Évf. 9 szám 1 (2018)

Megjelent March 5, 2018

issue.tableOfContents6671e60a24e7b

Folyóiratcikk

  • KÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁLLAM ADÓSSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FELTÉTELE
    1-21
    Megtekintések száma:
    108

    A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi gazdasági igények kielégítése az általuk meghatá rozott keretben valósul meg. 

  • MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
    23-29
    Megtekintések száma:
    119

    Cikkünkben Magyarország és a környező Európai Uniós országok (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország és Bulgária) körében tekintjük át a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban az elmúlt 10 év változá sait. 2015 ben az EU 28 tagországaiban a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásból 16,7%, a villamos energiából 28,8%, a fűtés/hűtés energiájából 18,6%, a közlekedésből pedig 6,7%. Bemutatjuk
    Magyarország és a környező tagországok vállalásai t a megújuló energia részarányt illetően, és a vállalások 2015. évi teljesülését. Áttekintjük a bruttó belső energiafogyasztás és a megújuló energia részarányait is.

  • A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI
    31-37
    Megtekintések száma:
    90

    A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
    elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

  • A VÁLLALATOK STRATÉGIA ALKOTÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
    39-48
    Megtekintések száma:
    216

    A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek ala pján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, az onban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntarthat ó növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét.

  • FENNTARTHATHATÓSÁG: KUDARC ÉS KIÚT KORUNK NAGY KÉRDÉSE ÉS EGY LEHETSÉGES VÁLASZ
    49-56
    Megtekintések száma:
    90

    Az elmúlt évtizedek fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítései globálisan kudarcosak. Még mindig a legrosszabb klímaforgatókönyv szerint haladunk, a sokak által történelmi mérföldkőnek nevezett párizsi klamacsúcs nem hozott valódi áttörést. A tétlenségre számos magyarázat született. Arra már kevesebb, hogy miként lehetne az emberekben valódi szemléletváltást elérni.

  • AZ ÖKO ETIKA EREDETÉRŐL
    57-63
    Megtekintések száma:
    91

    A természeti környezet fenntartható fejlődésének biztosításának figyelembevételével is számolni szándékozó műszaki és gazdasági szakembereknek komoly kihívásokkal kell számítaniuk. Különösképpen, a szakmai nehézsége iken túl, fel kell készülniük, hogy épp az ökológia művelői nehezítik meg leginkább munkájukat. Zöld szervezetek politikusai és a környezettudomány egymással is acsarkodó erőterében kell helytállniuk. A továbbiakban ebbe a kusza
    viszonyrendszerbe nem gabal yodunk, inkább etikai összefüggéseibe, és eredettörténetébe tekintünk be.

  • DISZKRIMINANCIA ANALÍZIS ALKALMAZÁSA EGY AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN ALKALMAZOTT KÉRDŐÍV EREDMÉNYEIN
    65-69
    Megtekintések száma:
    121

    A tanulás szabadidős tevékenységekben, így a turizmusban való jelenlétének vizsgálata az elmúlt 20 évben vált népszerűvé. Számos tanulmány foglalkozik a területtel, különbség a tanulás típusainak kiválasztásában, a kutatásban résztvevők és a vizsgálat móds zereiben van. Jelen tanulmány célja, egy már tesztelt kérdőív adatbázisának további feldolgozása, amelyben a tanulás feltárásán túl, a diszkriminancia analízis módszerét alkalmazva a minta további osztályozásának helyességét tárjuk fel.