Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A digitális oktatás próbatétele halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében
    160-189
    Megtekintések száma:
    290

    A tanulmány az Észak-Alföld egyik településén kutatta az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű általános és középiskolás diákok csatlakozásának sikerességét a digitális tantermen kívüli oktatáshoz. A magyar oktatás jellemzője az egyenlőtlenség és a szelektivitás, mely jelenségek a digitális oktatás alatt is megfigyelhetővé váltak. A 216 diákot érintő kérdőíves felmérés a tanulók szemszögéből tárta fel a digitális oktatás megvalósulásának jellemzőit, a tanulás módszereit, a kapcsolattartás, a segítségnyújtás, az értékelés formáit, a diákok által tapasztalt előnyeit, hátrányait, a tanulók tudására, digitális kompetenciájára tett hatását, az infrastrukturális feltételek teljesülését, a használt digitális platformokat. A kutatás eredményei megmutatják mennyivel kevésbé hatékonyan tudták kivenni részüket a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ebből az új oktatási formából.

  • Egészségtudatos magatartás. Az egészségre nevelés, mint a társadalmi felelősségvállalás speciális esete
    43-59
    Megtekintések száma:
    271

    Célkitűzés. Magyarországon a csecsemőhalandóság 2017-ben 3,9 ezrelék volt, ebből a bölcsőhalál 0,3%. A korai felismerés és a laikusok azonnali beavatkozása az egyedüli esély a csecsemők túlélésére; erre a szülőket, gondozókat kell kiképezni. Kutatásunk során az oktatásunk hatékonyságát vizsgáltuk. Célunk, hogy rávilágítsunk az oktatás kulcsfontosságára, ami megalapozza az egészségtudatosságot.
    Módszer. A hatékonyságot két célcsoportban vizsgáltuk. Az egyik csoport hagyományos oktatásban részesült; a másikban szimulációs fantomokat alkalmaztunk. Kérdőívek, valamint interjúk keretében tártuk fel a tapasztalatokat (n=421). Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztük ki.
    Eredmények. Bebizonyosodott, hogy a szimulációs oktatás hatékonyabb és népszerűbb, mint a hagyományos.
    Következtetések. Az eredmények azt tükrözik, hogy az oktatásra nagy szükség van. Az egészségtudatos magatartás alapja a prevenciós oktatás, ahol az egészségnevelés alapjaival ismertetjük meg a társadalom tagjait.

  • Oktatás – ruralitás – társadalmi környezet
    31-53
    Megtekintések száma:
    90

    A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
    A székelyföldi térség sajátos helyzetéből adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van.

  • Egy hátrányos helyzetű település diákjainak esélye a digitális oktatásra
    89-111
    Megtekintések száma:
    228

    A tanulmány egy hátrányos helyzetű település nappali tagozatos tanulóinak digitális oktatásba való bekapcsolódását vizsgálta. A 240 fős mintát 165 fő általános iskolás, 51 fő középiskolás és 24 fő főiskolás/egyetemista alkotta. A publikáció a kérdőíves felmérés eredményeinek azon részét mutatja be, melyek a bekapcsolódás feltételeivel, az infrastrukturális adottságokkal, a távolmaradás okaival foglalkoznak. A tanulmány a digitális és társadalmi kirekesztődést egyaránt okozó tényezők mentén végzi az elemzést, keresi a szignifikáns összefüggéseket. A felmérés további eredményei - melyek az oktatás módszereivel, sikerességével, előnyeivel, hátrányaival, a tanulók digitális kompetenciáinak alakulásával foglalkoznak - egy újabb publikációban kerülnek közlésre.

  • The possible contexts of inclusion and special educational needs in the light of an international research
    112-132
    Megtekintések száma:
    125

    The relationship between school integration and special educational needs (hereinafter: SEN) is analyzed in the framework of an international resarch in this study. In the theoretical part the process of segregation, integration and inclusion is introduced, and also the use of the concepts is dicussed. The integration in the school system means the approach and practice against segregated education of students with disabilities with the aim to eliminate segregated education. SEN is not a diagnostic but an educational concept, and the its special pedagogy and legal term do not coincide. The research was extended to Ukrainian (the Transcarparthian n=280), Polish (n=271) and Hungarian students (n=552). The results show that school inclusion and social support are increased by school success. Success can increase the self-esteem of students with learning problems, which co-occures with the subjective perception of increasing social support and decreasing exclusion.

  • A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
    70-87
    Megtekintések száma:
    243

    A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.