dEjournals Nyitóoldal
Competitio
Online megjelent Aktuális Legtöbbet olvasott Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Competitio

Évf. 18 szám 1-2 (2019)
Tanulmányok

A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata

Megjelent:
2019-12-16
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/1
Szerzők
Böcskei Elvira,
Bács Zoltán,
Kovács Barnabás,
Tarnóczi Tibor,
Fenyves Veronika
Megtekintés
PDF
Kulcsszavak
nemzetközi hallgatói mobilitás felsőoktatás bolognai folyamat diplomakredites képzés diploma-mobilitás
Licenc

Copyright (c) 2019 Elvira Böcskei, Zoltán Bács, Barnabás Kovács, Tibor Tarnóczi, Veronika Fenyves

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Böcskei, E., Bács, Z., Kovács, B., Tarnóczi, T., & Fenyves, V. (2019). A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata. Competitio, 18(1-2), 3-38. https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/1
Absztrakt

Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
– milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
– mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
– a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
– mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

Hivatkozások
  1. Altbach, P.G. – Teichler, U. (2001): Internationalisation and exchanges in a globalized University. Journal of Studies in International Education, Vol. 5 No. 1, Spring pp. 5-25. https://doi.org/10.1177/102831530151002
  2. Arum, S. - Van de Water, J. (1992): The need for a definition of international education in U.S. universities. In C. Klasek (Ed.), Bridges to the futures: Strategies for internationalizing higher education.
  3. Bartell, M (2003): Internationalisation of universities: A university culture-based framework. Higher Education, 45:1), pp. 43-70. https://doi.org/10.1023/A:1021225514599
  4. Börjesson, M. (2017): The global space of international students in 2010, Journal of Ethnic and Migration Studies, 05 May 2017, pp. 1256-1275. https://doi.org/10.1080/1369183X.2017.1300228
  5. Brooks, R. - Waters, J. (2018): Materialities and Mobilities in Education, Routledge.
  6. Crystal, D. (2003): English as a Global Language. Cambridge: Cambridge University Press. de Swaan, Abram. “The Emergent World Language System: An Introduction.” International Political Science Review 14 (3): 219–226.
  7. de Haan, H. (2014): Internationalization: Interpretations Among Dutch Practitioners Journal of Studies in International Education 2014, Vol. 18(3) pp. 241–260.
  8. De Vita, G. - Case, P. (2003): Rethinking the internationalisation agenda in UK higher education. Journal of Further and Higher Education, 27(4), 383-398. https://doi.org/10.1080/0309877032000128082
  9. Jones, G. (2010): Managing student expectation: The impact of top-up tuition fees. Perspectives, 14(2), 44–48. https://doi.org/10.1080/13603101003776135
  10. Knight, J. (1994): Internationalization: Elements and checkpoints. Ottawa: Canadian Bureau for International Education.
  11. Knight, J. - de Wit, H. (1995): Strategies for internationalisation of higher education: Historical and conceptual perspectives. In H. de Wit (Ed.), Strategies for internationalisation of higher education (Amsterdam: EAIE)
  12. Knight, J. (2014): Changing landscape of crossborder higher education. In Trends in internationalization of higher education in India pp. 29–44. http://www.ciiuic.in/pdf/Trends%20in%20Inter%20Higher%20Education.pdf.
  13. Mazzarol, T. - Soutar, G. N. (2002): “Push-pull” factors influencing international student destination choice. International Journal of Educational Management, 16(2), 82-90. https://doi.org/10.1108/09513540210418403
  14. Petri, B (2017): A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában, Absztraktkötet, pp. 62-67; Debreceni Egyetem.
  15. Poór J. (2013): Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben, Budapest, 2013. Complex Kiadó, 493 p.
  16. Rudzki, R.E.J. (1995): The application of a strategic management model to the internationalization of higher education institutions. Higher Education, 29, 421-441.
  17. Svensson, L. - Wihlborg, M. (2010): Internationalising the content of higher education: The need for a curriculum perspective. Higher Education, 60(6), pp. 595-613. Retrieved from http://www.jstor.org/stable/40930313 https://doi.org/10.1007/s10734-010-9318-6
  18. Tóth, R. – Kondorosi, F-né (2014): A javadalmazás ösztönzők alkalmazása a társaságirányításban. CONTROLLER INFO. II évf/1: p. 51.
  19. Van der Wende, M. (2012): The role of US higher education in the global e-learning market. http://cshe.berkeley.edu/publications/docs/ROP.WendePaper1.02.pdf
  20. Wadhwa R. (2016): New Phase of Internationalization of Higher Education and Institutional Change. Higher Education for the Future 3(2) 227–246. The Kerala State Higher Education Council SAGE Publications sagepub.in/home.nav http://hef.sagepub.com https://doi.org/10.1177/2347631116650548
  21. KSH adatbázisa alapján: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007a.html
  22. KSH adatbázisa alapján: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi008.html
  23. Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa (kutatási célokra kikért adatbázis 2013-2015)
  24. Oktatási Hivatal Felsőoktatási Információs Rendszer- (FIR füzetek 12. 2015).
  25. http://www.bologna-bergen2005.no/Docs/00 Main_doc/990719BOLOGNA_DECLARATION.PDF
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei