Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A TESTEDZÉS HATÁSA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉRE
    Megtekintések száma:
    700

    A fizikai aktivitásnak és testmozgásnak kiemelt jelentősége van az egészség fenntartásában és számos megbetegedés kockázatának csökkentésében. A testmozgásnak kifejezett immunomoduláló hatásai vannak, befolyásolja a veleszületett immunrendszer elemeinek, úgymint a neutrofileknek, makrofágoknak, természetes ölősejteknek arányát és funkcióját, mely sejtek a gyulladás kialakításában, fenntartásában, megszüntetésében egyaránt részt vesznek. Az adaptív immunrendszer esetében a Th1/Th2 egyensúly eltolódása történik Th2 irányba, valamint a magas intenzitású edzés emelkedést okoz a regulatórikus T sejtek arányában, szemben a nem megterhelő testmozgás Treg sejtarányt csökkentő hatásával. A testmozgásra adott válaszban a B sejtek érintettségéről nincsenek egyértelmű adatok, ellenben néhány tanulmány az immunglobulin szekréció csökkenéséről számolt be. Saját kutatásaink során a naív és memória B sejtarányok megváltozását figyeltük meg. Edzés hatására az IL-6, egy proinflammatórikus citokin segíti a T sejtek proliferációját, aktiválását, valamint a B sejtek antitesttermelő plazmasejtekké történő differenciálódását is. Az immunológiai változások hátterében a hormonális tényezők fontos szerepet játszanak. A testmozgás, mind az adrenalin, mind a noradrenalin szekrécióját serkenti, koncentrációjuk a vérben egyenesen arányos a testmozgás időtartamával. A kimerítő testedzéshez megnövekedett kortizolszint társul, míg kis intenzitású testmozgás jelentősen nem befolyásolja a kortizolszintet. A testmozgás és a fizikai stressz 3-10-szeresére emelheti az endorfinok koncentrációját, a β-endorfin gátolja a T- és B sejtek aktivitását, így csökkentve az antitesttermelést. A tesztoszteron az IL-4, IL-5, IFN-γ, illetve Ig-M és Ig-G antitestek csökkentéséhez vezet. Mindezek alapján az enyhe, illetve közepes terheléssel járó fizikai aktivitás hozzájárul az immunreaktivitás fokozódásához, illetve az immunrendszer erősödő válaszkészségéhez. Ezzel szemben azonban a fokozott intenzitással járó, kimerítő testedzés az immunfunkciók romlásához, az immunológiai védelem károsodásához vezet.

  • A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS IMMUNOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA
    Megtekintések száma:
    653

    Bevezetés: A fizikai aktivitás jelentősen befolyásolja az immunrendszer funkcióit, noha ezek a hatások nagyban függhetnek a terhelés típusától és annak mértékétől. A sporttevékenységek immunológiai hatásainak részleteiről az életkor függvényében azonban kevés adat áll rendelkezése.

    Célkitűzés: Célunk a perifériás limfociták széles spektrumának vizsgálata volt rendszeres sporttevékenységet követően időskorú személyek körében.

    Módszerek: A tanulmányunkba 60-75 év közötti, korábban rendszeresen testmozgást nem végző személyt (16 fő) vontunk be, akik a kutatásunk során funkcionális edzésprogramban vettek részt. Az életkori különbségek felmérése érdekében kontrollként fiatal versenysportolókat (8 fő), illetve rendszeres testmozgást nem végző egyetemistákat (26 fő) vontunk be. A laboratóriumi vizsgálatok során a perifériás NK, NKT sejtek, illetve T és B limfociták alcsoportjainak azonosítása sejtfelszíni és intracelluláris markerek jelölésével áramlási citométeren történt.

    Eredmények: A limfocita alcsoportok nem mutattak szignifikáns különbséget az élsportoló, illetve a nem sportoló egyetemisták kiindulási értékeinek vizsgálatánál. Azonban az időskorú személyeknél az NKT sejtek aránya alacsonyabb, míg a helper T / citotoxikus T sejtarány magasabb volt a fiatal személyek értékeihez képest. Az edzésprogramok végeztével a 60-75 év közötti személyeknél a naív B sejtek aránya csökkent, míg a switched memória B sejtek szintje emelkedett. A Th2 sejtek aránya emelkedett, míg az immunszuppresszív hatású CD4+CD127-CD25bright Treg sejtek aránya csökkent a rendszeres sportolás következményeként.

