Keresés
Keresési eredmények
-
DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN
8-12Megtekintések száma:435A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.
-
MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA
1-23Megtekintések száma:366Összefoglalás
Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.
-
Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata a területhasználat tükrében
69-75Megtekintések száma:290Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutatjuk be: Aranyhegyi-patak Hosszúrétipatak és Keserű-ér. A kisvízfolyások különösen érzékenyek a környezetükből érkező, a vízgyűjtő területükről származó diffúz és pontszerű szennyezőforrásokra. Hidrológiai jellemzőik alapján a patakok nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. A vizsgált vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak adódott az elvégzett fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Mindhárom patak tápanyaggal terhelt, amely egyértelműen antropogén hatást mutat.
-
Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során
Megtekintések száma:70A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.
-
A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI
31-37Megtekintések száma:224A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.