Keresés

Keresési eredmények

• Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

  68-82

  Balkay Diána

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  169

  Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
  létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
  döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15

• A közép-kelet-európai országok agrár-külkereskedelmi integrációja az Európai Unióba: mit mondanak nekünk a nemzetközi kereskedelemelmélet előrejelzései és az empirikus vizsgálatok?

  62-77

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  149

  A cikk röviden áttekinti a közép-kelet-európai országok az Európai Unióba irányuló agrár-külkereskedelmi integrációjáról szóló empirikus irodalom legfontosabb eredményeit. A várakozásokkal szemben a régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az agrárkereskedelem specializációjában, az ágazaton belüli kereskedelem szerkezete, az ár és minőségi árversenyképesség jelentős szóródást mutat az egyes országok és termékcsoportok között. A különbségek jórészt visszavezethetők a relatív tényezőellátottságban megfigyelhető eltérésekre, illetve az egyes országok különböző kiindulóhelyzetére. Az új elméleti és
  módszertani eredmények alkalmazása az agrár-külkereskedelem elemzésében sokat segíthet az új tagállamok külkereskedelmi integrációjának jobb megértésében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Az áfa-rezidensek helye a magyar külkereskedelmi termékforgalomban

  43-59

  Baghy Eleonóra

  Megtekintések száma:

  167

  A külföldi vállalatok egyre nagyobb volumenű külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le a gazdasági tevékenységet nem folytató, magyar adószámmal rendelkező áfa-rezidenseiken keresztül. Ezek a speciális célra létrehozott vállalkozások a gazdaság több területén vannak jelen – ilyen például a raktározás, vagy a reexport –, legjelentősebb működési területük azonban a különféle bérmunka ügyletek lebonyolításában való részvétel. Különleges jogi helyzetükből fakadóan az áfa-rezidensek tevékenységének megfigyelése a külkereskedelmi statisztikában, valamint a GDP-számításoknál eltérő, ami a különböző területek adatai között lényeges eltérést okoz. Az áru-, a tulajdonjog-, illetve a pénzmozgás napjakban tapasztalható különválása szintén nehezíti a gazdasági folyamatok nyomon követését. Emiatt a gazdaságstatisztika egyik legfontosabb módszertani feladata lett az áfa-regisztrációk tevékenységének mérése, és az adatkonzisztencia megteremtése mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Az egyre bonyolultabbá váló ügyleteket a cikk utolsó részében három esttanulmányon keresztül mutatjuk be.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F23

• A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete

  54-68

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  521

  A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
  ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

• Analysis of the Competitiveness in the Agri-food sector: The case of Latin America and the Caribbean Region

  92-117

  Borges Aguiar Giovanna Maria

  Balogh Jeremiás Máté

  Megtekintések száma:

  247

  Latin America and the Caribbean (LAC) countries are among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities, accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. With rising global market competitiveness, considering the agri-food sector, it is important to assess if the region can compete against other global rivals, and in what products. Accounting for regional potential economic power, remarkable agricultural food export and market expansion, this paper explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index, and its modifications - SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) - in the agricultural sector for the period of 1995-2019. This paper contributes to the literature by presenting the export characteristics in Latin American developing countries, which can be an important instrument for decision-makers in the agricultural trade policy. Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Fruit and nuts, edible; peel of citrus fruit or melons (HS08) had the most competitiveness in the worldwide market, with the highest SRCA and RC indices, whereas coffee, tea, mate, and spices (HS9) had the highest BRCA and RTA values. The evidence suggests that among the TOP 10 exporters in LAC, all indices in the global agri-food trade are said to be relatively stable, whereas survival rates do not persist over time.

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  113

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  156

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• Nyitottság és növekedés

  126-134

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  128

  A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  120

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón

  10-25

  Kárpáti Tibor

  Megtekintések száma:

  126

  Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

• A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről

  175-188

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  101

  A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.