Keresés
Keresési eredmények
-
Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében
507-514Megtekintések száma:683A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.
-
Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
213-223Megtekintések száma:1487Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.
-
Ipar 4.0 koncepció és kulcselemei
100-111Megtekintések száma:266A növekvő és folyton változó nemzetközi verseny, a növekvő piaci volatilitás és a mindinkább egyedi termékek iránti kereslet (személyre szabott gyártás), valamint a termékek rövidebb életciklusa komoly kihívások elé állítják a vállalatokat, aminek a hagyományos termelési rendszerek már nem képesek megfelelni. Az ipar 4.0 egy új gyártási paradigma, mely nagy hangsúlyt fektet az intelligens termékek és folyamatok létrehozására. Az egyedi gyártás minél hatékonyabb megvalósítása került előtérbe, tömegtermelésnek megfelelő kondíciók mellett. A készletre történő termelést felváltja a vevői rendelésre történő gyártás. Az ipar 4.0 téma iránti növekvő érdeklődés ellenére azonban ez még mindig nem konszenzusos koncepció. Nincs egyértelmű elképzelés erről az új gyártási paradigmáról, ezért a szakirodalom bemutatásán keresztül próbálom meg ismertetni a fellelhető ipar 4.0 definíciókat, deklarálni a koncepció technikai elemeit és részletesen bemutatni azokat, ezáltal is mind tisztább képet alkotni a koncepcióról.
-
Az ipar 4.0 és a digitalizáció szerepe a mezőgazdaságban, különös tekintettel a romániai mezőgazdaságban
Megtekintések száma:422A robotizáció, az automatizáció, az adatok felhasználása, a mesterséges intelligencia nagymértékben teret hódítanak a világban és a mezőgazdasági szektorban is, amelyek hozzájárulnak egy hatékonyabb mezőgazdasági szektor kialakításához. A mezőgazdaságban a fenntartható fejlődés nélkülözhetetlen eszközei az ipar 4.0 által nyújtott lehetőségek, technológiák. Az agrárszektor számára a digitalizáció jelenti a jövőt, ugyanis növeli a terméshozamot, miközben a környezettermelés mérséklődik, nem növekedik. Jelen kutatás célja, hogy bemutassa az Ipar 4.0 fogalmát, szerepét a mezőgazdaságban, illetve megvizsgálja a romániai mezőgazdasági szektor viszonyulását, körülményeit az ipar 4.0 technológiáinak és a digitalizáció adoptálásához.
-
A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban
344-357Megtekintések száma:276A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.
-
A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban
196-209Megtekintések száma:384A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:339A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
Kollaboratív robotok összehasonlító elemzése
1-16Megtekintések száma:186Az alábbi tanulmány négy, az iparban elterjedt robotkar összehasonlítását mutatja be olyan szempontból, hogy az egyetemi oktatásba melyik modell adaptálható a legmegfelelőbben. Az összehasonlító esettanulmány a következő gyártók robotkarjait veszi figyelembe: ABB, Kuka, Universal Robots, Techman Robot. Az összehasonlítás kritériumait a fontossági tényező és a tapasztalatok alapján határoztuk meg. Ezután a kritériumokat az Analitycal Hierarchy Process (AHP) módszer segítségével rangsoroltuk. A négy alternatíva közötti sorrendet a Kesselring módszer segítségével állítottuk fel. A vizsgálat egy kiválasztási módszert mutat be az ipari robotok területén az egyetemi oktatás szemszögéből.
-
Szakképzés 4.0 és a mérnöktanár-képzés
12-23Megtekintések száma:168A mérnöktanár-képzés a regionális iparfejlesztés összetett folyamatának egyik apró, de fontos eleme. A korszerű ipari termelés új szerepköröket (munkaköröket) és új kompetenciákat igényel. Ezekre figyelni kell a műszaki képzés minden szintjén, ha felelősen gondolkodunk, és meg akarjuk alapozni a végzett műszaki szakemberek sikeres karrierjét. A mérnöktanár-képzésből kerülnek ki a középfokú szakképzés új tanárgenerációi, az ő szemléletük határozza meg a szakképzés mindennapjait a következő évtizedekben. A képző intézményeknek érzékenyeknek kell lenniük az aktuális és a jövőbeli elvárásokra, a képzési programjuk és az oktatási módszereik megújításával támogatniuk kell a szakképzési rendszer törekvéseit az iparfejlesztés humán erőforrásának biztosításában.
