Keresés

Keresési eredmények

• Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

  68-82

  Balkay Diána

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  169

  Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
  létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
  döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15

• The probable impact of policies and policy measures on globalisation

  49-72

  Losoncz Miklós

  Megtekintések száma:

  162

  This paper aims to identify the impact of the recent economic and non-economic shocks on the globalisation of trade in terms of trade policy and structural openness, and to take a side in the discussion about the reversal, the slowdown, and the continuation of trade globalisation. The report argues that geopolitical decisions based on pure political priorities and different macro- and micro-policies may
  harm trade globalisation temporarily. Nevertheless, in the long run, underlying
  economic factors, such as decreasing trade costs and expanding services trade remain the critical driving forces of globalisation. The speed of the process is likely
  to be slower than before, and its characteristics are different. With weakening multilateralism and increasing fragmentation, the emerging global world order will be suboptimal from the point of view of economic efficiency. 

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: F01, F02, F13, F60.

• A Conjectured Cournot Duopoly Model for the EU–US Automobile Trade: A Game Theoretic Analysis of the TTIP’s Most Traded Product

  48-70

  Kovács Eszter

  Megtekintések száma:

  229

  Economic actors, in their interactions with each other, certainly make decisions which are able to improve their original situation. In the case of free trade agreements, tariffs have the effect to manipulate countries’ trade and welfare. In this paper, we try to estimate the impacts of the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) on the profit level of participating countries in the context of the Cournot duopoly model. More specifically, we elaborate the most traded product (MTP) and determine the profit levels in the equilibrium regarding two scenarios (pre and post situations of the TTIP). The findings suggest that the Cournot model seems suitable since it illustrates the possible options and provides a guideline for the decision-making process. Based on the model, it can be shown at which point the highest benefit can be achieved for the participating economies (EU, US) i.e. how long it is worth for the parties to apply additional automotive tariffs.

• Analysis of the Competitiveness in the Agri-food sector: The case of Latin America and the Caribbean Region

  92-117

  Borges Aguiar Giovanna Maria

  Balogh Jeremiás Máté

  Megtekintések száma:

  247

  Latin America and the Caribbean (LAC) countries are among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities, accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. With rising global market competitiveness, considering the agri-food sector, it is important to assess if the region can compete against other global rivals, and in what products. Accounting for regional potential economic power, remarkable agricultural food export and market expansion, this paper explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index, and its modifications - SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) - in the agricultural sector for the period of 1995-2019. This paper contributes to the literature by presenting the export characteristics in Latin American developing countries, which can be an important instrument for decision-makers in the agricultural trade policy. Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Fruit and nuts, edible; peel of citrus fruit or melons (HS08) had the most competitiveness in the worldwide market, with the highest SRCA and RC indices, whereas coffee, tea, mate, and spices (HS9) had the highest BRCA and RTA values. The evidence suggests that among the TOP 10 exporters in LAC, all indices in the global agri-food trade are said to be relatively stable, whereas survival rates do not persist over time.

• A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára

  161-178

  Herczeg Bálint

  Megtekintések száma:

  130

  Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

• The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy

  27-44

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  105

  The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
  crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

  JEL classification: F33, F41, H62

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  122

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  113

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.