Keresés

Keresési eredmények

• AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI KLUBFUTBALL BEVÉTEL-TERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  282

  A látvány csapatsportágak, különösen az európai labdarúgás bevétel-termelő képessége szignifikáns fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Az európai élvonalbeli csapatok, 55 ország több mint 700 klubja éves szinten 20 milliárd eurót meghaladó összegből gazdálkodhatott az utóbbi 4 év tekintetében. Az európai klubfutball bevételeinek jelentős része származik a Big-5 bajnokságok bevételeiből. Az angol, spanyol, német, olasz és francia bajnokságok 98 csapata közül, meghatározó szerepe van a bevételek előállításában a top 20 klubnak, amelyek a teljes európai bevétel 40%-át adják. A bevételszerkezeteket vizsgálva megfigyelhető, hogy a legjelentősebb bevételi források a közvetítési bevételek, illetve a kereskedelmi és szponzorációs bevételek. Az európai klubfutball összesített bevétele a koronavírust megelőző időszakokban jelentős mértékben 7%-ot meghaladóan emelkedett átlagosan évenként, a COVID hatásait követően azonban jelentősen megtorpant a fejlődésben. A lengyel bajnokság jelentős visszaesésen, a magyar bajnokság jelentős fejlődésen ment keresztül a vizsgált 2017-2020-ig tartó időszakban, mind az összesített bevételeket tekintve, mind a csapatokra eső átlagos bevételeket tekintve. Kutatásomban a 2017-2020-as  időszakot tekintve mutatom be a Big5, magyar és lengyel bajnokságok árbevételének alakulását és megoszlását.

• Etnikai diverzitás, külföldi játékosok hatása a magyar NB I sportszakmai eredményességére (2021–2024)

  91-100

  Somogyi-Kiss Petra

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  58

  A tanulmány célja a magyar labdarúgó NB I csapatainak játékosállományában megfigyelhető etnikai sokszínűség és sportmigrációs folyamatok vizsgálata a 2021–2024 közötti időszakban. A kutatás saját szerkesztésű, 130 megfigyelést tartalmazó kvantitatív, szekunder adatbázison alapul, amely a Transfermarkt és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Adatbankjának nyilvános statisztikáit dolgozza fel. Az eredmények azt mutatják, hogy az idegenlégiós játékosok arányának alakulása nem áll szignifikáns, közvetlen összefüggésben a csapatok bajnoki helyezésével, sem Pearson-, sem Spearman-féle korrelációs mutatókkal mérve. A sportszakmai teljesítményt sokkal összetettebb tényezők, az edzői munka minősége, a klubstratégia, az anyagi erőforrások, az utánpótlásképzés eredményessége, a szervezeti stabilitás és a csapatkohézió együttesen alakítják, összhangban a diverzitás és teljesítmény kapcsolatát vizsgáló nemzetközi empirikus eredményekkel. A vizsgálat rámutat, hogy az NB I-ben az elmúlt években nőtt a hazai játékosok aránya, miközben a külföldi játékosok továbbra is fontos szerepet töltenek be, ami a magyar bajnokság hibrid (egyszerre kibocsátó és befogadó) jellegét erősíti. A sportmigráció munkaerőpiaci és klubstratégiai következményei alapján a tanulmány kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható játékospolitikát javasol a magyar klubok számára.

• A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁS MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A NEMEK TÜKRÉBEN

  30-35

  Bácsné Bába Éva

  Balogh Renátó

  Bács Bence András

  Molnár Anikó

  Fenyves Veronika

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  595

  A sportesemények iránti kereslettel, azaz a passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások napjainkban egyre népszerűbbé válnak. A sportesemények iránti kereslet a helyszínen a szurkolók számával és a sportcsatornákon a tv közvetítéseket nyomon követők számával jellemezhető. Kutatásunkban a passzív sportfogyasztási szokásokat vizsgáltuk kérdőíves kutatással (N=518), ahol a sportesemények látogatásának motivációs hátterét elemeztük a nemek tükrében.