dEjournals Home Page
International Journal of Horticultural Science
Current Author Guide Archives Search Submit Online Most Read
Register Login

International Journal of Horticultural Science

Vol. 27 (2021)
Articles

Comparative analysis of sour cherry cultivars on their ecological and biological indicators

Published:
2021-07-21
DOI Linkhttps://doi.org/10.31421/ijhs/27/2021/9810
Author
D. Surányi
View
pdf
Keywords
sour cherry ecological indicators biological indicators
License

Copyright (c) 2021 International Journal of Horticultural Science

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License (CC BY 4.0), which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original author and source are credited.

How To Cite
Selected Style: APA
Surányi, D. (2021). Comparative analysis of sour cherry cultivars on their ecological and biological indicators. International Journal of Horticultural Science, 27, 7-28. https://doi.org/10.31421/ijhs/27/2021/9810
Abstract

Sour cherries developed in the northern hemisphere, an alloploid hybrid of dwarf sour cherries (Prunus fruticosa) and bird cherries (P. avium), born in the confluence of the two species. However, the ecological and, above all, cold tolerance of the ancestor of cultivated sour cherries is higher than that of wild cherries (De Candolle, 1894; Rehder, 1954; Terpó, 1974; Iezzoni et al., 1991; Faust & Surányi, 1997). The cultivation limits are in the northern hemisphere 38-44. degree. The Carpathian Basin, the Balkans and Asia Minor are considered to be the main birthplaces for sour cherries. The genetic and morphological diversity of sour cherries is greater than that of the basic species (Iezzoni et al. 1991; Faust & Surányi, 1997). In the study, 472 sour cherry cultivars were compared based on 7 relative ecological indicators and 3 biological values. Compared to other Prunus species, we mostly found less variability in sour cherries - not counting their salt tolerance (SB). The partial similarity between open pollination (OP), frost tolerance (FR) and disease resistance (DR) - partly true in terms of varieties, but also reflected the effects of purposeful breeding and selection. The cultivars together - in comparison, showed balance, but in the highlighting, the differences of the 3 cultivar groups became significant. Indeed, the differences between the species of the former Hungarian cultural flora are clearly different (Surányi, 2004), which is also the case when comparing a large number of apricot (Surányi, 2014), plum (Surányi, 2015) and peach (Surányi, 2020) varieties.

