dEjournals Home Page
International Journal of Horticultural Science
Current Author Guide Archives Search Submit Online Most Read
Register Login

International Journal of Horticultural Science

Vol. 26 (2020)
Articles

Comparative analysis of peach and nectarine cultivars based on their ecological and biological indicators

Published:
2020-07-29
DOI Linkhttps://doi.org/10.31421/IJHS/26/2020/8006
Author
D. Surányi
View
pdf
Keywords
peach nectarine ecological indicators biological indicators
License

This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License (CC BY 4.0), which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original author and source are credited.

How To Cite
Selected Style: APA
Surányi, D. (2020). Comparative analysis of peach and nectarine cultivars based on their ecological and biological indicators. International Journal of Horticultural Science, 26, 7-26. https://doi.org/10.31421/IJHS/26/2020/8006
Abstract

Natural conditions other than the ecological conditions of the Chinese gene center (as 34-38° latitude and 600 to 2400 m above sea level), mainly dry subtropical, i.e. Mediterranean effects, facilitated the development of new forms and varieties (Scorza & Okie, 1991; Faust & Timon, 1995). Probably the primary cause of nectarines, this could also be the primary cause of mutations (probably about 2000 years ago) (Roach, 1985; Surányi, 1985). During the long domestication of peaches, its natural occurrence increased, which was greatly enhanced by its ecological and mutational ability and the organoleptical values of its fruit (Hedrick, 1917; Roach, 1985; Scorza & Okie, 1991; Faust et al., 2011). Through the Ellenberg-Borhidi model and its refinement, the author has demonstrated the suitability of peaches in a broad climate zone based on the relative ecological and biological values of 700 varieties. Among the varieties, clone cultivars and hybrids were Hungarian selected and crossed form, because the diverse environmental conditions of the Carpathian Basin and the past and present size of cultivation were representative (Faust & Timon, 1995; Timon, 2000). It can be concluded from the present relative ecological data that the average standard deviation is below 12% for both peach and nectarine varieties, but the relative biological values were very different. Comparison of cultivars or classical (downy) peaches (n = 562) and nectarines (n = 138) in terms of environmental values confirmed the difference in heat demand and salt tolerance of the two groups of varieties. The pictures of the paper also demonstrated the rich diversity of this fruit species, and after analyzing the apricot and plum varieties (Surányi 2014, 2018), the peculiarities of the relative ecological and biological values of peaches were confirmed.