    Következtetés: Az edzésprogramot követően megfigyelt eltérések összességében az immunreaktivitás fokozódására és az immunrendszer erősödő válaszkészségére utalhatnak az idősebb korosztályban.

     

  • EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA
    Megtekintések száma:
    458

    A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.

    Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.

  • ÍZÜLETI HŐMÉRSÉKLETEK VIZSGÁLATA PREVENCIÓS JELLEGŰ MOZGÁSPROGRAM HATÁSÁRA E-SPORTOT ŰZŐK KÖRÉBEN-PILOT STUDY
    Megtekintések száma:
    115

    Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az ülésben végzett sporttevékenység során a gerinc szakaszok mentén milyen hőmérsékleti elváltozások jönnek létre, továbbá, hogy egy preventív jellegű mozgásprogram hatására e hőmérsékleti értékek milyen irányban változnak. Célja a dolgozatunknak, hogy egy olyan termográfiás elemzési eljárást fejlesszen ki, amely segítségével elsősorban e-sportolók gerincén és annak mentén létrejövő terheléseket monitorozza továbbá, hogy a kutatócsoport által megtervezett preventív jellegű mozgásprogram milyen hatással van a terhelés által kifejtett hőmérsékleti értékekre. Kutatásunk során, három egyetemi hallgatóval több hónapos vizsgálatot folytattunk le. Akklimatizációs időt követően egy standardizált hőmérsékletű helyiségben e-sport tevékenységet folytattak a kutatási személyek miközben monitoroztuk a hátuk hőmérsékletét. Az elkészült thermogrammokat ImageJ ingyenes felhasználású képelemző szoftverrel elemeztük ki. Az elkészült RGB típusú thermogrammokat 8-bites színmélységűre alakítottuk, majd megmértük az ROI (Range of interest) területek pixelintenzitását. Az alábbi ROI területeket különítettük el mérések során: nyak (C-cervicalis), háti (T-thoracalis), ágyéki (L-Lumbalis) szakaszok, valamint e területektől balra (S-sinistrum) és jobbra (D-dextrum) lévő izomcsoportok. Kapott eredményeket öt perces időközökkel adtuk meg. Eredményeink szerint az intervenció nem alkalmazott egyértelmű változást. Három vizsgálati személyből kettőnél a legmelegebb a nyaki szakasz volt, amelyet a háti és ágyéki követett. Általában a gerinc szakaszoktól balra lévő felületetek melegebbek voltak, mint a jobbra lévő felületek.

  • TÁNC ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA TÁNC ÉS DEMENCIA
    Megtekintések száma:
    953

    Bevezetés: A tánc és a kognitív képességek vizsgálata napjainkban elterjedt kutatási téma, illetve számos vizsgálat és cikk található a fizikai aktivitás és a kognitív kapcsolatok aspektusából. A téma vizsgálata elengedhetetlen fontosságú, hiszen a kettő összetevője aktívan befolyásolja teljesítőképességünket és életminőségünket, nemtől, kortól, iskolázottságtól, élethelyzettől függetlenül.

    Célkitűzés: Olyan vizsgálatok kutatása, amely bebizonyítja, hogy a tánc jótékony hatással van a motoros képességekre, a kognitív képességekre. Továbbá a tánc demenciára gyakorolt jótékony kölcsönhatásának kutatása. Olyan mozgásprogramok kutatása, mely az idősödéssel járó folyamatokat nem rontja, vagy gyorsítja, hanem segít a demens állapot akkori stagnálásában.

    Módszer: Az elemzéshez angol és magyar nyelven megjelent vizsgálatok áttekintését alkalmazzuk a táncra és a demenciára fókuszálva a Google Scholar és a Research Gate adatbázisokból.

    Eredmények: A legtöbb kutatási cikk szerint a különböző táncterápiák hatással vannak a kognitív képességekre, illetve vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát. Számos kutatásban nem jelennek meg pontos vizsgálati adatok, melyek rendkívül fontosak lennének a további kutatások függvényében.

    Következtetések: Egyrészt a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg. Másrészt pedig nincsenek konkrét eljárások, mozgásprogramok, mérési módszerek, amelyek által javítható a demens állapot.

  • A DEMENCIA ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA IRODALOMELEMZÉSSEL
    Megtekintések száma:
    777

    Bevezetés: Számos kutatás bizonyítja már, hogy a fizikai aktivitás és a kognitív képességek között van kapcsolat. Kutatásunk célja ebből következően, hogy a kognitív hanyatlás (demencia) kapcsolatát vizsgálja a fizikai aktivitással.

