Évf. 11 szám 30 (2020)

Megjelent May 8, 2020

issue.tableOfContents661e8d64985fa

Cikkek

  • Coping Strategies of Elite Hungarian Junior Handball Players
    5-15
    Megtekintések száma:
    293

    Jelen tanulmányunkban magyar utánpótlás korú (14-19 éves) kézilabdázók (n=288) sportolói megküzdési stratégiáit vizsgáltuk a nemek, életkorok és a kézilabda posztok tekintetében, AthleticCopingSkillsInventory (ACSI-28) segítségével. A Csapásokkal való megküzdés (11,69 vs. 11,00; F=2,670 p<0,01) és a Szorongásmentesség (9,94 vs. 9,12; F=2,670 p<0,01) skálákon a férfiak értek el szignifikánsan magasabb átlagot. Ezzel szemben a nők magasabb átlagot mutattak a Célkitűzés/mentális felkészültség (12,12 vs. 11,56; F=-2,121 p<0,05) és az Edző által irányíthatóság (13,28 vs. 12,12; F=-4,107 p<0,01). A Szorongásmentesség(10,55 vs. 9,88 vs. 8,83; F=6,880 p<0,01) skálán a legidősebb játékosok érték el a legmagasabb értékeket. Az Edző által irányíthatóság (F=9,617 p<0,01) a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb. A kézilabda posztok alapján megállapíthatjuk, hogy a Koncentráció (F=2,612 p<0,05) és az Önbizalom/teljesítmény motiváció (F=3,067 p<0,05) skálákon mutatkoztak szignifikáns különbségek a csoportátlagokban. A Koncentráció tekintetében az irányítóknál látunk magas átlagot, amely szignifikánsan magasabb, mint a többi támadó poszton játszók esetében.
    Az Önbizalom esetében a szélsők csoportjában találhatóak a legmagasabb értékek. A tanulmányunk eredményeivel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az edzőknek a sikeres felkészülés érdekében figyelembe kell venniük a játékosaik nemét, életkorát, posztját, hiszen a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen a sportoló megküzdési képességeinek ismerete és a játékos önismerete.

    235
  • Health through the Eyes of the Romani minority
    16-22
    Megtekintések száma:
    107

    Cél: A tanulmány célja a Transcultural Assessment Modell segítségével megismerni a roma közösség saját egészségi állapotának szubjektív megítélését a társadalmi integráció és a környezeti hatások kontextusában.
    Módszer: Kvantitatív kutatással kérdőíves adatgyűjtés. A felmérésben résztvevő csoport 600 fő roma kisebbséghez tartozó egyén.
    Eredmény: Az eredmények megmutatták, hogy az egészség az egyik legfőbb érték a roma kisebbség számára. A válaszadók jelentős hányada szerint gyakran aggódnak az egészségük miatt, ugyanakkor nem járnak egészségügyi vizsgálatokra.
    Következtetés: Az egészség és betegség fogalma egyénenként jelentősen eltérő. Továbbá, az a kultúra, melyhez az egyén tartozik, azon a tényezőkhöz egyike, melyek befolyásolják az egészségről kialakított felfogásukat. Ennek következtében az egészségügyi ellátást nyújtónak tisztában kell lennie a beteg kultúrájával és azzal, hogy mi a felfogása az egészség-betegségről.

    en
    123
  • Néhány szempont a magyar egészségügyi ágazat problématérképének összeállításához
    23-31
    Megtekintések száma:
    480