References
  1. Angyal, D. (1926): Gyümölcsismeret (Pomologia). szerk. Mahács Mátyás. Pátria Rt., Bp.
  2. Bereczki, M. (1877-1887): Gyümölcsészeti vázlatok I-IV. Réthi – Gyulai Kiadása, Arad.
  3. Boissier, Pl. orientalis II. p. 649, cit. De Candolle, A. 1894. p. 215.
  4. Borhidi, A. (1969): Adatok a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea fajcsoport) és a molyhos tölgy (Quercus pubescens fajcsopoort) kistájainak ökológiai¬-cönológiai magatartásához. Bot. Közlem. 56: 155-158.
  5. Borhidi, A. (1993): A magyar flóra sociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM Term. véd. Hiv. - Janus Pann. Tud. Egy., Pécs.
  6. Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39: 97-181.
  7. Borhidi A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39: 97-181.
  8. Bordeianu, T., Constantinescu, N., Stefan, N. (edit.) (1965): Prunul, ciresul, visinul, cornul. Pomol. Rep. Soc. Rom. IV. Edit. Acad. Rep. Soc. Rom., Bucuresti.
  9. Bordeianu, T., Constantinescu, A., Stefan, N. (edit.) (1969): Soiuri noi si hibridi de perspetiva. Pomol. Rep. Soc. Rom. VIII. – Edit. Acad. Rep. Soc. Rom., Bucuresti.
  10. Brooks, R. M., Olmo, H. P. (1972): Register of mew fruit and nut varieties. Second edition. Univ. Calif. Press, Berkeley – Los Angeles – London.
  11. Brózik, S. (1959): Csonthéjastermésűek. Cseresznye – meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  12. Brózik, S. (1993): Gyümölcsfajták. Magyar Mezőgazdasági Kiadó. Bp.
  13. Brózik, S., Nyéki, J. (1975): Gyümölcstermő növények termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  14. Childers, N. F., Sherman, (1988): Modern fruit science. Horticultural Publ., Gainesville.
  15. Crane, M. B., Lawrence, W. J. C. (1956): The genetics of garden plants. MacMillan Co. Press, London.
  16. Crossa-Raynaud, P. H. (1977): L’acclimation des varietes fruitiers. Ann. Amel. Plant. 27: 497-507.
  17. Csihacsev (Tschihatscheff), Asie Mineure Bot. p.198, cit. De Candolle, A. 1894, p. 215.
  18. Csihon, Á., Dremák, P., Gonda, I. (2015): Partial and total rejuvenation pruning of sour cherry trees. International Journal of Horticultural Science 21(3-4): 11-15. p. https://doi.org/10.31421/IJHS/21/3-4./1160
  19. De Candolle, A. (1894): Termesztett növények eredete. Kir. Magyar Term.tud. Társ., Bp.
  20. Ellenberg, H. (1950): Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie I. Unkrautgemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  21. Ellenberg, H. (1952): Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  22. Ellenberg, H. (1963): Ökologische Beiträge zur Umweltgestaltung. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  23. Ellenberg, H. (1974) Zeigerwerte der Gefasspflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobot. IX. Goltze Verlag, Göttingen.
  24. Ellenberg, H., Weber, H. E., Düll, R., Wirth, W., Werner, W., Paulissen, D. (1991): Zeigeiwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobot. XVIII. Goltze Verlag, Göttingen.
  25. Entz, F. (1857-1859): Kertészeti Füzetek I-15 füz. Herz J., Pest.
  26. Faust, M. (1989): Physiology of temperate zone fruit trees. J. Wiley and Sons, New York – Chichester – Brisbane – Toronto – Singapure.
  27. Faust, M., Surányi, D. (1997): Origin and dissemination of plums. Hort. Rev. N. Y. 19: 263-317.
  28. Faust, M., Surányi, D. (1999): Origin and dissemination of plums. Hort. Rev. N. Y. 23: 179-231.
  29. Faust, M., Surányi, D., Gradziel, T., Timon, B., Nyujtó, F. (edit. Janick, J.) (2011): Origin and dissemination of Prunus. Scripta Horticult. 11: 1-241.
  30. Faust, M., Surányi, D., Nyujtó F. (1998): Origin and dissemination of apricot. Hort. Rev. N. Y. 22: 225-266.
