Keresés

Keresési eredmények

• CSR stratégia alkotás

  344-354

  Matkó Andrea

  Megtekintések száma:

  704

  A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.

• A teljesítménymenedzsment funkcionális jellege

  1-14

  Gergely Éva

  Megtekintések száma:

  320

  A teljesítménymenedzsment olyan összetett, komplex, önálló folyamata az emberi erőforrás menedzsmentnek, melyben a feladatok egyértelműen definiálhatóak, egymástól jól elkülöníthetőek. Ezen funkciók a következők: a teljesítmény tervezése, a mérőeszközök kialakítása, az elvárások kommunikálása, a teljesítmény nyomon követése, mérése, a teljesítmény értékelése, visszajelzés a teljesítményről, személyzeti döntések kommunikálása, fejlesztés az eredmények alapján. A tanulmányban ezen funkciók bemutatásán túl a kutatási témához szorosan kapcsolódó vizsgálati eredmények ismertetésére is sor kerül.

• Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén

  188-195

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  295

  Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.

• Dinamikai rendszer mozgásegyenletének felírása duális megközelítéssel

  41-48

  Rónai László

  Megtekintések száma:

  36

  A cikk egy mechanikai rendszer matematikai modelljének felírását kívánja bemutatni energia alapú szemléletmód alkalmazásával. A modell mind általánosított elmozdulás-, mind általánosított impulzusok segítségével megalkotásra kerül. Az utóbbi felírásmód a gyakorlatban kevésbé elterjedt, köszönhetően annak komplikáltabb tárgyalásmódja miatt. Egy példafeladaton keresztül a két módszer bemutatása megtörténik, továbbá egy PID blokk segítségével egy szabályozási feladat is megoldásra kerül.

• Vállalkozói készségek fejlesztése mérnök hallgatók körében

  209-225

  Diószeginé Zentay Éva

  Megtekintések száma:

  168

  Az oktatás nagymértékben hozzájárul a kultúra, ezen belül a vállalkozói kultúra fejlődéséhez. A tanulmány célja bemutatni, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a sikeres vállalkozót, valamint hogyan fejleszthető a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az oktatás és a jelen tanulmány fókuszában lévő mérnök hallgatók képzésén keresztül. Az oktatás feladata segíteni, hogy a fiatalokban olyan tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek a vállalkozói szemlélet alapjaivá válnak. Ilyen a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a felelősségtudat, a kockázatvállaló képesség, a függetlenség.

• Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon

  72-79

  Csipkés Margit

  Pusztai László

  Nagy Lajos

  Megtekintések száma:

  117

  Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

• Leadership vizsgálat módszertani megalapozása a felsőoktatásban

  1-11

  Balla Tibor

  Megtekintések száma:

  134

  A jelenlegi felsőoktatási és piacorientált közegben a felsőoktatási intézményeknek is követniük kell a változásokat, melyeket fel kell tudniuk mérni és azokra mielőbb reagálni. A felsőoktatási intézmények vezetőinek olyan személyes képességekkel kell rendelkezniük, amelyek birtokában hozzá tudnak járulni az intézmény eredményességéhez, valamint képesek motiválni az intézmények munkatársait. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja milyen mérési modell alkalmazása lehet eredményes a felsőoktatási intézményekben, amely alapján meghatározhatóak azon vezetői kompetenciák, viselkedések, tulajdonságok, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény eredményes működéséhez, valamint a felsőoktatásban tapasztalt versenyben a fennmaradáshoz.

