Kutatás közben
A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások
Megjelent:
June 15, 2009
https://doi.org/10.21845/comp/2009/1/7
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum:
APA
Máté, D. (2009). A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások . Competitio, 8(1), 117-137. https://doi.org/10.21845/comp/2009/1/7
Absztrakt
A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.
Hivatkozások
- Abraham, K. G – Katz, L. F. (1984): Cyclical Unemployment: Sectoral shifts or Aggregate Disturbances. NBER Working Paper, 410. szám.
- Artner, A. (2000): Perifériából a centrumba? Írország gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben. Aula Kiadó, Budapest.
- Baumol, W. J. (1967): Macroeconomics of Unbalanced Growth: The Anatomy of Urban Crisis. The American Economic Review, 57. évf., 415–426.
- Baumol, J. – Blackman, S. A. B. – Wol, E. N. (1985): Unbalanced Growth Revisited: Asymptotic Stagnancy and New Evidence. The American Economic Review, 4. szám, 806–817.
- Berzeg, K. (1978): The Empirical Content of Shift-share Analysis. Journal of Regional Science, 3. szám, 463–469,
- Bhorat, H – Lundall, P. (2004): Employment and Labour Market Effects of Globalization: Selected issues for policy management. Employment Strategy Papers, 3. szám, ILO, Geneva.
- Csaba, L. (2006): A fölemelkedő Európa. Akadémiai Kiadó, Budapest.
- EC (2003): Employment in Europe 2003. Recent Trends and Prospects. European Commission, DG Employment and Social Affairs.
- Fagerberg, J. (2000): Technological Progress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, 4. szám, 393–412.
- Fernández, F. M. – Menéndez, A. J. L. (2002): The Evolution of the Employment in the European Union, A Stochastic Shift abd Share Appproach. ESA, Dortmund.
- GGDC (2008): Groningen Growth and Development Centre, 10-Sector-Database. Letöltve: 2008. július 30. http://www.ggdc.net/dseries/10-sector.html
- Groshen, E. L. – Potter, S. (2003): Has Structural Change Contributed to a Jobless Recovery? Current Issues in Economics and Finance, 8. szám, FRB of New York.
- Havlik, P (2005): Structural Change, Productivity and Employment in the New EU Member States. wiiw Research Reports, 313.
- Knudsen, D. C. (2001): Shift-share Analysis: further examination of models for the description of economic change. Socio-Economic Planning Sciences, 34 (2000) 177-198.
- Lewis, A. (1954): Economic Development with Unlimited Supplies of Labour. Manchester School of Economic and Social Studies, 22. évf., 139–191,
- Lilien, D. (1982): Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment. Journal of Political Economy, 90. szám, 777–794.
- Maddison, A. (1987): Growth and Slowdown in Advanced Capitalist Economies: techniques of quantitative assessment. Journal of Economic Literature, 25. szám, 649–698.
- O’Mahoneym M. – van ARK, B. (2003), EU Productivity and Competitiveness: An industry perspective. Can Europe resume the catching-up process? European Communities, Luxembourg.
- Nemes-Nagy, J. (1979): A shift-share analízis alkalmazási lehetőségei a regionális gazdasági fejlődés vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 3–4. szám, 237–247.
- Nemes-Nagy, J. (2005): Regionális elemzési módszerek. ELTE: Regionális Földrajzi Tanszék, Regionális Tudományi Tanulmányok, 11. kötet.
- OECD (2008): STAN Database. Letöltve: 2008. augusztus 24. http://stats.oecd.org/WBOS/Index.aspx?DatasetCode=ALFS_SUMTAB
- Oulton, N. (1999): Must the Growth Rate Decline? Baumol’s Unbalanced Growth Revisited. Bank of England, Working Paper, 107. szám.
- Peneder, M. (2002): Structural Change and Aggregate Growth. WIFO Working Papers, 182. szám, Bécs.
- Perloff, H. S. – Dunn, E. S. JR. – Lampard, E. E. – Muth, R. F. (1960): Regions, Resources, and Economic Growth. The Johns Hopkins Press, Baltimore.
- Sikos T. T. (szerk.) (1984): Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. Földrajzi Tanulmányok, 19. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Timmer, M. – P. Szirmai, A. (2000): Productivity Growth in Asian Manufacturing: the structural bonus hypothesis examined. Structural Change and Economic Dynamics, 4. szám, 371–392.
- Weber, A. M. (1994): What’s so New about the New Economy? Harvard Business Review, január, 24–42.
- Wölfl, A. (2004): Productivity Growth in Services Industries: Is There a Role for Measurement? International Productivity Monitor, 8. szám, 66–80.
- WORLD BANK (2007): Global Economic Prospects Managing the Next Wave of Globalization: Chapter 4, New Pressures in Labor Markets: Integrating Large Emerging Economies and the Global Sourcing of
- Services. Washington DC.