  31. Faust, M., Timon, B. (1995): Origin and dissemination of peach. Hort. Rev. N. Y. 17: 331-379.
  32. Filarszky, N. (1911): Növénymorphologia. Franklin Társulat, Bp.
  33. Fogle, H. W. (1975): Cherries. in: Janick, J. -Moore, I. N. (eds.) Advances in fruit breeding. Purdue Univ. Press, West Lafayette
  34. Fraas’ note, cit. De Candolle, A. 1894, 216.
  35. Gardner, V. R., Bradford, F. Ch., Hooker, H. D. Jr. (1952): The fundamentals of fruit production. McGraw-Hill Book Co., New York – Toronto – London.
  36. Gracza, P. (1980): Personal communication. Kertészeti Egyetem, Bp.
  37. Grisebach, Spicilegium fl.rumelice p. 86, cit. De Candolle, A. 1894, 216.
  38. G. Tóth, M. (1997): Gyümölcsészet. Primom Váll. Alap., Nyíregyháza.
  39. G. Tóth, M. (2001): Gyümölcsészet 2. kiad.. Primom Váll. Alap., Nyíregyháza.
  40. Gyulai, F. (2001): Archeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Kiadó, Bp.
  41. Gyuró, F. (ed.) (1974): A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  42. Gyuró, F. (ed.) (1990): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  43. Hedrick, U. P. (1915): The cherries of New York. N. Y. Sta. Agric. Exp. Sta., Geneva.
  44. Hedrick, U. P. (1919): Sturtevant’s notes of edible plants. N. Y. Sta. Agric. Exp. Sta., Geneva.
  45. Hedrick, U. P. (1938): Cyclopedia of hardy fruits. MacMillan Co., New York.
  46. Heldreich, Nutzpflanzen Griechenlands p. 68;Pflanzen d. attisch. Ebene, p. 477. cit. De Candolle, A. 1894, 216.
  47. Heer and Sordelli, Piante della torbiera di Lagozza p. 40, cit. De Candolle, A. 1894, 216.
  48. Hohenacker, Plante Talysch. p. 128, cit. De Candolle, A. 1894, 215.
  49. Horváth, A., Zanetto, A., Christmann, H., Laigret, F. (2008): Origin of sour cherry (Prunus cerasus L.) genomes. Acta Hortic. 795:131-136.
  50. Hrotkó, K. (ed.) (2003): Cseresznye és meggy. Mezőgazda Kiadó, Bp.
  51. Iezzoni, A., Schmidt, H., Albertini, A. (1991): Cherries. In: Moore, J.N. – Balington, R. Jr. (edit.) Genetic recources of temperature fruit and nut crops vol. I-II. eds. ISHS, Wageningen. pp. 111-173.
  52. Iversen, J. (1936): Biologische Pflanzentypen als Hilfsmittel in der Vegetationsforschung. Levin und Munksgaard, Kopenhagen. 224.
  53. Jávorka, S., Soó, R. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Bp.
  54. Kállay Z.-né, E. (2014): Gyümölcsösök termőhelye. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  55. Kapás, S. (szerk.) (1969): Magyar növénynemesítés. Akadémiai Kiadó, Bp.
  56. Kapás, S. (szerk.) (1997): Növényfajták és növénynemesítők. OMMI, Bp.
  57. Kárpáti, I. (1978): Magyarországi vizek és ártéri szintek növényfajainak ökológiai besorolása. Keszthelyi Agrártud. Egy. Kiadv. 20: 5-62.
  58. Kárpáti, Z., Terpó, A. (1971): Alkalmazott növényföldrajz. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  59. Knight, R. L. (1969): Abstract bibliograhy of fruit breeding and genetics to 1965. Prunus. Comm. Agric. Bur. (CAB), East Malling.
  60. Kobel, F. (1954): Lehrbuch des Obstbaus auf phsiologischer Grundlage. Springer Verlag, Berlin.
  61. Koch, DendrologieI. p. 110, cit. De Candolle, A. 1894, 215.
  62. Kovács, J. A. (1979): Indicatorii biologici, ecologici si economici ai florei pajistilor. Minist. Agricult. si Ind. Aliment., Bucuresti.
  63. Kozma, P., Nyéki, J., Soltész, M., Szabó, Z. (ed.) (2003): Floral biology, pollination and fertilisation in temperate zone fruit species and grape. Akadémiai Kiadó, Bp.
  64. Krüssmann, G. (1978): Handbuch der Laubgehölze Band III. Verlag P. Parey, Berlin-Hamburg.