• X/Y emberkép hatása a teljesítményre változó környezetben

  429-440

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  530

  A vezetési stílus kérdésköre kutatott terület, több elmélet és modell is született az elmúlt évtizedekben, ezek közül az egyik legismertebb a McGregortól származó X/Y elmélet, amely nagy múltra tekint vissza, mégis máig foglalkoztatja a kutatókat. Az utóbbi években számos olyan elemzés is megvalósult, amely a stílusnak a szervezeti teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta objektív vagy szubjektív mutatók használatával. Ebben a munkámban az X/Y elmélet alapjainak, a családi vállalkozások meghatározásának és a teljesítménymérésre tett legutóbbi kísérleteknek a rövid áttekintésén túl családi vállalkozások vezetőinek körében végzett empirikus kutatásomat mutatom be. A kutatási kérdéseimmel (K1, K2) arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a vezető McGregor-i emberképe és a vállalkozás teljesítménye között. A teljesítmény mérőszámaként korábbi kutatások nyomán objektív számviteli adatot, az értékesítés nettó árbevételét vettem alapul, a 2008-as gazdasági válság idején a vállalkozók vezetői is elsődlegesen ebben – az értékesítési forgalom változásában – mérték a válság hatásait. A korábbi, X/Y emberkép hatásait vizsgáló kutatások a válság lehetséges befolyásoló hatásait nem vették figyelembe, indokolt lehet ilyen tekintetben is elemzéseket végezni, ezért az első kérdésemben (K1) az X/Y emberkép és a 2008/2012 -i teljesítmény közötti összefüggést vizsgáltam, ezzel lehetőségem nyílt a 2008-as gazdasági válság induláskori (2008) és a vezetők előzetes várakozása szerint fellendülést hozó 2012-es év teljesítményének összevetésére. A kapott eredmények a korábbi kutatási eredményekhez hasonló képet mutatnak, az Y elmélet képviselői eredményesebbek, amelyet a kereszttábla-elemzés szignifikáns eredményei is megerősítettek. Második kérdésemben (K1) a gazdasági válság időszakának átugrásával a K1-hez képest más időhorizonton (2008/2017) vizsgáltam meg az X/Y elmélet szerinti lehetséges összefüggést. Ez utóbbi (K2) esetben a K1-től eltérően statisztikailag nincs kimutatható összefüggés a változók között, viszont az arányok arról tanúskodnak, hogy az Y emberképpel rendelkezők ebben az időtávban is sikeresebbek forgalomnövelés tekintetében. Az attitűdök nagyon nehezen formálhatók, viszont az X emberképpel rendelkező vezetőknek érdemes lehet felülvizsgálni az emberekről alkotott vélekedésüket, változtatni a hozzáállásukon, mert az eredményekből kitűnik, hogy mérhetően sikeresebb az, aki Y emberképpel rendelkezik. A vállalkozások többségénél aktuálissá váló generációváltás esetében a kapott eredmények tükrében azt is érdemes megfontolniuk a stafétát átadó vezetőknek, hogy milyen emberképpel rendelkező utódra bízzák a vállalkozás további irányítását.

• Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése

  22-35

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  469

  Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

• Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata

  126-134

  Dorogi Kristóf Tibor

  Megtekintések száma:

  94

  Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.

• Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)

  61-71

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  256

  A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.

• Lakás 4.0 – Intelligens otthonok

  53-57

  Kovács Bence

  Megtekintések száma:

  200

  A „Lakás 4.0” cím értelmezéséhez tisztában kell lenni az ipari forradalmakkal, azok közül is a jelen korunkban zajló negyedikkel, melyet szokás „Ipar 4.0”-nak is nevezni. Az iparban egyre jobban teret nyerő automatizálási folyamatok, valamint a mechanizmusok és erőforrások leképezése a kiber-fizikai térben kezd beszivárogni a háztartási szektorba is. Innen a címben szereplő kifejezés. Megvizsgálásra került a jelenleg rendelkezésre álló okos otthon technológia lehetőségei és megalkotásra egy szempontrendszert, ami alapján megépült egy valós körülményeket szimuláló modell. A modellt egy központi vezérlőegység irányítja, melynek a kezelőfelülete és vezérlőprogramja is elkészült. Olyan fontos funkciók kerültek megvalósításra, mint a világítás-, hűtés-, és fűtéstechnika, behatolás-, és tűzvédelem, szórakoztató elektronika, locsolás-, és nem utolsó sorban a motorvezérlés.

• Munkaerőpiaci kereslet vizsgálata az építőipari szakmák esetében

  512-519

  Sztányi Róbert

  Megtekintések száma:

  161

  Tanulmányomban megvizsgálom az építőipari termelés és azon belül is a lakásépítést befolyásoló tényezőket 1921- től napjainkig. Ezen számok tükrében az építőiparban dolgozók számának folyamatos változásait értékelem, illetve hogy a vizsgált körülményekre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac. A cikkben célom rámutatni, hogy a különböző hatásokra a szakemberek száma nem tud rugalmasan változni. A nagyobb  beruházási években, illetve a jobb kereseti lehetőség miatt kivándorolt szakemberek hiánya komoly gondot okoz. Ennek ellentétes pólusa, amikor a gazdasági válság éveiben a beruházási kedv hiányában munkaerő  többlettel rendelkezik az építőipar.

• A köröndi tűz egy építőmérnök szemével III. Rész. Az Életveszélyelhárítás II. üteme, felkészülés az állagvédelemre

  1-15

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  88

  A Köröndi tűzben károsodott az Andrássy út 83-85. épület tetőszerkezete és zárófödémje. Ismertetjük a tűz okozta károkat és bemutatjuk az épületet a tűzkár utáni állapotban.

• A kiegészítő melléklet információtartalmának összehasonlítása az információ-technológiai szolgáltatás és a sporttevékenység körében

  689-700

  Kerezsi Dóra

  Megtekintések száma:

  184

  Napjainkban a számviteli beszámoló az egyik fontos információs forrás a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban. Két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, azok aggregált jellegéből adódóan, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a harmadik része, a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló jobb értelmezéséhez. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Alapvető célkitűzésem, hogy bemutassam milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az információ-technológiai szolgáltatást végző és a sporttevékenységet folytató vállalkozások kiegészítő mellékleteinek információtartalmában. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben felelnek meg a törvényi előírásoknak.