References
  1. Acosta, F. G., Barrios, E. P. (1987): Effecto de raleo de flor y de fruto sobre el desarrollo de la fruta en el durazno (Prunus persica L. Bartsch). „Siempreverde”Agrociencia 68: 83-92.
  2. Bordeianu, T., Botez, M., Constantinescu, N., Costetchi, M., Cvasnīi, D., Demianovici, S., Mihaescu, Gr., Mircea, I., Miron, Gh., Negrilă, A., Oros, F., Petrovici-Birta, I., Pompeius, E., Stefan, N. (1967): Caisul – Persicul. Pomol. Rep. Soc. Rom. V. Edit. Acad. Rep. Soc. Rom., Bucuresti. p. 260-610.
  3. Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM Term. véd. Hiv. Janus Pann. Tud. Egy., Pécs.
  4. Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39: 97-181.
  5. Brooks, R. M., Olmo, H. P. (1972): Register of new fruits and nut varieties. 2nd ed. Univ. Calif. Pressm Berkeley.
  6. Brózik, S. (1962): Csonthéjastermésűek. Őszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  7. Brózik, S. (1993): Gyümölcsfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  8. Brózik, S., Nyéki, J. (1975): Gyümölcstermő növények termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  9. Chen, N, (2015): Oldest peach fossil found in Yunnan. Science Wath 29 (4): 145-146.
  10. Childers, N. F., Sherman, W. B. (1988): The peach. Hortic. Publ., 3906 N. W. 31 Pl., Gainesville, Florida.
  11. China Statistical Yearbook (CSY) (2016): www.stats.gov.cn
  12. Crane, M. B., Lawrence, W. J. C. (1956): The genetics of garden plants. MacMillan Co.Press, London.
  13. Csöbönyei, I., Surányi, D. (1971-1985): Fenológiai naplók (kézirat). Kert. Kut. Int., Cegléd.
  14. Ellenberg, H. (1950): Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie I. Unkrautgemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  15. Ellenberg, H. (1952): Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  16. Ellenberg, H. (1963): Ökologische Beiträge zur Umweltgestaltung. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  17. Ellenberg, H. (1974): Zeigerwerte der Gefasspflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobot. IX. Goltze Verlag, Göttingen.
  18. Ellenberg, H., Weber, H. E., Düll, R., Wirth, W., Werner, W., Paulissen, D. (1991): Zeigeiwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobot. XVIII. Goltze Verlag, Göttingen.
  19. Faust, M. (1989): Physiology of temperate zone fruit trees. J. Wiley and Sons, New York – Chichester – Brisbane – Toronto – Singapure.
  20. Faust, M., Surányi, D. (1998): Origin and dissemination of cherry. Hort. Rev. N. Y. 19: 263-317.
  21. Faust, M., Surányi, D. (1999): Origin and dissemination of plums. Hort. Rev. N. Y. 23: 179-231.
  22. Faust, M., Surányi, D., Nyujtó, F. (1998): Origin and dissemination of apricot. Hort. Rev. N. Y. 22: 225-266.
  23. Faust, M., Timon, B. (1995): Origin and dissemination of peach. Hort. Rev. N. Y. 17: 331-379.
  24. Faust, M., Surányi, D., Gradziel, T., Timon, B., Nyujtó, F. (ed. Janick, J.) (2011): Origin and dissemination of Prunus. Scripta Horticult. 11: 1-241.
  25. Fideghelli, C. (1973): Manuale di peschicoltura. Edagricola Ed., Bologna.
  26. Gardner, V. R., Bradford, F. Ch., Hooker, H. D. Jr. (1952): The fundamentals of fruit production. McGraw-Hill Book Co., New York – Toronto – London.
  27. G. Tóth, M. (2001): Gyümölcsészet. 2. kiad. Primom Váll. Alap., Nyíregyháza.
  28. Gyulai, F. (2001): Archeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Kiadó, Budapest.
  29. Gyuró, F. (ed.) (1974): A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  30. Gyuró, F. (ed.) (1990): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  31. Hedrick, U. P. (1917): The peaches of New York. N. Y. Sta. Agric. Exp. Sta. 9.
  32. Hesse, C. O. (1975): Peaches. In: J. Janick – J. N. Moore (edits) Advances in fruit breeding. Purdue Univ, Press, West Lefayette, Indiana. p. 285-355.
  33. Iversen, J. (1936): Biologische Pflanzentypen als Hilfsmittel in der Vegetationsforschung. Levin und Munksgaard, Kopenhagen. 224.
  34. Jávorka, S., Soó, R. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  35. Jett, S. C. (1979): Peach cultivation and use among the Canyon de Chelly Navajo. Ecol. Bot.33: 298-310.
  36. Kárpáti, I. (1978): Magyarországi vizek és ártéri szintek növényfajainak ökológiai besorolása. Keszth. Agrártud. Egyet. Kiadv. 20: 5-62.
