Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése
    1-20
    Megtekintések száma:
    239

    A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

  • Külön út - külön siker
    125-148
    Megtekintések száma:
    257
    Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.
    Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63
  • Political Economy of Fiscal Reform in Central and Eastern Europe
    66-75
    Megtekintések száma:
    198

    The reform of public finances has been at the centre of the post-socialist transition of Central and Eastern Europe since the early 1990s. At various stages of the transition, the reform process encompassed the entire gamut of public finances: the national budget, sub-national finances, extrabudgetary operations, and state-owned financial and non-financial enterprises. For the most part, fiscal reform was a non-linear stop-and-go process – often characterised by backtracking as well – and was uneven across countries. Moreover, unlike most reform experience in the rest of the world, fiscal reform in this region took place against the backdrop of a radical break, as sovereign countries emerged from a colonial past following the collapse of the Soviet Union. An important milestone was reached in 2004–2007, when all ten countries covered in this article became members of the European Union. The purpose of this article is to discuss fiscal reform in Central and Eastern Europe from the perspective of political economy. Following an overview of basic reform trends, the article focuses on the principal drivers and impediments to reform in the region. To conclude, the ingredients of successful reform are examined. The article does not provide an exhaustive inventory of reform measures, nor does it offer a survey of broad political economy issues prior to or during the transition period. Country references are intended to serve as stylised illustrations of main points, rather than as a comprehensive documentation of reform episodes.

    Journal of Economic Literature (JEL) classifications: H1, H3, P2, P52.

  • Trust: a transaction cost influencing psychological mechanism
    120-131
    Megtekintések száma:
    230

    Our world is more and more characterized by complexity and interdependency. In the developing New Economy it is expected that the role of information and knowledge transfer, along with the role of cooperation, are some of the most important issues. Some psychological mechanisms, such as trust, will be instrumental ingredients of the new economy. It is speculated that the functioning of such complexity-reduction and cooperation-aiding, such a psychological mechanism as trust becomes a focal point of interest. This paper aims to clarify the workings and influence of trust on economic transactions, prices, and cooperation.

    Jorurnal of Economic Literature (JEL) code: D8, L14, P22

  • Fosszilis energia és gazdasági növekedés szénalapú gazdaságokban: empirikus modellezés és fenntarthatósági kihívások
    126-145
    Megtekintések száma:
    66

    A tanulmány a fosszilis energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgálja a szénalapú gazdaságokban, különös tekintettel az energiaintenzitás és az energiahatékonyság szerepére. Célunk, hogy modellalapú elemzéssel számszerűsítsük a fosszilis energiafogyasztás gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és azonosítsuk az energiaintenzív gazdaságok fejlődési és fenntarthatósági kihívásait. A kutatásban Random Forest-modellt alkalmazunk a fosszilis energiafogyasztás és a GDP-növekedés közötti kapcsolat elemzésére. Az adatok a Világbank World Development Indicators adatbázisából származnak, 2013–2023 közötti időszakra vonatkozóan, különböző országok gazdasági szerkezetének figyelembevételével. Az energiaintenzitás erős pozitív korrelációt mutatott a GDP növekedésével Kínában, Oroszországban és Mongóliában, míg fejlettebb gazdaságokban, például Kanadában és az Egyesült Államokban, gyengébb pozitív vagy negatív kapcsolat figyelhető meg. A fosszilis energiaintenzív gazdaságok rövid távon előnyöket élveznek, de hosszú távon a fenntarthatóság érdekében diverzifikáció szükséges. A gazdaság diverzifikációja és az energiahatékonysághoz kapcsolódó tényezők kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés statisztikai előrejelzésében. Az eredmények segíthetik a szakpolitikai döntéshozókat az energiaátmenet tervezésében, különösen tekintettel a fosszilis energiafüggőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások integrációjára a gazdasági és környezeti stabilitással összhangban.

    JEL kódok: O13, Q43, Q56, C53, O44

  • A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón
    10-25
    Megtekintések száma:
    192

    Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

  • Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary
    5-25
    Megtekintések száma:
    355

    Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.

    Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31

  • Az ágazaton belüli kereskedelem hatása az alkalmazkodási költségekre és a konjunktúraciklusok szinkronizációjára
    61-82
    Megtekintések száma:
    207
    Az ágazaton belüli kereskedelemmel, illetve a jelenség mérési módszertanának kidolgozásával foglalkozó kutatások egyik fő mozgatórugója az a feltételezés volt, mely szerint a gazdasági integrációk létrehozása alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel járhat, mint amire a tradicionális kereskedelmi modellek alapján számíthatnánk. A liberalizáció eredményeképpen ugyanis – az empirikus tapasztalatok szerint – erőteljes ösztönzést kap az intraindusztriális kereskedelem, az ezzel járó igazodási költségek pedig alacsonyabbak, mint az ágazatok közötti specializáció esetében. Amennyiben ez igazolható, az egyes integrációs törekvések hívei is jól használható fegyverhez jutnak ellenfeleikkel szemben, akiknek éppen az alkalmazkodás magas költségei, illetve elhúzódó és fájdalmas" volta a vitákban alkalmazott leggyakoribb érvelése. A cikk első része ezt a kérdéskört járja körül a második pedig az ágazaton belüli kereskedelemnek az üzleti ciklusok összehangolódásában betöltött szerepével foglalkozik. A tanulmány rámutat arra, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlyának és dinamikájának vizsgálata lehetővé teszi egy ország világgazdasági pozíciójának a szokványosnál árnyaltabb jellemzését.
  • The Evolution of Welfare Systems: Social Democratic and Social Autocratic Paths
    46-65
    Megtekintések száma:
    238