    Napjainkban az egészségügy működési zavarai mindennapi beszédtémák. Legtöbben csak az anyagi vagy a humánerő problémákat látják, holott egy problémahalmaz jellemzi ezt az ágazatot. Véleményem szerint ezek jelentős részét megfelelő menedzsment módszerekkel javítani lehetne. Az egészségügyben végbement változások bemutatásához a hazai és a nemzetközi trendeket dokumentáló jogszabályok ismerete nélkülözhetetlen. A több szempontú vizsgálat alapja az egyes ágazatokban keletkező dokumentációk, statisztikák összehasonlító elemzése, értékelése. Ezen túl a következőkre kell figyelni: vizsgálni kell a finanszírozási rendszert, az állam részvételét és a szolgáltatási rendszereket. Az egészségügyi átszervezések kapcsán ma már sokféle szervezeti struktúra kapcsolódik össze, összefonódnak for- és nonprofit szervezetek, amelyek kutatása rendkívül aktuálissá teszi ezt a témát. A különböző országok egészségügyi rendszerének feltárása során kiderülhet, hogy két alapvető tendencia érvényesül. Vannak olyan, több államra jellemző rendszerek, amelyek megkönnyítik az együttműködést, és vannak történelmi okokra visszavezethető eltérések, amelyek megszüntetése közös érdek lenne.

    550
  • Quality of Life of Patients with Arrhythmia
    32-42
    Megtekintések száma:
    114

    Introduction: Quality of life must be perceived in two levels - objective and subjective. Heart arrhythmia is a disease of the cardiovascular system that, by its subjective and objective symptoms, can affect the individual's life physically, mentally, and also socially. It can limit a person in his or her everyday activities or in activities that make them happy or satisfied.
    Objectives: The aim of the research was to map the quality of life of patients with arrhythmia and to verify whether the duration of arrhythmia has an effect on the quality of life of patients with arrhythmia.
    Methods: A standardized ASTA (Arrhythmia - Specific Questionnaire in Tachycardia and Arrhythmias) questionnaire was used to collect quantitative data. The research group consisted of adult patients diagnosed with hearth arrhythmia, hospitalized at the Department of Cardiology of the Ceske Budejovice Hospital (Nemocnice České Budějovice a.s.). A total of 127 valid questionnaires were used for data processing.
    Results: The research revealed that the most common symptom of arrhythmia in 58% cases was rapid heartbeat, irregular heartbeat, and a sense of heart failure. Most respondents agreed with the claim that heart rhythm disorder makes it impossible for them to perform work, study, and perform daily life activities. No statistically significant differences were found in the evaluation of the influence of the arrhythmia duration on the patients' quality of life.
    Conclusions: Arrhythmia duration in the selected sample does not affect the overall health status and quality of life measured by the ASTA series questionnaires. Arrhythmia restricts the patient to perform work tasks, study, and perform daily life activities.

    en
    93
  • Egészségtudatos magatartás. Az egészségre nevelés, mint a társadalmi felelősségvállalás speciális esete
    43-59
    Megtekintések száma:
    254

    Célkitűzés. Magyarországon a csecsemőhalandóság 2017-ben 3,9 ezrelék volt, ebből a bölcsőhalál 0,3%. A korai felismerés és a laikusok azonnali beavatkozása az egyedüli esély a csecsemők túlélésére; erre a szülőket, gondozókat kell kiképezni. Kutatásunk során az oktatásunk hatékonyságát vizsgáltuk. Célunk, hogy rávilágítsunk az oktatás kulcsfontosságára, ami megalapozza az egészségtudatosságot.
    Módszer. A hatékonyságot két célcsoportban vizsgáltuk. Az egyik csoport hagyományos oktatásban részesült; a másikban szimulációs fantomokat alkalmaztunk. Kérdőívek, valamint interjúk keretében tártuk fel a tapasztalatokat (n=421). Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztük ki.
    Eredmények. Bebizonyosodott, hogy a szimulációs oktatás hatékonyabb és népszerűbb, mint a hagyományos.
    Következtetések. Az eredmények azt tükrözik, hogy az oktatásra nagy szükség van. Az egészségtudatos magatartás alapja a prevenciós oktatás, ahol az egészségnevelés alapjaival ismertetjük meg a társadalom tagjait.