• Fenntarthatósági célok - avagy tudjuk-e csökkenteni az alultápláltság mértékét?

  268-276

  Fróna Dániel

  Megtekintések száma:

  285

  A világ egyes részein az éhezés még mindig mindennapos jelenség. A millenniumi fejlesztési célok (MDGs) egyik sarkalatos pontja az éhség felszámolására. Ezek a célok tartalmazzák a haladás ütemtervét és az éhség leküzdésére irányuló konkrét lépések dokumentálását. Manapság az éhezés egy másik típusa, amely előtérbe került, a rejtett éhség. A szélsőséges szegénység és az éhség felszámolása még továbbra is csak illúzió. Az extrém szegénységben élők és az alultápláltságban szenvedők száma az utóbbi években enyhén csökkent. Az éhség mérése nagyon komplex dolog. A globális éhínség index (Global Hunger Index) egy olyan eszköz, amelynek célja az éhínség globális, regionális és nemzeti szintű átfogó mérése és nyomon követése. Az észrevehető javulások ellenére a kérdés továbbra is az, hogy 2030-ig a világ eléri-e a fenntartható fejlődési céljait (SDG), köztük az éhezés megszüntetését? Az erőfeszítések ellenére még a gazdaságilag fejlett országokban is felüti a fejét az éhezés vagy az élelmezésbizonytalanság.

• Eleveniszapok mikrobaközössége szezonális változásának vizsgálata kis- és nagyterhelésű szennyvíztisztító telepeken

  321-340

  Sipos Dóra

  Miseta Roland

  Zseni Anikó

  Megtekintések száma:

  120

  Tanulmányunkban az eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszerek aerob medencéjében kialakult mikrobaközösség összetételételében történő változásokat követjük nyomon a hőmérséklet függvényében, egy nagyés két kisméretű illetve -terhelésű szennyvíztisztító telep eleveniszap mintáiban. Munkánk során 14 hónap adatait dolgoztuk fel. A minták elemzését illetve az adatok feldolgozását követően fény derült az ökológiai rendszer teljesítményére és évszakos devianciájára. A statisztikai eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb telep mikrobaközösség-összetételében a szezonalitás kevésbé megfigyelhető, ami alapján feltételezzük, hogy a nagyobb kapacitású eleveniszapos medencékben stabilabb mikrobaközösség alakult ki. Emellett a kapott eredmények alapján összefüggéseket kerestünk az ökoszisztéma alkotói, az időjárás változása, illetve az eleveniszapok tisztítási hatásfoka között.

• A zöld ellátási lánc vizsgálati módszerei, különös tekintettel a beszállítói kiválasztás és értékelés eszközeire

  240-254

  Horváth Adrienn

  Megtekintések száma:

  374

  Napjainkra egyre több cikk jelent meg a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés témakörében. A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az ellátási lánc menedzsmentben is. A zöld ellátási lánc menedzsment (Green Supply Chain Management, továbbiakban: GSCM) kulcsfontosságú megközelítést jelentett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá kívánják tenni vállalkozásaikat. A GSCM fogalma magában foglalja a környezetvédelmi kritériumok beépítését a hagyományos ellátási lánc menedzsment döntési kontextusába. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseiket a saját működésükön túl kiterjesszék a beszállítóikra és ügyfeleik fenntarthatósági elvárásaikra. A beszállítói értékelés és kiválasztás módszereinek irodalma viszonylag nagyszámú, bár a környezeti tényezőkre vonatkozóak száma korlátozott. Az utóbbi időben az ellátási lánc menedzsment-döntéseiben a zöld beszállító teljesítményének értékeléséhez alkalmazott megközelítések, minőségi és mennyiségi környezeti adatokat egyaránt használnak. Tekintettel erre a fejlődő kutatási területre, ennek a cikknek a célja a nemzetközi tudományos folyóiratokban végzett kutatások elemzése, amelyek a zöld beszállítói kiválasztására és értékelésre összpontosítanak. A cikk célja két kérdés megválaszolása: Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Milyen környezetvédelmi és egyéb kiválasztási kritériumok vannak a zöld szállítói menedzsment számára?

