi művelethez hozzá kapcsoljuk. 2 . A dolgozat első része történetiségében mutatja be a biztonság-biztosítás, a biztonságkultúra fejlődését az ókortól napjainkig, második részében az öngondoskodás és az intézményi menedzsment, valamint a biztonsági paradoxon vonatkozásában tárja fel a szerző a biztonságkultúra gazdaságtanát.

• A szolgáltatások elérhetősége mint a modern népesség életminőségének alapja

  199-203

  Voskolovich Nina Aleksandra

  Megtekintések száma:

  75

  A cikk tárgya a népesség életminőségének javítása a szociális szolgáltatások elérhetőségének növelésével. A szerző bemutatja az interdiszciplináris megközelítés lehetőségét a szolgáltatások fogyasztásának elemzésében az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, stb. területén. A kutatás eredményeit fel lehet arra használni, hogy megvilágítsuk az állami szociális politikát.

• A JÓLLÉT ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR TELEPÜLÉSSZERKEZET KONTEXTUSÁBAN

  32-40

  Szabo Tamas

  Végh Szilárd

  Megtekintések száma:

  78

  A körforgásos gazdaság az elmúlt években vált az Európai Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának fontos célkitűzésévé. Ennek részeként a hulladékfeldolgozás és ártalmatlanítás a környezeti terhelés csökkentése miatt kardinális jelentőséggel bír, miközben a fogyasztói társadalom trendjei komoly kihívást gördítenek a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos elvárások elé. Jelen tanulmány a keletkezett háztartási hulladék, valamint az egyes jóléti indikátorok elemzésével keresi a választ arra, hogy milyen kapcsolat azonosítható a termelődő hulladék, a fizetőképes kereslet és a lakónépesség koncentráicója között. Ennek megállapításához a szerzők a nemzetközi statisztikai életben elfogadott és alkalmazott fogalmakat, valamint primer adatokon végzett statisztikai próbákat használnak.