  65. Larcher, W. (1980): Physiological plant ecology. Springer Verlag, Berlin – Heidelberg – New York.
  66. Ledebour, Fl. ross. II. p. .6, cit. De Candolle, A. 1894, 215.
  67. Mándy, Gy. (1963): Kertészeti növények nemesítése táblázatokban. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  68. McGregor, S. E. (1976): Insect pollination of cultivated crop plants. U.S. Dept. Agric.,Washington.
  69. Meusel, H., Schubert, R. (1972): Volk und Wissen. Akademie Verlag, Berlin
  70. Mohácsy, M., Maliga, P. (1956): Cseresznye- és meggytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  71. Moore, J. N., Ballington, R. Jr. (edits) (1991): Genetic recources of temperature fruit and nut crops vol. I-II. eds. ISHS, Wageningen.
  72. Nyéki, J. (1974): Meggyfajták virágzása és termékenyülése. Kandidátusi értekezés. MTA, Bp.
  73. Nyéki, J. (szerk.) (1980): Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  74. Nyéki, K., Soltész, M. (edit.) (1996): Floral biology of temperate zone fruit trees and small fruits. Akadémiai Kiadó, Bp.
  75. Nyéki, J., Szabó, T., Soltész, M. (2016): Meggy. ÉKÁSZ stb., Újfehértó.
  76. Oldén, E. J., Nybom, N. (1968): On the origin of Prunus cerasus L. Hereditas 59: 327-345.
  77. Papp, J. (szerk.) (2003): 1. Gyümölcstermesztési alapismeretek. mezőgazda Kiadó, Bp.
  78. Papp, J. (szerk.) (2004): 2. A gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Bp.
  79. Papp, J., Tamási, J. (1979): Gyümölcsösök talajművelése és tápanyagellátottsága. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  80. Pernesz, Gy. (2020): Nemzeti fajtajegyzék – National list of varieties. Gyümölcs – Fruit. NÉBIH, Bp.
  81. Pichler, F. - Karrer, G. (1991): Comparison of different ecological indicator value systems. In: Horváth, F.(edit.): Poster Abstracts 34th IAVS Symposium, Eger, Hungary.
  82. Pór, J., Faluba, Z. (1982): Cseresznye és meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  83. Porpáczy, A. (ed..) (1964): A korszerű gyümölcstermesztés elméleti kérdései. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  84. Précsényi, I. (1986): The acoluthic space and its importance in the ecologicai research. Acta Bot. Hung. 32: 53-60.
  85. Quamme, H. A., Layne, R. E. C., Ronald, W. G. (1982): Relationship of super-cooling to cold hardiness and the northern distribution of several cultivated and native Prunus species and hybrids. Can. J. Plant Sci. 62: 137-148.
  86. Rapaics, R. (1940): A magyar gyümölcs. Kir. Magyar Term.tud. Társ., Bp.
  87. Raunkiaer, C. (1905): Types biologiques pour la géographie botanique. Oversigt over Det Kongel. Danske Videnskab. Selsk. Forhandl. p. 347-438.
  88. Rayman, J., Szabó, Á. (1966): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  89. Rehder, (1954): Manual of cultivated trees and shrubs: hardy in North America. MacMillan, New York.
  90. Rehmann, Verhandl. Nat. Ver. Brünn. X. 1871, cit. De Candolle, A. 1894, 216.
  91. Roach, F. A. (1985): Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. Basil Blackwill Public. Ltd., Oxford-New York.
  92. Scherfose, V. (1990): Salz-Zeigerwerte von Gefásspflanzen der Salzmarschen Tideröhrichte und Salzwassertümpel an der deutschen Nord- und Ostseeküste. Jb. Nieders. Landesamt Wasser und Abfall, Forsch. stelle Küste 39: 31-82
  93. Schwanitz, F. (1967): Die Evolution der Kulturpflanzen. Bayerischer Landwitschaftsverlag, München.
  94. Schwanitz, F. (1973): A kultúrnövények keletkezése: az egész növényvilág evolúciós modellje. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  95. Simon, T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi érték-besorolása. Abstr. Bot. 2: 1-23.
