Az európai belső villamosenergia-piac még nem egységes, de egyes részterületeken már megindult e felé az elmúlt két évtizedben. Egyaránt javult a fogyasztók energiapiaci pozíciója, az európai villamosenergia-piacok likviditása, és felélénkült a határokon átnyúló kereskedelem is. A fokozódó verseny visszafogta az árakat a nagykereskedelmi piacokon. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak és a költségek növekedtek, mind a háztartások, mind az ipar esetében, a fogyasztás visszaeső vagy stagnáló szintje ellenére. Az EU-nak folytatnia kell a villamosenergiapiac átalakítását, szükség van a rugalmas energiarendszerek, versenypiacok kialakítására, a piaci jelzésekre reagáló fogyasztókra és költséghatékony állami/piaci eszközökre az áringadozások kezeléséhez, a beruházások finanszírozásához és a költségnövekedés minimalizálásához. Az Európai Bizottság legújabb átfogó javaslatcsomagja új villamosenergia-piaci modellt kíván megteremteni, kérdés azonban, milyen fogadtatásra talál majd a tagállamok részéről.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q48

Napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek a városokban az úgynevezett urbanizációs hátrányok: a zaj, légszennyezettség, túlzsúfoltság stb. A gépjárművek
egyre több helyet követelnek maguknak, s ez rontja az emberek számára szükséges élettér minőségét, ami társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros. Megoldást jelenthet a fenntartható városi mobilitás, melynek közismert eleme a környezetbarát tömegközlekedés, kevésbé közismert eleme a sétálhatóság. Utóbbi egyre inkább előtérbe kerül fenntartható városfejlesztési stratégiák készítése során, azonban elsősorban az USA és Nyugat-Európa nagyvárosaira készültek eddig sétálhatósági mérések. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan értelmezhető a sétálhatóság fogalma európai közepes méretű városokra, és mindez milyen városfejlesztési potenciált hordoz. Kutatásunk során primer felméréseket végeztünk Szegeden és Valenciában, hogy a sétálhatóságot és fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk igazolta, hogy a sétálhatóság koncepciója közepes méretű városokban is hasznos városfejlesztési eszköz lehet.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: R42

A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján feltérképezze a szakszervezet által kezelt, állami támogatással működő, országos szintű, önkéntes munkanélküli biztosítási rendszer, az ún. Ghent-rendszer, szelektív ösztönzést befolyásoló intézményi környezetét. További cél, hogy klaszterelemzés alkalmazásával megvizsgálja, hogy e környezet alapján a Ghent-rendszerű országok – Dánia, Finnország és Svédország – különböznek-e más országoktól. Az elemzés Olson (1965) melléktermék-elméletének koncepciójából indul ki. Ennek lényege, hogy a nagy csoportok az egyes egyénekre ható ösztönzők alkalmazásával képesek csak a tagságuk növelésére, fenntartására és így lobbitevékenységük megvalósítására. A szakszervezetek esetében az önkéntes munkanélküli biztosítás elérhetősége lényeges ösztönző. A szakszervezeti mozgalomra gyakorolt hatását dummy változóként szokták vizsgálni, jelen írás azonban a Ghent-rendszer szempontjából fontos intézményekre fókuszál.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J51

Bekker Zsuzsa, a Budapesti Corvinus Egyetem 2015 februárjában elhunyt professzor emeritája, jeles elmélettörténész munkásságát sokféleképp, számos jelzővel lehetne méltatni. A Közgazdasági Szemlében megjelent megemlékezésben Madarász Aladár a „minőség és mérték” kifejezéssel jellemzi Bekkernek a hazai és nemzetközi közgazdasági gondolkodás területén kifejtett munkásságát (Madarász 2015:353), melynek sokszínűségét kiválóan szemlélteti az emlékére 2015-ben rendezett konferencia anyagát tartalmazó kötet tartalmi gazdagsága.

A Budapesti Corvinus Egyetem 2018-ban több rendezvénnyel is tiszteleg Kornai János előtt, aki januárban ünnepelte 90. születésnapját. Kornai jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe tartozik, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék tiszteletbeli professor emeritusa, és többek között – 2001
júniusa óta – a Debreceni Egyetem díszdoktora. A 2018. január 18-án tartott egész napos angol nyelvű tudományos tanácskozás házigazdája az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék vezetője, Rosta Miklós egyetemi docens volt.