Keresés

Keresési eredmények

• A holland betegség gyanúja Oroszországban

  103-124

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  292

  A tanulmány központi felvetése az a gyanú, mely szerint az orosz gazdaság hordozhatja a holland betegségnek nevezett gazdasági jelenség tüneteit. Ez elsősorban a reáleffektív árfolyam gyorsuló

  felértékelődésében, a feldolgozóipari teljesítmény romlásában, a szolgáltató szektor erősödésében és a nemzetgazdasági reálbérek alakulásában mutatkozott meg. Azonban ezek a fejlemények más, a

  tanulmányban említett és hasonlóan nehezen kimutatható okokra is visszavezethetők, így a következtetéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. Mivel a nyersanyagátoknak nevezett jelenség okai

  között a holland betegség csak egy a számtalan közgazdasági és politikai gazdaságtani magyarázat között, ezért az orosz gazdaság jövőjét illetően más tényező is szerepet játszhat. Többek között a folyamatos jelentős mértékű korrupció, a demokratikus politikai berendezkedés gyengeségei, a protekcionista gazdaságpolitika, valamint az energiaszektor versenyének alacsony foka. A nyersanyagátok jelensége mögött fennálló mindeme tényezők és köztük a holland betegség káros hatásai elsősorban nem a jelen, hanem az orosz gazdasági növekedés jövőbeli, hosszútávú teljesítménye szempontjából lesznek relevánsak.

   

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, L60, L72, Q32, Q33

• Oroszország Európában

  42-53

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  208

  Miközben Oroszország, legkésőbb a második világháború óta, mindig Amerikához képest határozta meg magát, az orosz külgazdaság és külpolitika súlypontja hagyományosan Európa volt és maradt. Ez az ellentmondás a kétezres években a posztmodernitás és a 19. századi egyensúly-politika kettősével társul. Az írás - történeti átteknitéssel - azt igazolja, hogy a megoldás a kül- és belpolitikai megszokottól eltérő viszonya révén ragadható meg. Míg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbítása, Oroszországban ez fordítva volt, és jelenleg is fordítva van. A külpoilitika a belső, nemzet- és államépítő törekvések eszköze, és csak ekként érthető.

• A „semleges” Kína - Kína nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének vizsgálata a 2022-es orosz-ukrán konfliktus kitörése óta

  Csunyó Noémi

  Megtekintések száma:

  6

  A tanulmány Kína orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjából, valamint az azóta tett nyilatkozataiból, politikai cselekvéseiből és gazdasági törekvéseiből indul ki. A konfliktussal kapcsolatban a kínai fél próbált egyfajta semleges képet fenntartani. Azonban a kínai álláspont összetett, hiszen jelentős mértékben befolyásolják a politikai és gazdasági érdekek, amely megmutatkozik az Oroszországgal fennálló prosperáló kereskedelmi eredményekben is. Az említett nagyhatalmi törekvések megjelennek a Nyugattal szemben fennálló gazdasági függőség csökkentésében, az egyre erősödő technológiai versenyben, valamint – kiemelten az Amerikai Egyesült Államokkal szemben fennálló – politikai rivalizálásban egyaránt. Habár kínai részről egyre erőteljesebben megjelenik az ázsiai piacok felé történő nyitás, az ország exportja még mindig számottevő mértékben függ az amerikai egyesült államokbeli és az európai piacoktól. Mindazonáltal a jelenlegi folyamatok a függetlenedés és a politikai feszültségek további eszkalációja felé tartanak, ami a globális hatalmi egyensúly átrendeződését vetíti előre. 

  JEL-kódok: F15, F51, F53, O11

• Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?

  31-54

  Kalotay Kálmán

  Megtekintések száma:

  447

  This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.

  JEL: F23; F21; O52; P29

• Fosszilis energia és gazdasági növekedés szénalapú gazdaságokban: empirikus modellezés és fenntarthatósági kihívások

  126-145

  Kálmán Botond Géza

  Módosné Szalai Szilvia

  Sárközy Helga

  Megtekintések száma:

  66

  A tanulmány a fosszilis energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgálja a szénalapú gazdaságokban, különös tekintettel az energiaintenzitás és az energiahatékonyság szerepére. Célunk, hogy modellalapú elemzéssel számszerűsítsük a fosszilis energiafogyasztás gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és azonosítsuk az energiaintenzív gazdaságok fejlődési és fenntarthatósági kihívásait. A kutatásban Random Forest-modellt alkalmazunk a fosszilis energiafogyasztás és a GDP-növekedés közötti kapcsolat elemzésére. Az adatok a Világbank World Development Indicators adatbázisából származnak, 2013–2023 közötti időszakra vonatkozóan, különböző országok gazdasági szerkezetének figyelembevételével. Az energiaintenzitás erős pozitív korrelációt mutatott a GDP növekedésével Kínában, Oroszországban és Mongóliában, míg fejlettebb gazdaságokban, például Kanadában és az Egyesült Államokban, gyengébb pozitív vagy negatív kapcsolat figyelhető meg. A fosszilis energiaintenzív gazdaságok rövid távon előnyöket élveznek, de hosszú távon a fenntarthatóság érdekében diverzifikáció szükséges. A gazdaság diverzifikációja és az energiahatékonysághoz kapcsolódó tényezők kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés statisztikai előrejelzésében. Az eredmények segíthetik a szakpolitikai döntéshozókat az energiaátmenet tervezésében, különösen tekintettel a fosszilis energiafüggőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások integrációjára a gazdasági és környezeti stabilitással összhangban.

  JEL kódok: O13, Q43, Q56, C53, O44

• Energiaárak és támogatások - vesztésre áll Európa?

  20-48

  Somosi Sarolta

  Voszka Éva

  Megtekintések száma:

  2451

  A 2020-as évek elején az Egyesült Államok több nagy állami befektetési-támogatási programja, majd az orosz-ukrán háború következményeként az energiaárak megugrása keltett aggodalmat Európában. A cikk az Európai Unió versenyképesség-gyengülésének utóbbi okai közül ezt a két elemet vizsgálja, kiemelten az amerikai inflációcsökkentő törvény (Inflation Reduction Act, IRA) hatását, a beruházások eltérítésére összpontosítva. A dolgozat az IRA kezdeti következményeinek és néhány vállalati magatartásmintának az elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a politikai bizonytalansággal is terhelt közegben a cégek és a beruházások áttelepítése Amerikába egyelőre nem tömeges jelenség, de az új helyzet új koherens stratégiák kialakítására késztetheti Európát.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F68, L50, L62, O14, O25