  96. Simon, T. (1991): A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok – Virágos növények). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
  97. Soltész, M. (ed..) (1998): Gyümölcsfajta-ismeret és-használat. Mezőgazda Kiadó, Bp.
  98. Soltész, M. (ed..) (2014): Magyar Gyümölcsfajták. Mezőgazda Kiadó, Bp.
  99. Soó, R. (1964): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. köt. Akadémiai Kiadó, Bp.
  100. Steven, Verzeichnissd. Halbinseln etc.,p. 147, cit. De Candolle 1894, p. 216.
  101. Surányi D. (1985): Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  102. Surányi, D. (1990): Az alföldi szőlők és szórványgyümölcsösök pomológiai értékei. Kertgazdaság 22 (6): 45-63.
  103. Surányi, D. (2000): A termesztett gyümölcsfajok-és fajták ökológiai sajátosságai, azok besorolása a Simon-féle értékszámok szerint. Acta Biologica Debrecina 11 (1): 143.
  104. Surányi, D. (2002): Gyümölcsöző sokféleség (Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben). Akcident Kft., Cegléd.
  105. Surányi, D. (2006): Magyarország gyümölcs-flórájának biológiai-ökológiai jellemzése. (Hazai vadon termő, meghonosodott, elvadult és potenciális gyümölcsfajok, valamint termesztett gyümölcsfajták értékelése). Kanitzia 14: 137-206.
  106. Surányi, D. (2009): Lépcsőfokok – Értekezések a gyümölcstermesztés köréből. GyDKFI, Cegléd.
  107. Surányi, D. (2014): Relative ecological indicators of the registrated and old historical fruit cultivars in Hungary. Acta Bot. Hung. 56 (3-4): 433-484.
  108. Surányi, D. (2015): Relative ecological and biological indicator values of plum and prune cultivars. Intern. J. Hort. Sci. 21 (3-4): 37-53.
  109. Surányi, D. (2016): Comparative analysis of apricot cultivars based on their ecological and biological indicators. Intern. J. Hort. Sci. 22 (1-4): 35-50.
  110. Surányi, D. (2020): Comparative analysis of peach and nectarine cultivars based on their ecological and biological indicators. International Journal of Horticultural Science 26 (1): 1-20. https://doi.org/10.31421/IJHS/26/2020/8006
  111. Terpó, A. (1974): Gyümölcstermő növényeink rendszertana és földrajza. In: Gyúró, F. (edit.) A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. p.139-219.
  112. Tomcsány, P. (1960): Gyümölcsfajták irodalmi vonatkozásai (témadok.). Agroinform, Bp.
  113. Tomcsányi, P. (ed.) (1979): Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  114. Tüxen, R., Ellenberg, H. (1937): Die systematische und ökologische Gruppenwer. Mitt. flor.-soz. Arbeuitsgem. Niedersachsen 3: 171-184.
  115. V. Németh, M. (1986): The virus, mycoplasma and rickettsia diseases of fruit trees. Akadémiai Kiadó, Bp.
  116. Wilsie, C. P. (1969): A termesztett növények alkalmazkodása és elterjedése a Földön. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
  117. Zólyomi, B. (1964): Methode zur ökologischen Characterisierung der Vegetation seinheiten und zum Vergleich der Standorte. Mathematisch-statistische Bearbeitung der Beispiele von I. Précsényi. Acta Bot. Hung. 10: 377-416.
  118. Zólyomi, B. (1987): Coenotone, ecotone and their role in the preservation of relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3-18.
  119. Zólyomi, B., Baráth, Z., Fekete, G., Jakucs, P., Kárpáti, I., Kárpáti, V., Kovács, M., Máthé, I. (1967): Einreihung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologischen Gruppen nach TWR-Zahlen. Fragmenta Bot. Mus. Hist. Nat. Hung. 4: 101-142.
  120. Zwintscher, M. (1962): Cherries I-IV. 2, edit. Paul Parey, Berlin. 6: 572-602.
  121. Zsukovszkij, G. M. (1964): Kulturnije rasztenija i ih szorodocsi 2. kiad. Leningrad.
Most read articles by the same author(s)
1 2 > >>