-
An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0
72-80Megtekintések száma:173Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies. Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.
-
Drónok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata EHS feladatok megoldásában
296-303Megtekintések száma:216Absztrakt. Drónok vagy pilóta nélküli repülő szerkezetek (UAVs Unmanned Aerial Vehicles) vagy pilóta nélküli repülő rendszerek (UAS Unmanned Aerial Systems) azon repülő szerkezetek, amelyek fedélzetén nincsen pilóta és utas. Ezeket az eszközöket elsősorban a hadseregben alkalmazták, mára azonban jelentősen megnőtt az alkalmazásuk többek között az ipari felhasználásba, a szolgáltatásokban, a katasztrófavédelemben, és a civil szektorban is. Bemutatjuk röviden a drónok legfontosabb osztályozási szempontjait. Emellett jelen tanulmányunkban összegyűjtöttük azokat a felhasználási lehetőségeket, amiket az ipar és az EHS szektor használ vagy a jövőben alkalmazni tud. Megemlítjük a drónokra szerelt és szerelhető legfontosabb kiegészítőket, amiket a speciális feladataik során alkalmazni tudnak a felhasználók.
-
A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
138-150Megtekintések száma:212A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.
-
Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén
188-195Megtekintések száma:312Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.
-
Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
116-130Megtekintések száma:774A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.
-
Lean menedzsment evolúciója és a szervezeti tanulás
251-259Megtekintések száma:643A lean szemlélet egyre nagyobb teret hódít az ipar, szolgáltató szektor és a közszféra területén. A lean transzformáció érettségi szintje és a felhalmozott tudás szempontjából a lean szemléletet alkalmazó szervezetek között jelentős különbség tapasztalható. A módszerek, technikák alkalmazási lehetőségei széles skálán mozognak, azonban miden szervezetben – függetlenül a működési szektortól és a lean érettség szintjétől – van két közös feltétel, amely alapvetően meghatározza a lean fejlődés sikerét: a lean szemléletű vezető és a tanuló szervezet. A lean szemléletű vezetés nem szektor vagy módszerfüggő, nem kell hozzá egy már felépült lean szervezet. A szervezet tulajdonságaira nagy hatással van a vezetés szemlélete, de kérdés, hogy a teljes átalakuláshoz elég-e a vezetői akarat. Célkitűzés maga a lean szervezet, vagy az, hogy miként reagál a szervezeti egység vagy az egész szervezet a környezet változásaira? A lean szemléletű vezetés magatartásformái és viselkedési elemei minden nap és mindenhol alkalmazhatóak és folyamatosan támogathatják azt a törekvésünket, hogy valódi lean szervezetet alakítsunk ki.
-
Egészségügyi menedzsment képzések-formák és tartalmak
Megtekintések száma:270Az egy tudományterületen belüli szakterületi önállósodás a XXI. századra plurális jelleget öltött. A menedzsment diszciplína XX. század eleji megjelenése az ipar területére korlátozódott, és a hatékonyság maximalizálásával volt összefüggésben. Mára a menedzsment az egészségügy területén is önállósodott, a képzések terén bizonyosan, melyet nemzetközi szinten számtalan képzési forma kínálata erősít meg. Itthon a képzési formák felsőoktatási szinten egyelőre bináris jelleget öltenek, egyetlen BA és egyetlen MA képzési lehetőséget kínálva. Tanulmányunk célja feltárni a nemzetközi képzések sokszínűségét, bemutatva azok fontosabb sajátosságait, összevetve a hazai viszonyokkal, mely összességében új vagy újszerű képzési formák megjelenésének szükségességére világíthat rá.
-
Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
150-164Megtekintések száma:236A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.
-
A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából
61-77Megtekintések száma:52A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.
-
Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)
61-71Megtekintések száma:273A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.