    Students of global and regional political economy have produced a vast literature on divergent paths of capitalist evolution. The evolution of welfare systems, in general, and their different paths, in particular, have also widely been analysed in economic and social studies. The author, joining the discussions from a world system perspective, makes an attempt at presenting a global and regional political economic comparison of the seemingly similar welfare systems that have evolved in Northern and in Eastern Europe. The apparent convergence of the Sovietic type to the Nordic social democratic pattern is scrutinised, distinguishing it from the latter by the “social autocratic” label.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I31, I38, P36, P38

  • Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok
    149-166
    Megtekintések száma:
    309

    A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

    JEL kód: E58, F21, F30, G15

  • A „semleges” Kína - Kína nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének vizsgálata a 2022-es orosz-ukrán konfliktus kitörése óta
    Megtekintések száma:
    6

    A tanulmány Kína orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjából, valamint az azóta tett nyilatkozataiból, politikai cselekvéseiből és gazdasági törekvéseiből indul ki. A konfliktussal kapcsolatban a kínai fél próbált egyfajta semleges képet fenntartani. Azonban a kínai álláspont összetett, hiszen jelentős mértékben befolyásolják a politikai és gazdasági érdekek, amely megmutatkozik az Oroszországgal fennálló prosperáló kereskedelmi eredményekben is. Az említett nagyhatalmi törekvések megjelennek a Nyugattal szemben fennálló gazdasági függőség csökkentésében, az egyre erősödő technológiai versenyben, valamint – kiemelten az Amerikai Egyesült Államokkal szemben fennálló – politikai rivalizálásban egyaránt. Habár kínai részről egyre erőteljesebben megjelenik az ázsiai piacok felé történő nyitás, az ország exportja még mindig számottevő mértékben függ az amerikai egyesült államokbeli és az európai piacoktól. Mindazonáltal a jelenlegi folyamatok a függetlenedés és a politikai feszültségek további eszkalációja felé tartanak, ami a globális hatalmi egyensúly átrendeződését vetíti előre. 

    JEL-kódok: F15, F51, F53, O11

  • A logikai programozás alkalmazhatósága a döntéstámogató rendszerekben
    105-113
    Megtekintések száma:
    87

    A globalizálódó gazdaságban az erősödő verseny egyre inkább előtérbe helyezi a gyors és minőségi vezetői döntéshozatal jelentőségét. A felgyorsult világban lecsökkent a reakcióidő, vagyis a döntési folyamatra kevesebb idő maradt, ugyanakkor a megoldandó problémák komplexitása, bonyolultsága és a döntéshez szükséges információ mennyisége megnőtt. Ilyen
    környezetben még inkább előtérbe kerül a számítógépes döntéstámogató rendszerek eddig sem jelentéktelen szerepe. A tanulmány bemutatja a logikai programozásban rejlő lehetőségeket, és azt, hogy annak alkalmazása milyen előnyökkel járhat a gazdasági modellezésben, a döntéstámogató rendszerek alkalmazásában. 

  • Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy
    49-82
    Megtekintések száma:
    202

    At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
    the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.

  • Policy (Institutional) Diversity and Economic Development
    5-31
    Megtekintések száma:
    205

    Diversity, or variety, is the essence of economic life in the sense of underlying choice; economic calculation gives numerical substance to how people make choices in their daily endeavours, either as consumers or entrepreneurs. How does variety/diversity takes shape in the realm of institutions and policy making? Is the range of choices open-ended? The last couple of decades has revealed an overwhelming offensive of the neo-liberal paradigm in
    terms of defining “best practices”. Even language was shaped accordingly with market reforms being seen in a quasi-single theoretical and policy framework. Are we heading towards increasing uniformity with regard to institutional and policy set ups, worldwide? An affirmative answer would underline the successful market based transformation of a series of command economies. Some convergence between institutional patterns in the USA and the
    EU economies might be alluded to in the same vein A supportive argument for this line of reasoning could be that what matters for individual achievement, in the end, are equal opportunities. But this argument can be turned around when debating the merits of various institutional set ups in terms of creating fair chances for people. A sceptical answer would highlight the mounting challenges which confront societies, whether rich and poor, and the international community in general –in spite of the high hopes of not long ago. The demise of the “New Economy”, the series of corporate scandals in wealthy economies and the subsequent recourse to new regulatory legislation, recurrent financial and currency crises throughout the world, and the controversies surrounding the activity of IFIs, should compel “ideologues”, of all sorts, to be more humble in their prescriptions. This essay argues that there is substantial scope for institutional and policy diversity to operate as a means to foster economic development; that there might be a paradigmatic cycle in the dynamic of economic policies.

  • A passzív rezisztencia politikai gazdaságtana: száz éve született Jászay Antal
    126-135
    Megtekintések száma:
    276

    Az alábbi rövid esszé célja az, hogy megemlékezzen Jászay Antalról, vagyis Anthony de Jasay-ről, aki a politikai filozófia és a közösségi választások elméletének határmezsgyéjén alkotott nagyot, és 2025-ben van születésének 100. évfordulója. Viszonylagos ismeretlensége magyarázható egyrészt azzal, hogy a tudományos világ intézményeit kerülte, másrészt filozófiája ,,konzervatív anarchista”' következtetéseivel. Jasay azonban a közösségi választások elméletének olyan klasszikusa, akit nem kellene elfelejtenünk – amihez persze előbb meg kellene ismernünk.

    JEL kód: D70, B25