    Módszer: A kutatás műfaja másodlagos irodalomelemzés volt. A szakirodalmi áttekintés elsősorban nemzetközi tudományos oldalokon megjelent cikkekből lett gyűjtve strukturális szempontok alapján.

    Eredmény: Összesen 11 review-t vizsgáltunk meg a demencia és a fizikai aktivitás kapcsolatát vizsgálva, melyek 217 cikket foglalnak magukban. A kutatások alátámasztották a hipotézisünket, miszerint a rendszeres testmozgás pozitív hatással van a demencia megelőzésére, hiszen csökkenti a demencia kockázatát.

    Következtetés: Érdemes lenne tovább vizsgálni, hogy mely testmozgások, milyen ismétlésszámmal, és intenzitással érik el a legkedvezőbb eredményeket a demencia kockázatának csökkentésére, vagy a már kialakult demencia folyamatának lassítására.

  • PROPRIOCEPTÍV EDZÉSEK HATÁSA A SERDÜLŐKORÚ LABDARÚGÓK CORE IZOMZATÁNAK EREJÉRE ÉS EGYLÁBAS EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉGÜK FEJLŐDÉSÉRE
    Megtekintések száma:
    853

    A mai kor labdarúgásában egyre nagyobb jelentősége van a core izmok stabilitásának és az egyensúlyérzéknek. A labdajátékok során szerzett sérülések nagy része a core izomzat, a törzsizmok, a kinetikus lánc gyengeségéből, elégtelen erejéből ered. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy három hónapos proprioceptív edzésprogram hatását a törzs stabilitására és az egyensúlyozó képesség fejlődésére. Előzetes feltételezéseink alapján mindkét képesség javulását vártuk az edzésprogram végén. Tizenöt utánpótláskorú labdarúgót mértünk fel, akik hetente egy alkalommal, egy negyven perces proprioceptív edzésmunkát végeztek, ők alkották a vizsgálati csoportot. A kontroll csoportba tartozó sportolók nem végeztek speciális erősítő edzést. A fiatalok fitball labdán ülőhelyzetben végzett egyensúlyozást és az ún. Stork-tesztet végezték el. Az edzésprogram elején ún. bemeneti (BEM) valamint a végén kimeneti (KIM) teszteket hajtottak végre. A vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati csoportot tekintve szignifikáns különbséget csak a törzsstabilitást mérő Fitball-teszt során tapasztaltunk, az egylábas egyensúlyozó képességet mérő Stork-teszt esetében nem volt statisztikailag értékelhető differencia.

  • TÖRZS ÉS ALSÓ VÉGTAG STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA LABDAJÁTÉKOSOK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    589

    A különböző labdajátékok technikai hátterét az alsó végtag szempontjából a törzs és végtag izmainak összehangolt működése biztosítja. A felületes és mély hasizmok aktivitása a mozgó (rúgó, ugró végtag), valamint a támaszkodó végtag gyorsító, fékező és stabilizáló funkcióját biztosítja. A sérülés prevenció egyik alapeleme a stabilizátorok működése. Az állapotfelmérés során alkalmazott standard tesztek lehetővé teszik a játékosok fizikális kondíciójának után követését és a célzott intervenciós program tervezését.

    A kutatási program célja, a labdajátékosok – kosárlabdázó, vízilabdázó, labdarugó – törzs és alsó végtag izmainak stabilizáló funkciójának mérése, a három csoport összehasonlítása a különböző technikai háttér ismeretében, valamint a célcsoportok statisztikai összehasonlítása, elemzése.

    A célcsoportjaink az U16-os vízilabdás, kosaras és labdarugó versenyjátékosok, 15 fő csoportonként. Mozgásszervi összehasonlító vizsgálatot végzünk célzottan a törzs és alsóvégtagi stabilitásra kiterjedő vizsgálatokkal, speciális tesztek segítségével. Nemzetközileg is alkalmazott standard tesztek: Single leg squat teszt (sec.), Single leg squat on TOGU teszt (sec.), Single leg wall-sit teszt (sec.) Single leg wall-sit with ball (sec.) Single leg bridge (sec.) Feltételezzük, hogy a standard tesztek különböző eredményeket adnak.

    Az eredmények ismeretében következtethetünk, hogy mely terület, izom szinergizmus igényel fejlesztést az adott sportágban. További célok egy intervenciós program kidolgozása és megtartása, majd az utána következő ismételt állapotfelmérés, amelyből statisztikai elemzést végzünk.

