Keresés

Keresési eredmények

• Közép-európai gyógyszergyártó vállalatok forgótőke helyzetének elemzése

  1-13

  Tömöri Gergő

  Horváth Rihárd

  Megtekintések száma:

  297

  A gyógyszeripar hatalmas piaci potenciállal és beruházási lehetőségekkel bír, miközben számos kihívással is szembesülnek a gyógyszeripari szereplők, például a hatóanyaggyártás és gyógyszerárak szabályozásával, a szellemi tulajdon védelmével és a versenytársak közötti versengéssel. Az iparág a magyar gazdaság egyik húzóágazataként, a GDP egy jelentős részét termeli ki és dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezért tanulmányunk célja a magyarországi iparági szereplők tevékenységének összehasonlítása a többi visegrádi országban működő szektorális vállalattal, és ezáltal célunk megvizsgálni az említett országok gyógyszeriparainak likviditásmenedzsmentjében megmutatkozó hasonlóságait és eltéréseit. Az elemzés alapját a régiós gyógyszeripari vállalatok 2018 és 2022 közötti időszakának éves beszámolóadatai képezték, melyeket az EMIS adatbázisából nyertünk ki.  A lefedett időszak több globálisan jelentős eseményt is magába foglalt, ezért kutatásunk kitért annak a szempontnak a vizsgálatára is, hogy milyen hatással volt a gyógyszeripari vállalatokra a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború és ebben jelentkeztek-e eltérések az egyes közép-európai országok között. Összességében az ágazati szereplők mindegyik régiós országban kontroll alatt tudták tartani eladósodottságukat és bár a magyar vállalatok tudtak a legnagyobb vagyonnal gazdálkodni, az időszak végére a lengyel cégek forgótőkehatékonysága összességében jobbnak bizonyult régiós versenytársaiknál.

• Nemzetközi megállapodások a turizmus területén

  143-148

  Miroshnikova Yulia

  Megtekintések száma:

  216

  A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is.

• Új kihívások a légiközlekedés kontrollingjában – szisztematikus irodalomelemzés

  21-33

  Kárpáti Eszter

  Megtekintések száma:

  64

  A légiközlekedés az elmúlt évtizedben nagyon változó környezetben, de nagy mértékben növekvő iparággá vált, különös tekintettel az ULCC (ultra low cost carrier) légitársaságok esetében Európában. Ezeknek a légitársaságoknak a feltörekvése magával hozta a repülőterek bevételeinek komoly változását is, amelyet tovább árnyal a digitalizáció, az AI egyre nagyobb térhódítása. A cikk célja, hogy egy szisztematikus irodalomelemzésen keresztül elemezze, hogy a kontrolling módszerek milyen szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban kiemelt figyelmet fordítva az európai, illetve középkelet-európai régióra. A kutatást PRISMA módszertan alkalmazásával végeztem a Scopus és a Web of Science adatbázisokat felhasználva a 2005 és 2025 közötti szakirodalom tekintetében. Keresésemet három fő téma köré csoportosítottam: az ULCC légitársaságok költségcsökkentési módszerei, a repülőterek bevételnövelési lehetőségei és a digitalizáció hatása a légiközlekedésben, elsősorban a kontrolling rendszerekben. A cikk rámutat arra, hogy a kontrolling módszerek nem egységesek, nem képesek integrálódni a gyors változáshoz és az operáció komplexitásához. Az egyik fő konklúziója a tanulmánynak, hogy érdemes lehet egy új, az iparágra specifikus kontrolling módszert kidolgozni amely szintetizálni tudja az ULCC-k működési kereteit, a repülőterek üzemeltetését és a digitalizációval érkező fejlődési lehetőségeket. A cikk célja, hogy alapot képezzen az ehhez szükséges kutatásokhoz, és a modell kidolgozásához.

• Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése

  29-34

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  247

  A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben? A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal.

• A roma populáció egészségi állapota a társadalmi válságjelenségek összefüggéseiben

  14-23

  Nagy Melinda

  Megtekintések száma:

  160

  A közép-európai roma populáció számos társadalmi problémával küzd. Válságjelenségek mutatkoznak a munkavállalás terén, a lakáskörülményekben, a demográfi ai helyzett el, oktatási és szociális lemaradással kapcsolatban. Mindez hatással van az etnikum egészségi állapotára is: a romák egészségi állapota rosszabb, mint a körülött ük élő nem-roma populációé. A hátrány kiegyenlítése nem csak az egyenlő lehetőségek megteremtésén múlik. A romák speciális betegségei elsősorban sajátos genetikai jellemzőikből és a nem-romákétól eltérő életmódjukból adódnak. Nem az uniformizálás tehát a megoldás. Egészségügyi ellátásukban figyelembe kell venni és kiemelten kell kezelni a romákra jellemző betegségeket. Ilyenek pl. bizonyos founder mutációk, melyek a romáknál gyakori autoszomális recesszív betegségek lehetnek, miközben a nem-roma populációban világszerte csak sporadikusan fordulnak elő. Kiemelt kezelésük nélkül megtörténhet, hogy ezekre a betegségekre a nem-romákra jellemző alacsony előfordulás miatt még kérdéses diagnózis esetében sem gondolnak. Kutatásuk tehát a populációgeneti kai szempontok mellett közegészségügyi és gazdasági szempontból is fontos, különösen a roma populáció expanzív volta miatt . A romákra jellemező betegségek feltárása és megismerése lehetővé teszi a gyors diagnózist, bizonyos esetekben lehetőséget nyújt a tünetek kialakulásának késleltetésére, és megkönnyíti a célzott preventív intézkedések tervezését és alkalmazását is.