Keresés

Keresési eredmények

• Az európai jog beáramlása a magyar jogrendbe

  67-72

  Vörös Imre

  Megtekintések száma:

  114

  Az EU-hoz való csatlakozással az európai jog a magyar jogrend része lett, mégpedig úgy, hogy alkalmazása elsőbbséget élvez a magyar jogrend hasonló tárgyú, de azzal ellentétes szabályaival szemben. A rendes bíróságok ezért kétség esetén alkalmazzák is az európai jogot. E jogszabály-anyag beáramlása a magyar jogba mindazonáltal nem problémamentes: az Alkotmánybíróság csapdába került, mivel rá az európai jog elsőbbségének tétele nem vonatkozik, így csak a magyar Alkotmányon mérheti le egy akár európai jogból eredő magyar jogszabály alkotmányosságát. A jogalkotónak pedig folyamatos kötelezettsége a magyar jogrendnek „eurokonform”-állapotban tartása, azaz a jogharmonizáció. Ez igen precíz, átgondolt jogalkotást kíván, ám a jogalkotó gyakran egyszerűen „átmásolja” az európai jogszabályokat átültetés címén a magyar jogba, szétverve ezzel a korábbi magyar jogszabály belső logikáját, konzisztenciáját. A gondok mögött az európai jog mint jogterület rendszertani átgondolatlansága, egyfajta monstrumkénti fejlődése áll.

• Franciaország szerepe az EU gazdaságában

  207-224

  Kovács Mariann Eszter

  Megtekintések száma:

  100

  A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

• A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében

  75-87

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  116

  A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémákat. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.

• Stratégiai piacra lépési korlátok Magyarországon

  91-107

  Török Ádám

  Deli-Gray Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  202

  E tanulmányban két korábbi kutatásunkra alapozva vizsgáljuk a külföldi vállalatok magyarországi piacra lépésének, illetve a magyar vállalatok importjának stratégiai korlátait, és összevetjük a jelenlegi
  tanulságokat a korábbi két felmérés eredményeivelt. Ez az összehasonlítás némi betekintést nyújthat a magyar belső piacnak az egységes európai piachoz történő illeszkedési folyamatába az Eegységes
  Eeurópai Ppiachoz. A cikk gyakorlati útmutatást kíván adni a magyar piaci szereplőknek a magyar piacon alkalmazott stratégiai piacra lépési korlátok köréről és vállalkozói megítéléséről. This study is a continuation of a former project of the same research team. The focus of the research is market entry in Hungary for foreign firms, along with strategic entry barriers for both domestic and foreign importers to Hungary. A comparison of our findings from 2003 and 2008 gives some insights into the integration of the Hungarian domestic market into the Single European Market. Practical advice is offered to Hungarian market players on the scope of strategic entry barriers in Hungary as well as the ways entrepreneurs assess them.

  JEL: F13, F14, F15

• A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában

  54-68

  Dieringer Jürgen

  Megtekintések száma:

  92

  Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.

• A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában

  98-116

  Pásztor Szabolcs

  Megtekintések száma:

  143

  A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
  hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
  arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
  kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12

• Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?

  31-54

  Kalotay Kálmán

  Megtekintések száma:

  146

  This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.

  JEL: F23; F21; O52; P29

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  104

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• A monetáris unió és a politikai egységesülés Európában

  96-104

  Megtekintések száma:

  126

  A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Unió politikai vonatkozásait járja körbe. Megvizsgálja miképpen magyarázható a monetáris politika létrejötte a tradicionális integrációs elméletek segítségével, valamint azt is, hogy a politikai egyesülés kérdésére milyen válasz vezethető le belőlük. A következőkben áttekinti, hogy az EMU előfutárának tartott Werner-tervből milyen tapasztalatok szűrhetők le a monetáris unió későbbi alakulását illetően - az optimális valutaövezetek elméletének fényében. Külön kitér az európai szintű fiskális föderializmus kialakítását övező szakmai polémiára is. A sokszor lebecsült gazdasági hatóerők rehabilitása jegyében a Mundell-Fleming modell segítségével illusztrálja a monetáris unió mögött meghúzódó közgazdasági összefüggéseket, amelyek bizonyos mértékig szembeszállnak a mindent a politikai megfontolásokra visszavezető vélekedésekkel. 

• Human Capital and EU-Enlargement

  83-92

  Meyer Dietmar

  Megtekintések száma:

  84

  The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.