A JÓLLÉT ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR TELEPÜLÉSSZERKEZET KONTEXTUSÁBAN
https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/1-2/12057
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Absztrakt
A körforgásos gazdaság az elmúlt években vált az Európai Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának fontos célkitűzésévé. Ennek részeként a hulladékfeldolgozás és ártalmatlanítás a környezeti terhelés csökkentése miatt kardinális jelentőséggel bír, miközben a fogyasztói társadalom trendjei komoly kihívást gördítenek a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos elvárások elé. Jelen tanulmány a keletkezett háztartási hulladék, valamint az egyes jóléti indikátorok elemzésével keresi a választ arra, hogy milyen kapcsolat azonosítható a termelődő hulladék, a fizetőképes kereslet és a lakónépesség koncentráicója között. Ennek megállapításához a szerzők a nemzetközi statisztikai életben elfogadott és alkalmazott fogalmakat, valamint primer adatokon végzett statisztikai próbákat használnak.
Hivatkozások
- Irodalomjegyzék
- Borda, V., Vojtek, É., Brettener, Z., & Mucsi, G. (2016). A lakosság környezettudatossága és azt befolyásoló tényezők egy hátrányos helyzetű térségben. 1-2(IX), old.: 92-128.
- Csutora, M. (2020). Fenntartható boldogság? Szubjektv Jóllét ökológiai határok között. Magyar Tudomány, 513-525. doi:DOI: 10.1556/2065.181.
- Everett, G. (2015). Measuring national well-being: a UK perspective. Review of Income and Wealth, 34-42. doi:10.1111/roiw.12175
- González, S., & Smith, C. (2017). The accuracy of measures of institutional trust in household surveys: Evidence from the oecd trust database. OECD Statistics Working Papers, 1-38. doi:https://doi.org/10.1787/d839bd50-en.
- Hegedüs, J., & Katona, N. (2019). Hátralékok és szegénységi kockázat - A hátralékok előfordulását meghatározó társadalmi tényezők elemzése. Máltai Tanulmányok, 211-225.
- Komarek, L. (2019). Hasonlóságok és különbségek Magyarország területi fejlettségében. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(3), 29-43. doi:https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.3.29-43
- Koós, B. (2015). A deprivációs folyamatok területi képe Magyarországon. In M. Czifrusz, E. Hoyk, & A. Sovák (Szerk.), Publikon Kiadó, Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon, old.: 179-191. Pécs.
- Lennert, J. (2020). A távmunka széleskörű elterjedésének lehetséges hatása a magyarországi vándormozgalmi mintázatokra. Tér és Társadalom, 34(2), 178-182. doi:https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3269
- Nicola, N. (2020). Wellbeing as an Indicator of National Performance. House of Lords Library, 1-16.
- Pál, A. (2016). A kommunális hulladékiok környezeti hatásai, a hulladékgazdálkodás, mint ellenhatás. Hadmérnök, XI., 87-98.
- Samuelson, P. A., & Nordhaus, W. D. (1990). Közgazdaságtan - II. Mikroökonómia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
- Sántha, A. (1993). A hulladék kezelésének hazai helyzete. Iskolakultúra, 26-35.
- Szabó, T., & Kovács, E. (2018). Közszolgáltatások és térbeli koncentráció. Polgári szemle, 14.(1-3), 361-382. doi:DOI: 10.24307/psz.2018.0829
- Számvevőszék, E. (2021). A „szennyező fizet” elv alkalmazása következetlen az Unió környezetvédelmi politikáiban és fellépésében. Brüsszel: Európai Unió.