  37. Kárpáti, Z., Terpó, A. (1971): Alkalmazott növényföldrajz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  38. Knight, R. L. (1969): Abstract bibliograhy of fruit breeding and genetics to 1965. Prunus. Comm. Agric. Bur. (CAB), East Malling.
  39. Kobel, F. (1954): Lehrbuch des Obstbaus auf phsiologischer Grundlage. Springer Verlag, Berlin.
  40. Kovács, J. A. (1979): Indicatorii biologici, ecologici si economici ai florei pajistilor. Minist. Agricult. si Ind. Aliment., Bucuresti.
  41. Kozma, P., Nyéki, J., Soltész, M., Szabó, Z. (ed.) (2003): Floral biology, pollination and fertilisation in temperate zone fruit species and grape. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  42. Larcher, W. (1980): Physiological plant ecology. Springer Verlag, Berlin – Heidelberg – New York.
  43. Layne, R. E. C. (1984): Breeding peaches in North America for cold hardiness an perennial cancer of peach (Leucostoma spp.) resistance. – Review and outlook. Fruit Var. J. 38: 130-136.
  44. Mándy, Gy. (1963): Kertészeti növények nemesítése táblázatokban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  45. McGregor, S. E. (1976): Insect pollination of cultivated crop plants. U.S. Dept. Agric.,Washington.
  46. Meusel, H., Schubert, R. (1972): Volk und Wissen. Akademie Verlag, Berlin.
  47. Mohácsy M., Maliga P., Mohácsy M. (1967): Az őszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  48. Morettini, A., Baldini, E. (1962): Monografia delle principali cultivar di pesco. Riv. Ortoflorofruttic. Ital. 24 (1): 3-44.
  49. Ninkovski, I. (1989): Nektarin, a sima héjú őszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  50. Nyéki, J. (ed.) (1980): Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  51. Nyéki, K., Soltész, M. (ed.) (1996): Floral biology of temperate zone fruit trees and small fruits. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  52. Nyujtó, F. (1963): Az alföldi őszibaracktermesztés. In: Mohácsy M., Maliga P., Mohácsy, M. (1967): Az őszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 457-469. p.
  53. Papp, J. (ed.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  54. Papp, J. (ed.) (2004): A gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  55. Papp, J., Tamási, J. (1979): Gyümölcsösök talajművelése és tápanyagellátottsága. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  56. Parnia, P., Mladin, Gh., Dutu, I., Stanciu, N. (1988): Progress in breeding rootstocks in Roumania. HortSci. N. Y. 23:107-109.
  57. Pernesz, Gy. (2013): Nemzeti fajtajegyzék – National list of varieties. Gyümölcs – Fruit. NÉBIH, Budapest. ISSN 1585-8308
  58. Pichler, F., Karrer, G. (1991): Comparison of different ecological indicator value systems. In: Horváth, F. (ed.): Poster Abstracts 34th IAVS Symposium, Eger, Hungary. p. 102-104.
  59. Porpáczy, A. (ed.) (1964): A korszerű gyümölcstermesztés elméleti kérdései. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  60. Précsényi, I. (1986): The acoluthic space and its importance in the ecologicai research. Acta Bot. Hung. 32: 53-60.
  61. Quamme, H. A., Layne, R. E. C., Ronald, W. G. (1982): Relationship of super-cooling to cold hardiness and the northern distribution of several cultivated and native Prunus species and hybrids. Can. J. Plant Sci. 62: 137-148.
  62. Raunkiaer, C. (1905): Types biologiques pour la géographie botanique. Oversigt over Det Kongel. Danske Videnskab. Selsk. Forhandl. p. 347-438.
  63. Rehder, A. I. (1954): Manual of cultivated trees and shrubs. McMillan Ed., New York.
  64. Roach, F. A. (1985): Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. Basil Blackwill Public. Ltd., Oxford – New York.
  65. Scherfose, V. (1990): Salz-Zeigerwerte von Gefásspflanzen der Salzmarschen Tideröhrichte und Salzwassertümpel an der deutschen Nord- und Ostseeküste. Jb. Nieders. Landesamt Wasser und Abfall, Forsch. stelle Küste 39: 31-82.
  66. Schwanitz, F. (1973): A kultúrnövények keletkezése: az egész növényvilág evolúciós modellje. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  67. Scorca, R., Okie, W. R. (1991): Peaches (Prunus). in: Genetic recources of temperature fruit and nut crops vol. I-II. eds. Moore, J. N. –Ballington, R, Jr. ISHS, Wageningen. 177-231.
  68. Shahbandeh, M. (2017): Global production of fruit bay variety. https//www.statista.com.
