Search

Search Results

• Role of the organizational factors in the success of Hungarian SMEs

  108-125

  Aniko Almasi

  Views:

  750

  This paper analyses the success of the Hungarian SME sector from the aspect of competitiveness, innovation, organizational background and the role of the leader/owner. The author summarizes the organizational innovation specialties of the SMEs based on four empirical researches and own case-study. The conclusion is the organizational innovation characteristically fades into the background of SME operation, development purposes and strategy. The role of the firm owner-leader is essential in these topics. Meanwhile the inflexibility of the organization, loyalty of the employees, labor market disadvantages, the knowledge level and competency of the human resources, its effect on the efficiency are often limit the expansion. These factors have significant influence on the success and competitiveness of the company. Therefore, the paper analyses the organizational innovation and background according to the company success, and the leader-based decision-making procedures, and processes, and evaluates the results of secondary research based on these. The novelty of the empirical research method is the search for GAPs between the leader and the organization and their correlation with success and attitude towards innovation.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: M14

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Csaba Makó

  Miklos Illessy

  Views:

  141

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• Parallel Organizational and Technology Innovation: Designing Organizations following SOA Principles

  5-19

  György Bögel

  Peter Krauth

  Views:

  205

  Technology development in general and trends and developments in infocommunication technologies in particular have a direct effect on corporate organizational processes. In information system design, Service Oriented Architecture (SOA) provides a set of principles and methodologies for designing software in the form of interoperable services with defined business functionalities. These loosely coupled components can be reused for different purposes, and can be combined with services bought from outside partners and other service providers. The goal of this study is to describe how SOA principles and
  methods can be used for designing business organizations, i.e. socio-technical systems with human and machine components. Part one is a general overview of SOA as it is used in IT, part two explains how IT systems converge with corporate organizations, and part three presents a model for an organization designed and managed following SOA principles. The research project behind this article was initiated by the Hungarian Post.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: L14, L22, L86, M15

• A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában

  103-118

  Ildiko Sapine Duduk

  Views:

  258

  A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33