Keresés

Keresési eredmények

• A használtruha-piac komplex vizsgálata környezeti, fogyasztói, gazdasági és kereskedelmi szempontok alapján

  141-154

  Bélteki-Erdős Kata

  Megtekintések száma:

  53

  Az elmúlt évtizedben a használtruha-piac dinamikus bővülése újraértelmezte a globális és helyi divatipar szerepét. A fenntarthatóságra irányuló társadalmi elvárások, a fast fashion kritikája, valamint az online piacterek gyors fejlődése egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a másodkézből származó ruházati termékek társadalmilag elfogadott és gazdaságilag is jelentős alternatívát kínáljanak. A használtruha-forgalmazás a körforgásos gazdaság egyik leggyakrabban emlegetett példájává vált, mivel elősegíti az erőforrás-megtakarítást, csökkenti a textilhulladékot és jelentős környezeti előnyöket biztosít. Ugyanakkor a másodkézből történő vásárlás nem csupán környezetvédelmi kérdés: gazdasági, társadalmi és pszichológiai szempontból is vizsgálandó. A fogyasztók motivációit számos tényező befolyásolja – köztük az alacsony ár, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, valamint a divat egyedisége. Jelen tanulmány célja, hogy átfogó módon vizsgálja a használtruha-piacot öt kulcstényező mentén: környezeti hatások, fogyasztói magatartás, gazdasági következmények, online és offline vásárlási csatornák, valamint a globális és magyar piac közötti összefüggések.

• A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a fenntartható ellátási láncok fejlesztésében

  90-106

  Sarkadi Barnabás

  Buglyó-Nyakas Erzsébet

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  274

  A logisztikai folyamatok egyre jelentősebb környezeti hatással járnak, amit részben a zöld logisztika ismeretének vagy prioritásának hiánya okozhat. A szállításból eredő kibocsátások, a termeléshez, raktározáshoz és anyagmozgatáshoz kapcsolódó energiafelhasználás, valamint a csomagolási hulladék mind komoly terhelést jelentenek. Ugyanakkor a környezetbarát megoldások javíthatják a vállalatok megítélését. A zöld ellátási lánc célja nemcsak a termékek eljuttatása a fogyasztóhoz, hanem a környezeti hatások csökkentése is, a hatékonyság és megbízhatóság fenntartása mellett. Az olyan fenntarthatósági stratégiák, mint a szénlábnyom mérséklése vagy az energiahatékonyság növelése, kulcsfontosságúak. A téma vizsgálatát szisztematikus irodalomelemzéssel végeztük a Web of Science adatbázis alapján (2014–2024), a PRISMA-módszertan alkalmazásával. Az eredmények szerint 2021-től előtérbe kerültek a digitális technológiák (pl. blockchain, Industry 4.0, mesterséges intelligencia), amelyek meghatározzák a zöld logisztika jövőjét és a további kutatási irányokat.

   

• A fast fashion és a fenntarthatóság viszonya

  70-79

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  774

  A tanulmány a fast fashion iparág és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja kritikus szempontból, kiemelve az iparág környezeti és társadalmi hatásait, valamint a fogyasztói magatartás változásait. Elemzi a fenntarthatóság iránti növekvő igényt, és bemutatja a lehetséges megoldásokat és üzleti stratégiákat, amelyek a fast fashion iparág fenntarthatóbbá tételére irányulnak. A cél az, hogy a fast fashion iparág jelenlegi gyakorlatait és a fenntarthatósági törekvések közötti összefüggéseket feltárja, valamint a jövőbeli trendeket és az iparági változásokat ismertesse.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  423

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.