Keresés

Keresési eredmények

• PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában

  1-12

  Nemessályi-Bistey Judit

  Megtekintések száma:

  104

  Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.

• Egy sorsfordító projekt megvalósítása Jászladányon az Európai Unió által

  13-20

  Drávucz Tímea

  Horváthné Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  218

  Az Európai Unió által nyújtott támogatások fontosságát kiemelve kitérünk arra a kérdésre, hogy milyen források által valósulhat meg egy-egy projekt és milyen célokat kell, hogy megtestesítsen. Ezen belül egy konkrét projekt, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Kódszám: TÁMOP- 5.3.6-11/1) Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) megvalósulását elemezzük Jászladány példáján keresztül. A kutatás célja, hogy a projekt
  segítségével bebizonyítsuk, hogy az Európai Unió hogyan járul hozzá nemcsak az ország gazdasági és társadalmi előbbre jutásához, hanem egy uniós polgár személyes életének, szemléletmódjának megváltoztatásához.

• A Műszaki menedzser alapszak munkaerőpiaci megítélése és fejlesztési lehetőségei a Szolnoki Főiskolán

  153-163

  László Éva

  Jakopánecz Eszter

  Törőcsik Mária

  Megtekintések száma:

  194

  A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési célból kutatást végzett a TÁMOP 4.1.1. C – 12/1/KONV-2012-2004 projekt keretében. A Szolnoki Főiskola azt a célt tűzte ki, hogy piaci információkkal segítse a Műszaki menedzser alapszak képzési stratégiájának fejlesztését. A  szakértőket, oktatókat és hallgatókat megszólaltató kutatás eredményei aláhúzzák,hogy a Műszaki menedzser alapszak jövőjét illetően kulcsfontosságú a gyakorló vállalatokkal való szorosabb együttműködés: ezáltal lehetővé válik a piaci igényekre való gyorsabb reagálás, a legfrissebb tudás átadása, illetve a szakirány piaci elfogadottságának erősítése is. Az
  eredmények rávilágítottak, hogy a Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési színvonala további fejlesztéseket igényel a kikerülő pályakezdők piacképességének erősítése érdekében, amelyben markáns kérdést jelent a kapcsolódó területek ismereteinek átadása is. A megfelelő szakmai alaptudás mellett határozott elvárás a nyelvek ismerete és a magas szintű kommunikációs képességek megléte. 

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  360

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• A kommunikáció és disszemináció hatékony módszerei a projekt tapasztalatai alapján

  120-123

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  173

  .

• Nemzetközi képzési modellek tapasztalatai és hasznosíthatósága a duális és kooperatív képzésben

  100-110

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  149

  TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0016 Duális és kooperatív képzések fejlesztése a Szolnoki Főiskolán c. projekt IV. alprojektje keretében intézményünk duális és kooperatív képzésben érintett oktatói és adminisztratív személyzete vett részt egy négy országot (Németország, Dánia, Svédország és Lengyelország) átölelő tanulmányúton. Ennek elsődleges célja az adaptálható jó gyakorlatok azonosítása és abból a Szolnoki Főiskola számára alkalmazható duális modellé fejlesztése volt. A tanulmányút során hat intézmény került meglátogatásra, amelyek a Főiskola alapképzési szakjaihoz kapcsolódóan kerültek kiválasztásra. A hagyományosan erős duális képzést kínáló Németország mellett Dánia és Svédország a kooperatív képzés kiterjedtsége miatt volt kitűnő célterület, míg Lengyelországban a duális képzés penetrációja hasonló hazánkéhoz, így megfelelő benchmarkot jelentett. A következőkben az egyes intézményekben tapasztaltak összefoglalására kerül sor.

• Történeti talajművelés talajra gyakorolt hatásainak vizsgálata középhegységi cseres-kocsánytalan tölgyes erdő talajában

  241-246

  Botos Ágnes

  Boda Péter

  Márta László

  Novák Tibor József

  Megtekintések száma:

  165

  Hosszú ideje háborítatlan erdővel borított területen („Síkfőkút Projekt”) előforduló alacsony hátak és sekély barázdák talajának vizsgálata során egykori antropogén hatások nyomait fedeztük fel. A hátakon jelentős mértékben erodált, vékony humuszos rétegű, erősen savanyú kémhatású, erősen kötött, tömörödött, agyagos textúrájú Luvisolt, a barázdákban vastag humuszos rétegű, enyhén savanyú kémhatású, Phaeozemet találtunk (SWITONIAK M. et. al.,
  2014.). A mindkét szelvényben jelenlévő műtermékek, és HTM talajanyag (a terület alapkőzetétől eltérő, máshonnan származó kavics), egyértelmű antropogén hatás, korábbi, 15-20 cm mélységig lenyúló szántásra, és annak következtében lezajló eróziós-akkumulációs folyamatokra utal. Az általunk kimutatott egykori művelés hatására átalakult talajrétegek a jelenleg erdővel borított terület korábbi művelésének első kézzelfogható bizonyítéka.

• Megújuló energia projektek közösségfejlesztő szerepe

  158-167

  Koncz Gábor

  Nagyné Demeter Dóra

  Megtekintések száma:

  278

  A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztését elsősorban energiapolitikai és klímavédelmi célkitűzések motiválják, az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az új beruházások vidékfejlesztési, közösségfejlesztési jelentősége is. A különböző megújuló energia ágazatok a regionális
  támogatáspolitika egyik fontos célterületévé váltak, amivel párhuzamosan a potenciális befektetők érdeklődését is felkeltették. A vidéki térségek alacsony népsűrűségükkel és a természeti erőforrásokban való viszonylagos gazdagságukkal sok esetben igen kedvező feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy ezeknek a beruházásoknak a helyszínéül szolgáljanak. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjai alapján pozitívnak nevezhetjük, hogy ez által a térséghez kötött, belső erőforrások hasznosítására kerül sor. A gyakorlatban azonban fontos kérdéseket vet fel a beruházásokkal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben támaszkodhatnak helyben elérhető pénzügyi forrásokra, szakértelemre, megfelelő számú fogyasztóra. Igazán eredményes vidékfejlesztési projekteket a helyi közösség érdekeit figyelembe véve és a helyi közösség részvételével tudunk elképzelni. A kutatás arra fókuszál magyarországi és európai példák alapján, hogy a megújuló energetikai fejlesztések megvalósítása során felmerülő problémák hogyan állathatók a közösségfejlesztés szolgálatába, milyen lépések szükségesek egy hosszú távon fenntartható projekt előkészítéséhez.