Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban
    159-168
    Megtekintések száma:
    159

    Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keresztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira.

  • A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai
    58-75
    Megtekintések száma:
    110

    Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

    A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

  • Az Magyar Honvédség légiszállító képességének változása napjainkig, a fejlesztés jövőbeni lehetőségei
    216-227
    Megtekintések száma:
    187

    A NATO csatlakozás új kihívások elé állította a Magyar Honvédséget. A haza védelme mellett a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében Magyarországtól akár több ezer kilométerre lévő válságövezetekben is szerepet kell vállalnunk. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a felajánlott erők megfelelő időben és természetesen költséghatékonyan el tudjanak jutni az adott alkalmazási övezetekbe. A cikk célja annak bemutatása, hogy ezen követelménynek a Magyar Honvédség hogyan tud eleget tenni. Fontos kérdés, hogy saját képességként, vagy egyéb (polgári vagy katonai) forrásból célszerűbb-e biztosítani a szükséges légiszállító kapacitást. Ennek megválaszolására vizsgálom azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt 10-15 évben hatást gyakoroltak a légiszállító képesség alakulására.

  • Az oktatási kultúra váltásának stratégiája
    29-41
    Megtekintések száma:
    190

    Az igazi mércéje a nemzetnek abban áll, hogy mennyire veszi ki a részét a gyermekek egészségének és biztonságának és anyagi biztonságának megóvásában, az oktatásban, a társadalmi beilleszkedésben, abban, hogy mennyire érzik, hogy a családjuk és a befogadó társadalom szereti és értékeli őket. A tanulmány egy stratégiát vázol fel arról, hogy hogyan lehet változtatni az oktatási kultúrát Magyarországon. 

  • Gazdaságszerkezet vizsgálata Romániában és az Európai Unió egyes tagállamaiban
    44-54
    Megtekintések száma:
    268

    A romániai mezőgazdaság vizsgálata már több tanulmány tárgyát is képezte, más -más perspektívából, ugyanis Romániában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van, nagy mértékben hozzájárul a GDP termeléshez és az ország magas agrárpotenciállal rendelkezik. Az Európai Unióban a mezőgazdaság helyzetének a bemutatására tíz évente általános mezőgazdasági összeírást végeznek. A tanulmány célja, hogy Románia és az Európai Unió egyes tagországainak (Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország) a gazdaságszerkezeti vizsgálata a 2016-os évi gazdaságszerkezeti összeírás adatai, a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás, és a 2020-as agrárcenzus előzetes adatai alapján.  Következtetések megfogalmazása az előbb említett adatok feldolgozásának segítségével, különös tekintettel a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás és a 2020-as általános mezőgazdasági összeírás előzetes adatainak a feldolgozása által.

  • FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYEREKEK SPORT-FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ AKADÁLYMENTESÍTETT KÍNÁLATI ELEMEK TÜKRÉBEN
    21-29
    Megtekintések száma:
    422

    A fogyatékossággal és a megváltozott munkaképességgel élők aránya nem csak az Unióban, de hazánkban is növekedést mutat, mellyel párhuzamosan az ezzel foglalkozó tanulmányok is egyre bővülő tendenciát mutatnak. Kutatásunkban, az Észak-alföldi régióban fogyatékos-sággal élő 8-18 éves gyerekek (N=283) sportolási szokásait vizsgáltuk, valamint rákérdez-tünk a hozzá kapcsolódó akadálymentesített sportlétesítmények és integrált sportprogramok kínálati elemeivel való tapasztalataikra.

  • AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSE ÉS HATÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
    Megtekintések száma:
    227

    Az európai uniós csatlakozás révén hazánk számos támogatási csatornán keresztül juthatott forráshoz. A hazai gazdálkodók az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikája révén szintén jelentős támogatási forrásból részesülhetnek. A támogatások objektív és szubjektív megítélése heterogén módon alakul hazánkban. A tanulmány a Dél-alföldi Régió egyik járásán keresztül mutatja be a támogatások megítélésének főbb szempontjait, továbbá arra keresi a választ, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők hathatnak a támogatások megítélésére.