Keresés

Keresési eredmények

• Nyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly

  5-32

  Antal László

  Megtekintések száma:

  145

  Az írás célja nem egy átfogó reformjavaslat felvázolása, hanem csupán olyan összefüggések, feszültségforrások felvázolása, amelyek a nyugdíjrendszer szabályainak újragondolását és belátható időn belül reformját elkerülhetetlenné teszik. Az alapvető ok demográfiai természetű: a fejlett és közepesen fejlett országokban gyorsan növekszik az átlagéletkor és lecsökkent a születések száma. Eltolódik az utóbbi javára az aktív és inaktív életszakaszok aránya, nőnek a nyugdíjkiadások és csökkennek az ennek fedezetéül szolgáló járulékbevételek. Nőnek az egészségügyi kiadások is, részben a gyógyítás technikájának fejlődése, de részben az időskor meghosszabbodása következtében is. Ezzel a nagy elosztó rendszerek fenntarthatatlanná válnak, hacsak nem követi az aktív életszakasz arányos meghosszabbodása, vagyis a nyugdíjba menetel időpontjának kitolódása. Ezzel szemben Magyarországon az átlagéletkor növekedése még csak a következő 20-30 évben következik majd be. A nagy elosztó rendszereket ma jellemző feszültségek tehát még nem demográfiai okokra vezethetők vissza, hanem mindenekelőtt a rendszerváltás sajátos jellemzőire. Drámaian lecsökkent a foglalkoztatás szintje és kiszélesedett az adóarbitrázs lehetősége. A rendszer fenntarthatóságához el kellene érni, hogy a rendszer ösztönzzön a munkaerőpiacon maradásra és a munkavállalók 90 %-a ne igyekezzen már a törvényi korhatár előtt másfél-két évvel nyugdíjba menni. Mindezek mellett a következő néhány évtizedben az időskori függőségi ráta nagyjából megduplázódik. Az adott körülmények között a társadalmi és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható nagy elosztórendszerekről folyó viták kapcsán annyi bizonyos, hogy a nagy elosztórendszerek kiadási dinamikájának megfékezése és az öngondoskodás szerepének növelése elkerülhetetlen. A nyugdíjrendszer biztosan nem tud egyszerre eleget tenni a keresők jövedelmeivel való lépéstartás (bérkövetés), a biztosítási elv érvényesíthetősége, az időskori tömeges nyomort kizáró minimális jövedelem garantálása és a hosszú távú finanszírozhatóság követelményének. Különösen nem tud eleget tenni ezeknek az életkori struktúra gyors változásának szakaszában.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, J11, J26

• A magyar cafetériarendszer sajátosságai az adójogi változások tükrében

  126-132

  Törő Emese

  Megtekintések száma:

  135

  A tanulmány a választható béren kívüli juttatások rendszerével, funkcióival és azok magyar adóügyi szabályozásával foglalkozik. Elsőként a cafetéria alkalmazásának feltételeivel illetve annak előnyeivel foglalkozunk. Ezután a különbözőképpen csoportosított juttatások szablyozását, kiváltképp az adózással kapcsolatos változásokat elemezzük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J32, K34

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  136

  A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

• Tranzakciós költségek a mobilpiaci szabványosításban – japán mobilszabványok esete

  83-97

  Kovács István

  Megtekintések száma:

  112

  A tranzakciós költségek már korábban is felbukkantak a szabványosítással foglalkozó írásokban, ám ezek azt vizsgálták, hogy a szabványok alkalmazásával a tranzakciós költségek miként csökkenthetők. Jelen tanulmányban ezzel szemben arra világítok rá, hogy a tranzakciós költségek a szabványosítás során is megjelennek. Ha a szabvány megalkotását egy olyan tranzakcióként értelmezzük, amelynek során a résztvevő felek átadják egymásnak explicit és hallgatólagos tudásukat, akkor a tranzakciós költségek elméletének kereteiben elemezhetővé válik a szabványosítás folyamata. Mivel az egyének tudása specifikus eszköz – aminek az átadása is komoly tranzakciós költségekkel jár –, a szabványosítás során többféleképpen is megjelenhet az opportunizmus. A cikkben amellett érvelek, hogy a mobilpiaci szabványosítás elemezhető a Teece (1986) által felvázolt keretben, ami segít rámutatni, hogy a különböző esetekben milyen megoldással lehet a tranzakciós költségeket mérsékelni. Mindehhez a japán másodikgenerációs szabványosítás tapasztalatait hozom példaként, s ezen keresztül illusztrálom az elméleti rész megállapításait.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, O31, L96

• A biohasonló készítmények makrogazdasági lehetőségei a fejlett országokban

  3-18

  Halmosi Péter

  Megtekintések száma:

  213

  A krónikus betegségek gyógyításában az Európai Unióban 2006 óta, az Egyesült Államokban 2015 óta vannak forgalomban biohasonló (angolul: biosimilar)
  gyógyszerek. Jelentős piaci potenciáljuk és pozitív makrogazdasági hatásuk ellenére alkalmazásuk elterjedését megnehezíti az orvosszakmai bizonytalanság. Az originális és generikus készítmények mellett megjelenő hasonló biológiai gyógyszerkészítmények akár már középtávon jelentősen átalakíthatják az egészségügyi rendszer finanszírozását, megváltoztatva a gyógyszeripari cégek versenypozícióját, valamint az orvos-beteg-finanszírozó közötti információs háromszöget. Alkalmazásukban a szakemberek valamennyi fejlett országban komoly megtakarításokat valószínűsítenek az egészségügyi kiadásokban, habár az orvosi szakma az egy-egy terápiás területen megjelenő biohasonló készítmények használatával szemben gyakran ellenállást mutat. A biohasonló készítmények piaci forgalmazását, helyettesíthetőségét, ártámogatását maguk az egészségügyi kormányzati szervek is eltérően közelítik meg. A tanulmány célja a biohasonló készítményekben rejlő makrogazdasági lehetőségek és korlátok bemutatása az élen járó országokban.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H51, I11, I12, I18