    Az eredményeket és a technikai hátteret figyelembe véve pedig a tornaprogram hatékonyságának megállapítása, hogy egy funkcionális szemléletmódra alapozott tornaprogram milyen mértékben befolyásolja a törzs és alsó végtag szinergista funkcióját a meghatározott tesztpozíciókban.

     

  • GROSS MOTOR SKILLS AND PHYSICAL ACTIVITY LEVEL: IS THERE ANY GENDER DIFFERENCES IN NINE YEARS OLD CHILDREN?
    Megtekintések száma:
    257

    Proper growth and development of young school children require mastering different skills, especially gross motor skills - basic locomotor and manipulative skills. It is essential to monitor the physical activity of nine-year-old children necessary for further proper development and healthy habits, which will continue into adulthood. This study aims to determine physical activity level, BMI, and gender differences in the performance of gross motor skills in children aged nine years (± six months). The study involved 40 participants (20 girls and 20 boys). Their body height, body weight,

    and body mass index were 140.46 ± 5.72 cm; 37.84 ± 8.21 cm; and 19.09 ± 3.56, respectively. All participants completed the Physical Activity Questionnaire for Children and performed the Test of Gross Motor Development, Second Edition (TGMD-2), and two sub-tests of BOT-2 (Speed and Agility and Upper-Limb Coordination). T-test for independent samples was used to compare groups according to physical activity level (physically active and inactive group) and explore interactions with gender and BMI, and gross motor skills variables. F-values, p-values, and partial eta squared (ɳ2) values were reported as MANOVA outcomes. The results showed a significant difference between physical activity level and locomotor skills but not in manipulative skills. Further research should focus on various exercise programs that contribute to developing skills and participation in organized physical activity of children of different ages.

  • A GYERMEKVÉDELEM FONTOSSÁGA A MEDENCETÉRBEN
    Megtekintések száma:
    62

    A legtöbb edző pozitívan, támogatóan viszonyul tanítványához. A sok-sok pozitív példa ellenére, a gyermekek testi, érzelmi bántalmazása még nem szorult ki teljes mértékben az edzői pedagógiai gyakorlatból. Két sportágat vizsgáltunk, az úszást, és a vízilabdát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a bántalmazás milyen formája jelenik meg a sportolóknál, ezek mennyire elfogadottak, valamint, hogy a bántalmazott sportolók kivel osztják meg élményeiket, és miként dolgozzák fel a történteket. A vizsgálatban kérdőíves módszert alkalmaztunk. 117 fő vett részt a kutatásban, 63 nő (53,8%) és 54 (46,2%) férfi. Az eredmények azt mutatják, hogy a bántalmazás minden típusa (testi, lelki, fizikai, szexuális) előfordult a vizsgált mintában. A megkérdezettek többségénél, 77,8%-uknál előfordult, hogy ráüvöltött az edzője, vagy valamiféle mozgással, pl. fekvőtámasszal (73,5%), vagy éppen úszással (69,2%) büntette meg. A megszégyenítés és a megaláztatás is sokuknál (28,8%) fordult elő. A válaszadók 43,2%-a sem a fizikai, sem a lelki bántalmazást, nem tartja elfogadhatónak, de van, amiben engedékenyebbek. 16,9%-uk elfogadhatónak tartja a fejre mért erőteljes nyomást (barack), valamint a sportolók 30%-a részben, vagy teljes mértékben egyet ért azzal, hogy „az edzőnek joga van a gyermek nevelése és fegyelmezése érdekében akár testi fenyítést is alkalmazni”. Arra is választ kaptunk, hogy kivel osztják meg a történteket, többségben édesanyjukkal (41,9%), édesapjukkal (26,5%), vagy barátaikkal (26,5%). A feldolgozás kapcsán pedig a válaszadók több, mint fele (59,8%) szerint próbálják elnyomni magukban a sérelmeket, szintén sokak (58,1%) szerint ezek a tapasztalatok egész életükben végigkíséri őket.

  • IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK HATÁSA KOGNITÍV KÉPESSÉGEIKRE A TÁNC HATÁSA A DEMENCIÁVAL SZENVEDŐK EGÉSZSÉGÉRE
    Megtekintések száma:
    523

    Napjainkban kedvelt kutatási téma az idősödés, azon belül a sikeres idősödés. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám annál kevesebb a tánc- és zeneterápiák pozitív vagy stagnáló hatását a kognitív képességekkel kapcsolatban mind az egészséges idősek, mind pedig a demenciában szenvedő idősek számára is. 

