Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Egymáshoz hasonlító munkajogi intézmények jogdogmatikai elhatárolása
    45-54.
    Megtekintések száma:
    119

    A tételes magyar munkajogi szabályozásnak van néhány olyan intézménye, amely egymással valamilyen formában kapcsolatban áll. Tartalmi és szerkezeti - esetleg mindkét szempontból - hasonlítanak egymáshoz, azonban mégis elkülönülnek egymástól. Ezért azokat nem szabad sem elméleti, sem gyakorlati szinten összemosni egymással. A tanulmány három egymással jogdogmatikailag összefüggésbe állítható és egymás helyettestésére vagy felcserélésére is felhasználható munkajogi intézménycsoporttal foglalkozik. Az első ilyen csoport a kirendelés, a kiküldetés, a helyettesítés és az átírányítás, a második a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés és a kiküldetés, a harmadik a munkáltatói jogutodlás kérdése, azaz a munkáltató fizetésképtelenségével, a vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárással, és a Bérgarancia Alap működésével, valamint a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kérédsek. A tanulmány kibontja az egyes jogkapcsolatok mögött meghúzodó közös vonásokat, amelyek lehetővé teszik azok tudatos vagy véletlenszerű összecserélését vagy együtt alkalmazását, majd ismerteti a rokon intézményeket elválasztó ismérveket, azzal a céllel, hogy csak ott lehessen felcserélni vagy együtt alkalmazni őket, ahol a jogdogmatika engedi és jogszociológialiag is indokolt. 

     

  • A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
    44-51
    Megtekintések száma:
    162

    A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
    széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
    kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

  • A fizetésképtelenségi eljárások szabályainak kritikája
    111-138
    Megtekintések száma:
    81
    A tanulmány kritikai elemzését adja az inszolvencia magyar szabályozásának. Megvizsgálja az USA és a nyugat-európai országok (Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Anglia és Svájc) ide vonatkozó törvényeit. A törvényeken túl vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó lehetséges precedenseket is. A szerzők összehasonlítják a magyar fizetésképtelenségi eljárást a külföldi államok jogával és a korábbi magyar jogi rendezéssel, végül pedig javaslatokat tesznek a jelenlegi magyar szabályozás megváltoztatására.
  • A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében
    63-88
    Megtekintések száma:
    358

    A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.