    464
  • Social Exclusion of Pervitin Users
    60-66
    Megtekintések száma:
    156

    A cikk egy kvalitatív kutatásra épül, ami narratív kérdőív segítségével 13 dél-csehországi Pervitin használóval készült, akik rendszeresen ellátogattak a drogprevenciós és tanácsadó központba. A cikk célja megmutatni, hogy a Pervitin használók hogyan élik meg a társadalmi kirekesztődést. A válaszadók úgy érzik, hogy a normális élet számos területéről kiszorulnak: elutasítja őket a család, a barátaik és a közintézmények, különösképpen a rendőrség és az egészségügyi intézmények. A társadalmi kirekesztődéssel együtt jár a bűntudat és a felhasználók iránt érzett sajnálat. Szégyellik a helyzetüket, szomorúak és csalódottak magukban. Van, hogy magukra haragszanak, van, hogy a környezetükre, amiért elutasítják őket. Mindkét esetben fontos tényező lehet a kirekesztődés, ami csökkenti a szerhasználó absztinensé válásának esélyeit.

    en
    160
  • A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából
    67-81
    Megtekintések száma:
    550

    Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.

    683
  • A szociális ellátórendszer sajátosságai Kárpátalján
    82-94
    Megtekintések száma:
    170

    A tanulmány a kárpátaljai szociális védelem rendszerével foglalkozik; bemutatja az ukrajnai szociális védelem felépítését és jellemzi annak összetevőit; a múlt és a jelen vonatkozásában elemzi a jelenlegi gazdasági, szociálpolitikai és társadalmi helyzetet; kitér az ukrán állami és nem állami szociális védelem sajátosságaira, feladataira és az azok teljesítését korlátozó tényezőkre; tisztázza a szociális védelem, jólét és a jól-lét fogalmát az értelmezésükben tapasztalható eltérések és ellentmondások elkerülése végett; néhány jelentősebb állami, nem állami és egyházi fenntartású intézmény tevékenységének, jó gyakorlatának ismertetésével bemutatja a kárpátaljai szociális szolgáltatások rendszerét; megállapításokat fogalmaz meg a helyzettel és a fejlesztési irányokkal kapcsolatban.

    180
  • Tanulási stílusok vizsgálata a Felder-Soloman teszt alapján
    95-112
    Megtekintések száma:
    808

    A tanulmányban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a középiskolai diákokra milyen tanulási stílus a jellemző, és a kapott információkat hogyan használhatja fel a pedagógus a tanítási módszerek kiválasztásakor és ennek alapján hogyan építse fel az órát. A Felder-Soloman Tanulási stílus teszt arra ad választ, hogy a tanulók milyen módon fogadják be legkönnyebben az információt, hogyan rendezik azokat, mire van szükségük az elraktározásához. Az eredmények a diákoknak és a szülőknek is egyaránt fontosak. A vizsgálatból kiderült, hogy a tanulók nagy része a vizuális, a konkrét, az aktív, az analitikus, így az induktív csoportba tartozik. A kitöltők kisebb része tartozik a verbális, az absztrakt, a reflektív, a globális és így a deduktív csoportba. Arra is sikerült választ kapni, hogy a szülők iskolai végzettsége, a tanuló napi iskolába járása, a szakmaválasztás és a tanuló évfolyama nem befolyásolja a tanulási stílust.

    1191
  • Speciális Olimpia mozgalom Kölyök Sportoló programjának állapotfelmérő-eszköze a gyakorlatban
    113-140
    Megtekintések száma:
    141

    A tanulmány a Speciális Olimpia mozgalom Kölyöksportoló Programjának nemzetközi felmérő eszközének magyarországi adaptációs folyamatáról ad pillanatképet. A vizsgálat a Magyarországon működő Kölyök Sportoló csoportokat vezető szakemberek bevonásával jött létre abból a célból, hogy az angol nyelvű Young Athletes Motor Skills Assessment Check List magyarra fordítását követően azt kipróbálva a gyógypedagógusok véleményezzék a felmérőlapot és ezzel segítsék annak a magyar gyakorlatban való meghonosítását.

    278