    Az analízishez angol és magyar nyelvű elméletek, szisztematikus vizsgálatok áttekintését alkalmaztuk az időskori aktivitásra, a demenciára, a sikeres öregedésre, a mozgásterápiákra és annak hatásaira fókuszálva a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, és a Research Gate adatbázisokból.

    Napjainkban nagy probléma az idősödéssel járó kognitív képességek hanyatlása és annak kezeletlensége.  Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy fizikai aktivitás alkalmazásával pozitív változás érhető el az életminőség területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát.

    A fizikai aktivitás pozitív hatással bír a kognitív funkciók hanyatlásával, biztosan állított, hogy nem rontja idősödés során az agyi működés aktivációs folyamatait. A demenciában és annak változataiban szenvedő idősek számára a zene- és táncterápia jótékony következményekkel bír, legfőképpen a memória és a reakció gyorsaságra. Ám ide sorolhatók a szorongással, elszigetelődéssel, depresszióval járó megbetegedések is, hiszen a mozgás által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezhetik magukat, így életminőségük, még ha egyelőre csak a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.

  • IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉN
    Megtekintések száma:
    66

    Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.

  • UTÁNPÓTLÁSKORÚ KÉZILABDÁZÓK ÉS LABDARÚGÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA INTENZÍV MIKROMOZGÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
    Megtekintések száma:
    817

    Napjaink modern labdarúgása egyre szűkebb térben és cselekvési idő alatt zajlik, mely korábban elképzelhetetlennek tűnő mennyiségű mikro mozgás megtételére kényszeríti a játékosokat.  Az egyes játékhelyzetek hasonlóan szűk területen zajlanak, mint az egyébként jelentősen kisebb alapterületen játszott kézilabda mérkőzések. Felmerül tehát a kérdés, megfelelő e sportág-specifikus felkészítés, azaz képesek a kézilabdázókhoz hasonló teljesítményt produkálni a labdarúgók a kisterületen történő intenzív elindulások, gyorsítások, lassítások és irányváltások tekintetében? Hipotézisünket a Speed Court sportdiagnosztikai eszközön végzett mérésekkel igazoltuk.  A vizsgálat során utánpótláskorú sportolók két különböző felmérésen vettek részt. A felmérések végrehajtása magas színvonalú mozdulatgyorsasági és robbanékonysági képesség mellett, téri tájékozódó képességet, döntésgyorsaságot követelt a sportolótól. A ”60 méteres kergetés” és a ”30 másodperces kergetés” elnevezésű tesztek kiválóan alkalmasak voltak a mérkőzéseken előforduló szituációk modellezésére. A résztvevőknek három kísérlete volt, melynek eredményeit feljegyeztük, majd 12 hét elteltével újból megismételtük. A vizsgálati csoportok homogenitását bizonyítva testösszetétel vizsgálatnak is alávetettük a sportolókat, melynek eredménye szerint szinte tökéletesen megegyező testfelépítésű fiatalok képezték vizsgálatunk alanyait. A két sportág képviselőinek a teszteken elért eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a labdarúgók nem csupán képesek reprodukálni a kézilabdázók eredményeit, hanem minimális különbséggel túl is tudják teljesíteni azt.

     

  • THE CHARACTERISTICS OF SPORT RECREATIONAL PARK USE IN SZEGED’S ERZSÉBET LIGET
    Megtekintések száma:
    135

    Objective: Our research was aimed to explore the opportunities Szeged’s largest park, the Erzsébet Liget's offers in the area of sport recreation, in addition, the composition, the sports habits, and the contentment of the park's adult visitors who came from nearby and also from more distant places. We hypothesized that the characteristics of access to the park and the characteristics of park use depend on the proximity of the user's residence. At the same time, their socio-demographic features and contentment are unrelated.

    Method: Our primary data were gained using random paper-based questionnaires (N=108). Those people were asked who was doing some physical exercise at various sports scenes in the park. Pearson's Chi-square test was used to explore the relationship between different categorical variables.

    Results: The proximity of the park and the users' place of residence was strongly related to the travel time and the chosen mode of transport. At the same time, it did not show any significant relation to the features of park use for sports. These features, primarily due to the elderly visitors, only impacted the frequency of park visits with an aim other than sport. Also, no significant difference was found concerning the park's proximity, contentment with the services, and socio-demographic variables, although some tendencies were identified.

    Conclusion: The park's proximity did not have an impact of significance concerning the composition and the contentment of park visitors and their use of the sports facilities.

  • KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE
    Megtekintések száma:
    475

    Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.