  69. Simon, T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi érték-besorolása. Abstr. Bot. 2: 1-23.
  70. Simon, T. (1991): A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok – Virágos növények). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  71. Soltész, M. (ed.) (1998): Gyümölcsfajta-ismeret és-használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  72. Soltész, M. (ed.) (2014): Magyar Gyümölcsfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  73. Soó, R. (1964-1985): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyveI-VII. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  74. Surányi, D. (1985): Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  75. Surányi, D. (1990): Az alföldi szőlők és szórványgyümölcsösök pomológiai értékei. Kertgazdaság 22 (6): 45-63.
  76. Surányi, D. (1991-2015): Fenológiai naplók (kézirat). Gyümölcskut. Áll. Kft, Cegléd.
  77. Surányi, D. (2000): A termesztett gyümölcsfajok-és fajták ökológiai sajátosságai, azok besorolása a Simon-féle értékszámok szerint. Acta Biologica Debrecina 11 (1): 143.
  78. Surányi, D. (2002): Gyümölcsöző sokféleség (Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben). Akcident Kft., Cegléd.
  79. Surányi, D. (2006): Magyarország gyümölcs-flórájának biológiai-ökológiai jellemzése. (Hazai vadon termő, meghonosodott, elvadult és potenciális gyümölcsfajok, valamint termesztett gyümölcsfajták értékelése). Kanitzia 14: 137-206.
  80. Surányi, D. (2009): Lépcsőfokok – Értekezések a gyümölcstermesztés köréből. GyDKFI, Cegléd.
  81. Surányi, D. (2014): Relative eclogical indicators of the registrated and old historical fruit cultivars in Hungary. Acta Bot. Hung. 56 (3-4): 433-484. https://doi.org/10.1556/ ABot.56.2014.3-4.16
  82. Surányi, D. (2015): Relative ecological and biological indicator values of plum and prune cultivars. Intern. J. Hort. Sci. 21 (3-4): 376-53. https://doi.org/10.31421/IJHS/21/3-4./1173
  83. Surányi, D. (2018): Comparative analysis of apricot cultivars based on their ecological and biological indicators. Intern. J. Hort. Sci. (2016) 22 (1-4): 35-50. https://doi.org/10.31421/ IJHS/22/3-4./1190
  84. Terpó, A. (1974): Gyümölcstermő növényeink rendszertana és földrajza. In: Gyuró, F. (edit.) A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 139-219.
  85. Timon, B. (1992): Őszibarack. 3. kiad. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  86. Tomcsány, P. (1960): Gyümölcsfajták irodalmi vonatkozásai (témadok.). Agroinform, Budapest.
  87. Tomcsányi, P. (ed.) (1979): Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  88. Tüxen, R., Ellenberg, H. (1937): Die systematische und ökologische Gruppenwer. Mitt. flor.-soz. Arbeuitsgem. Niedersachsen 3: 171-184.
  89. Verde, I., Verde, A. G., Abbott, S., Scalabrin, S., Jung, S. - Shu, F., Marroni, F., Zhebentyayaeva, M. T., Dettri, J., Grimwood, F., Cattonaro, A., Zuccol, L., Rossini, J., Jenkins, E., Vendramin, L. A., Meisel, V., Decroocq, B., Sosinsli, S., Prochnik, T., Mitros, A., Policriti, G., Ciprioani,L., Dondini, S., Ficklin, D. M., Goodstein, P., Xuan, C. D., Del Fabbro, V., Aramini, D., Copetti, S., Gonzales, D. S. (2013): The high-quality draft genome of peach (Prunus persica) identifies unique patterns of genetic diversity, domestication and genome evolution. Nature Genetic 45 (5): 487-494. https://doi.org/10.1038/ng.2586
  90. Visy, Zs. (ed.) (2003): Magyar régészet az ezredfordulón. NKÖM Teleki László Alapítvány, Budapest.
  91. V. Németh, M. (1986): The virus, mycoplasma and rickettsia diseases of fruit trees. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  92. Zólyomi, B. (1964): Methode zur ökologischen Characterisierung der Vegetation seinheiten und zum Vergleich der Standorte. Mathematisch-statistische Bearbeitung der Beispiele von I. Précsényi. Acta Bot. Hung. 10: 377-416.
  93. Zólyomi, B. (1987): Coenotone, ecotone and their role in the preservation of relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3-18.
  94. Zólyomi, B., Baráth, Z., Fekete, G., Jakucs, P., Kárpáti, I., Kárpáti, V., Kovács, M., Máthé, I. (1967): Einreihung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologischen Gruppen nach TWR-Zahlen. Fragmenta Bot. Mus. Hist. Nat. Hung. 4: 101-142.
Most read articles by the same author(s)
1 2 > >>