Keresés

Keresési eredmények

• A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban

  159-168

  Dancsokné Fóris Edina

  Megtekintések száma:

  83

  Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keresztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira.

• Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen

  149-158

  Bótáné Horváth Noémi

  Megtekintések száma:

  105

  A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
  együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást.

• A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók

  135-142

  Szakács Attila

  Gráner Alexandra

  Jánosi Kitti

  Kalmár Milán

  Sipos Péter

  Megtekintések száma:

  145

  A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.

• A helyi termékek interpretációs lehetőségei és szerepük a desztináció fejlesztésben

  113-116

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Kalmárné Rimóczi Csilla

  Savella Orsolya

  Mondok Anita

  Németh Miklós

  Megtekintések száma:

  182

  A vidéki turizmus a helyi gazdaság egyre növekvő tényezője Európábana vidéki turizmus. A vidéki turizmus számára olyan termékelemekre van szükség, amelyek közvetlenül a vidéki élményen alapulnak, mint például a természei adot ságok, a technikai látnivalók, vagy a különleges tevékenységek bemutatói. A vizsgálat ezeket a termékeket elemzi, összegyűjtve az interpretációs módszereket, amelyek különösen a vidéki turizmusban jellemzőek. A vidéki turisztikai termékfejlesztés hatásai közöi interakciós rendszereket vizsgálja a kutatás. Ezen kívül elemzi a vidékfejlesztés és a turizmusfelesztés kölcsönhatását. A vidék jövőjének egyik útja lehet a vidéki turizmus fejlesztése, lehetőséget adva alternatív tevékenységek végzésére és ezáltal jöveledelmszerzésre. Többek közöt ide
  tartozik a gasztronómiai turizmus, ami főként a hagyományokon alapul. Nagyon közel áll a vidéki emberekhez, együt élnek a hagyományokkal és könnyen azonosulnak vele. A turistát a természetes kiváncsiság hajtja, hogy megkóstolja a vidéki kistérségek gasztronómiai ajánlatait. Ez a kereslet indukálhatja a fejlődést és a további tudatos termékfejlesztést. 

• Az Innováció a vidék fejlődésének kulcstényezője

  102-109

  Tímea Boda

  Megtekintések száma:

  78

  A versenyképes vidék egyik meghatározó eleme azok az innovatí v vállalkozások, amelyek fejlesztő programjaikkal katalizálják a vidék erőforrásainak
  kiaknázását és újraprogramozzák azokat a tudásbázisokat, amelyek a vidéki hagyományokra építve új fejlődési tereket nyitnak meg. Az innovátor egy olyan kulcstényező ebben a folyamatban, aki képes felismerni a változás igényét, képes megújulni és rendelkezik azon kompetenciákkal, amelyek meghatározzák az ő vállalkozói sikerét, ezáltal a környezete és a vidék versenyképességét.

• Az un. „alternatív állatfajok” (szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, baromfi , nyúl) és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben

  132-136

  Seregi János

  Bartos Szabolcs

  Kovács Ágnes

  Megtekintések száma:

  122

  Hazánknak, mint a Kárpát medence szerves részének állatt enyésztési hagyományai régiónként különbözőek. Emellett mára az idegen hatás jelei, az un. „özönfajok” számának döntő fölénye is érzékelhető. A törekvés az állattartó környezet megóvására és a termékek sora mára felélesztett e azokat az igényeket, amelyek a múlthoz való visszatérésre irányulnak. Újból megjelennek a következő főbb fajok, fajták (a teljesség igénye nélkül): borz deres és jersey szarvasmarha, „színes” sertések (német öves, cornwall, berkshire stb.). Szerephez jut számos napjainkra már részben elfelejtett juh, kecske, magyar tyúk és vízi szárnyas fajta, és a magyar óriás nyúl. A folyamat kibővül a felsorolt állatfajok alapanyagaiból és termékeiből készült termékek komplex marketi ngjével: falusi turizmus, rendezvények, összejövetelek, vidékfejlesztés. Így a nagy értékű, speciális minőségű regionális kézműves hagyományos termékek erősítik a régiók fejlődését; az export igényeket is kielégíti k és gazdagítják a termékspalett át a különböző „régiók ízeivel”.

• AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL

  Horváth Péter

  Megtekintések száma:

  85

  A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.

• Javaslatok a vidéki közösségekkel való együttműködésre

  208-214

  Herbály Katalin

  West David

  Megtekintések száma:

  116

  A fejlett országok vidéki térségeiben élő emberek többnyire magányosak. Ez a jelenség független attól, hogy munkanélküliek, alulképzettek vagy van munkájuk és családjuk is. Mindez adódhat abból is, hogy a vidék kevesebb szórakozási-és kulturális lehetőséget kínál az ott élőknek. Ha viszont ezek az emberek lehetőséget kapnak a helyi közösségek munkájában való részvételre, akkor majd várhatóan hasznos tagjai lesznek mind a társadalomnak, mind pedig az egyháznak. A szerzők két országot képviselnek (az Amerikai Egyesült Államokat és Magyarországot). Nyilvánvaló, hogy az amerikai vidéki közösségek hatékonyabban működnek, mint a magyarok. Ha segítünk az embereknek megtalálni a nekik megfelelő közösségi feladatot, akkor ezáltal a későbbiekben fontosnak érzik majd magukat. A tanulmány néhány hasznos tanáccsal szolgál, illetve már megvalósult jó gyakorlatot tesz közzé, amelyek alkalmazását követően a jövőben eredményesebben dolgozhatnak a vidéki közösségek. A javaslatok a következők: minden közösségnek legyen saját logója vagy szlogenje (esetleg mindkettő), rendszeresen végezzenek kérdőíves felmérést a helyi lakosok körében, legyen egy helyi útikalauz, támogassák a helyi hagyományőrzést, mindenkinek legyen lehetősége a közösségi részvételre és a továbbtanulásra, valamint mutassák be a más térségekben alkalmazott ,,jó gyakorlatokat” is.

• Fiatal gazdák induló támogatása alprogram (fig) bemutatása és a főbb eltéréseinek kiemelése a korábbiakban kiírt fiatal gazda pályázatokhoz képest

  168-173

  Kőszegi Irén Rita

  Megtekintések száma:

  100

  A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. Mindemellett az Európai Unió programjai keretében egyre kiemeltebb figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők. A 2014-2020-as Programban is kiemelten fontos szerepet kap a fiatal gazdák támogatása.