Search

Search Results

• Economic Freedom and the Process of Economic Growth: An Empirical Analysis Based on a New Measure

  5-30

  Judit Kapás

  Pál Czeglédi

  Views:

  356

  This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights.

  JEL Classification: B53, H10, O10

• A modern osztrák közgazdaságtan „modernitása” : (Peter. J. Boettke – Christopher J. Coyne: The Oxford Handbook of Austrian Economics, Oxford: Oxford University Press, 2015, 816 oldal)

  92-98.

  Judit Kapás

  Views:

  154

  Peter J. Boettke és egykori tanítványa, Christopher J. Coyne a kortárs modern osztrák közgazdaságtan legmeghatározóbb kutatói közé tartoznak. Az általuk szerkesztett kötet, a The Oxford Handbook of Austrian Economics nagyon impresszív vállalkozás, amely a kézikönyvek szokásos terjedelmét felülről feszítve gyűjti egybe a kortárs modern osztrák közgazdaságtan „témáit”. A szerzők nyilvánvaló célja ugyanis a modern osztrák közgazdaságtan által kutatott problémakörök tematikai felvonultatása.

• Intézményi változatosság a kapitalizmusban: Beszámoló a „Variety of Institutions under Many Forms of Capitalism” EAEPE–EMOP kollokviumról (2006. május 12–13., Athén)

  167-172

  Judit Kapas

  Views:

  105

• The role of culture in economic growth: an assessment, criticism and paths for future research

  22-44

  Judit Kapás

  Views:

  235

  There is an abundance of empirical literature on the impact of culture on economic development. This literature has been developing at the margin of growth theory and institutional economics. This paper reviews this branch of the literature by structuring it into three main lines, and placing an emphasis on (self)-criticism directed towards it, as well. The author provides some proposals for further steps towards improving the culturegrowth empirical literature, following the two routes identified by the (self)-criticism.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: O43, Z19

• Greenwichi időzóna az interdiszciplináris intézményi kutatásban: Beszámoló a World Interdisciplinary Network for Institutional Research első konferenciájáról (2014. szeptember 11–14., Old Royal Naval College, London)

  113-117

  Judit Kapas

  Views:

  129

• Schumpeter hatalmas szellemi hagyatéka: Beszámoló az International Schumpeter Society „Innovation, Competition and Growth: Schumpeterian Perspectives” című 11. évi konferenciájáról (2006. június 21–24, Nizza – Sophia Antipolis)

  141-146

  Judit Kapas

  Views:

  138

• ipari forradalom, avagy a modern gazdasági növekedés gyökereiről: A „miért éppen Anglia?” helyett a „miért történt meg egyáltalán?” kutatása (Joel Mokyr: A Culture of Growth. The Origins of the Modern Economy. Princeton and Oxford: Princeton University

  103-108

  Judit Kapás

  Views:

  413

  Joel Mokyr gazdaságtörténész munkássága nem csak saját szakmai közösségében, de a közgazdaságtan más területein kutatók, elsősorban az intézményi közgazdászok között is széles körben ismert. Azonban széles szakmai ismertséggel jellemezni Mokyrt valójában „gyenge” állítás, hiszen kétségtelenül ő ma az egyik legjelentősebb gazdaságtörténeti kutató, egyike azon keveseknek, akik nagyon erős intézményi közgazdaságtani megközelítéssel „nyúlnak” a történelemhez. Kutatásaiban az ipari forradalom Európája áll a középpontban, amely a modern (tartós) gazdasági növekedést2 hozta el az emberiségnek. Mokyr fél tucatnyi könyvben és nagyon sok cikkben vagy könyvfejezetben fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyek új gondolkodási utakat nyitottak a modern gazdasági növekedés okainak kutatásában, s természetesen válaszokat is adott ezekre.

• Variációk evolúciós megközelítésmódra: Beszámoló az EAEPE 2007. évi konferenciájáról (Porto, 2007. november 1–3.)

  195-198

  Judit Kapas

  Views:

  111

• A tulajdonjogok legális versus illegális védelme, avagy hogyan vezetnek a gyenge állami intézmények a maffiaszerű szervezetekhez

  181-188

  Judit Kapas

  Views:

  123

• Csak a név változott...: (Beszámoló az ISNIE éves konferenciájáról; 2015. június 18–20., Harvard Egyetem, Boston)

  88-91

  Judit Kapás

  Views:

  135

  Az intézményi közgazdaságtan vezető nemzetközi társasága, az International Society for New Institutional Economics (ISNIE) éves konferenciáját 2015-ben a patinás Harvard Egyetem Law School-jában tartotta. A rendezvény színvonala méltó volt a helyszín rangjához. Mint minden évben, ezúttal is az intézményi közgazdaságtan legjobb kutatói mutatták be eredményeiket, rendkívül izgalmas és inspiratív szellemi környezetet teremtve. A sorban immár 19. konferencia minden tekintetben megerősítette az ISNIE nagyon erős gyökereit, melyet a társaság első, Nobel-díjas elnökei, Ronald H. Coase, Douglass C. North és Oliver E. Williamson irányítása alatt sikerült nagyon mélyre növeszteni, majd az őket követő kiváló elnökök alatt oldal irányba is fejleszteni, azaz új irányokat is elterjeszteni.

• Merre tovább a vállalatelméletben? Egy lehetséges fejlődési út

  13-26.

  Balázs Hámori

  Judit Kapás

  Views:

  105

  Napjainkban a hagyományos értelemben vett vállalat drámai átalakulása folyik. Ez olyan új vállalatelmélet kidolgozását követeli meg, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, amelybe az elszaporódó hibrid fromák is "beleférnek".  Az ilyen vállalatelméletnek átfogóbbnak, bizonyos értelemben általánosabbnak kell lennie, mint amelyienek a létező vállalatelméletek. Az általánosítás több ponton is az aktorok magatartásának alaposabb elemzését igényli. A szerzők tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a vállallat általánosabb perspektívában  a piac és a vállalat összekapcsolt vizsgálatát és magyarázatát követeli meg.