• Épületszerkezetek és Struktúrák. I. rész. Az épületek csoportosítása a tartószerkezeti váz alapján

  56-78

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  334

  A tanulmányban az épületszerkezetek körében értelmezhető struktúrákkal foglakozunk. A jelen I. részben az épületszerkezeteket funkcióik alapján csoportosítjuk. Két főbb csoport különíthető el. A tartószerkezeti csoportot vizsgálva megmutatható, hogy az épületek a tartószerkezeti váz alapján jól csoportosíthatók. A függőleges teherhordó szerkezeti elemek – falak és pillérek – nyújtotta négyelemű csoportosítás – falvázas, pillérvázas, vegyesvázas, valamint a fal és pillér nélküli tartószerkezeti vázas épületek – túlságosan egyszerű csoportosítást tesz lehetővé. A falak és pillérek, valamint az ettől eltérő tartószerkezeti vázak eltérő építéstechnológiáit figyelembe véve már egy többelemű csoportosítás adható. Az egyes csoportokon belüli a falak és pillérek, valamint a födémek kapcsolata alapján különböző alcsoportokat lehet értelmezni.

• A nyírbátori minorita templom építéstörténete és photo scanner felmérése

  53-66

  Turi Olivér

  Megtekintések száma:

  74

  Nyírbátor középkori minorita temploma a XVII. század végén súlyos károkat szenvedett majd elhagyottá vált.  A XVIII. században megkezdődött a templom barokk átépítése, majd későbbiekben egy második barokk átépítési periódus is lezajlott. Ezt követően a templom sokáig érintetlen maradt, később a XX. században ismételten szükségessé vált az akkor rossz állapotú templom renoválása. A templomot többször restaurálták, ezen felül a XX. század végén egészen napjainkig több régészeti feltárás és kutatómunka is lezajlott, a templom bizonyos aspektusaira koncentráltan. Jelen cikkemben szeretném bemutatni a templom építéstörténetét érintő feljegyzések összefoglalását, illetve az általam elvégzett photo scanneres felmérés eredményét és metódusát.

• Kapcsolódási vizsgálatok egy elemi, hengeres, ferde fogazatú fogaskerékpár esetére

  47-60

  Bodzás Sándor

  Megtekintések száma:

  80

  Terveztünk egy hengeres, ferde fogazatú fogaskerékpárt, majd elkészítettük a hajtás CAD modelljét. A modellek felhasználásával kapcsolódási vizsgálatokat végzünk különböző terhelőnyomatékok hatására. Vizsgáljuk az érintkező fogfelületeken és a fogérintkezéskor a fogtövekben kialakuló feszültség, nyúlás és deformáció értékeket.

• A numerikus számítások szerepe a műszaki modellekben

  76-83

  Sipos Dóra

  Megtekintések száma:

  111

  Application of numerical methods and stochastic approach should have a bigger role in the Mathematics programme of the secondary schools. Studying economic and engineering problems leads to better understanding of the significance of mathematical models in practice. In our mini-course we introduce several topics related to mathematical modelling of systems and processes to present the applicability of mathematical  calculation methods in the everyday life.

• Minőségirányítási rendszer követelmények (ISO 9001:2015)

  168-179

  Halczman Attila

  Megtekintések száma:

  301

  A minőségirányítási rendszer szabvány követelményei 2015-ben megváltoztak. A szabványt alkalmazó szervezeteknek három év áll rendelkezésére, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Jelen kutatás célja egyrészt, hogy feltárja a régi és az új követelmények közötti különbségeket, másrészt, hogy azonosítsa azokat a rendszerelemeket, amelyeket nem szükséges megszüntetni egy működő minőségirányítási rendszer esetében azért, hogy megfeleljen az új 2015-ös követelményeknek.

• A raktári szolgáltatások minőségi mutatói

  1-13

  Oláh Judit

  Megtekintések száma:

  443

  A raktárgazdálkodás az elmúlt években széleskörű és gyors fejlődésnek indult. Ez az egyre komplexebb logisztikai folyamatok mellett a raktár kialakításával és működtetésével kapcsolatos erőteljes és látványos fejlődésnek köszönhető. Kutatásomban a raktár-technológiai rendszerrel szemben elvárt teljesítmény meghatározásának összetett problémakörét vizsgáltam. Ez a döntés magában foglalja a teljesítmény mérésére alkalmas kulcsfontosságú teljesítménymutatók kiválasztását és az emutatók mentén specifikált elvárt teljesítményszint meghatározását egy vizsgált vállalat példáján. Kutatásom során megállapítottam, hogy a raktári folyamatok logisztikai teljesítmény mérése nagyon nehéz feladat, mert minden vállalatnak olyan mutatókat kell meghatározni és alkalmazni, amelyek a vállalat profiljához jól illeszkednek, és hűen tükrözik a mérni kívánt teljesítményt. E döntés nagy fontosságú, hiszen ehhez a teljesítmény-elváráshoz kell majd igazítanunk raktári rendszerünket és annak működési elveit.

• A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban

  344-357

  Csordás Adrián

  Megtekintések száma:

  255

  A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.