Keresés

Keresési eredmények

• A controlling fejlődéstörténete, helye és szerepe a gazdálkodó szervezetekben

  466-477

  Sütő Dávid

  Megtekintések száma:

  1063

  A controlling kialakulása a 20. század elejére tehető, így már egy évszázados töretlen tudományterületi fejlődés tudhat maga mögött, és alkalmazásra került mind a pénzügyek, gyártás-termelés, kereskedelem értékesítés területein. A pénzügyi számvitelen belül kialakultak a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős tevékenységek, amelyet a vezetői számvitel, mint a menedzsment folyamatosan növekvő információigényét kielégítő terület fogott össze. Az operatív működésen túl a növekvő és diverzifikálódó vállalatoknál a controlling kiterjedt a stratégiai vezetés szintjére is. A controlling tevékenység fő fókusza a 21. századi vállalatoknál a szervezeti teljesítmény javítása. Korábban voltak különbségek a controlling német és angolszász irányzatai között. Míg a német megközelítés szerint a controlling egy eszközrendszer, amely segítségével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, ezek alapján pedig megvalósíthatók a tervezés, ellenőrzés, és controll tevékenységek. Ezen túl a német irányzat szerint a controlling tevékenységért külön szervezeti egység a felelős. Ezzel szemben az angolszász felfogás szerint a controlling a vezetés része, és a vezetők feladata az erőforrások hatékony allokálása, az ún. „management controll”, a tervezés és controll feladatok egyszerre történő ellátása. Bár azzal kapcsolatban, hogy „hol a helye” a controllingnak a vállalat szervezeti keretein belül, felfedezhetjük a különbségeket, a két irányzat között. Tényként kijelenhető azonban, hogy a vezetés és a controlling egymástól elválaszthatatlan, mind a két a terület együttes célja a vállalti teljesítmény növelése.

• Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák

  213-223

  Oláh Judit

  Megtekintések száma:

  1487

  Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.

• Cultural diversity, Intercultural Competence, Tolerance and the Economy: a Review

  98-109

  Alhendi Osama

  Megtekintések száma:

  205

  Cultural diversity is generally a controversial topic in the literature. Whereas some studies proved that it has economic benefits, others denied that. However, it is possible to avoid the costs related to that through enhancing each of intercultural competence, on the level of firms, and social tolerance, on the level of economies. To investigate that, the study used literature review analysis. Based on the literature, cultural diversity plays important role in enhancing innovation and entrepreneurship which are necessary for economic development. However, it may result in different challenges such as a lack of trust and conflict. Therefore, it could be feasible to manage and benefit from cultural diversity in the companies through cross-cultural training as well as cultural diversity management. On the other hand, economies can avoid cultural diversity's costs by adopting the policies and institutions which are necessary for enhancing the level of social tolerance among people.

• Applying New Innovative Market Research Methods in the Innovation Process of New Products

  56-69

  Gál Tímea

  Soós Mihály

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  243

  The innovation environment has changed a lot in the recent years, companies and their enterprises concentrating on product- and process innovation have undergone a lot of changes. According to GUPTA et al. (1986) product innovation is a multidisciplinary process. Although, all functional interfaces are important in the product development process, the research and development – marketing interface is one of the most difficult one. In the last two decades the incredibly fast penetration of the internet has more and more effects on the consumer attitudes. It encourages market researchers to apply such methods by which they could get as close as to the consumers to know their attitudes without taking them out of their natural habitat. In this study our aim is to concentrate on the first phase of the product innovation, which is the exploration of insights and attitudes. In this phase we can use the classical, conventional market research techniques if we want to get primary data, such as focus group interviews, questionnaires, in-depth interviews, but there are new methods as well. One of such novel methods is netnography. The biggest advantage of this research method is that the researcher can observe the consumer groups’ state of mind and decision-making mechanisms through publicly available communication sources in their natural environment. In this study it will be analysed how the directions of netnographic researches have changed by the dynamic changes of the internet. Besides, online participants’ attitudes towards healthconscious nutrition are analysed in practice. As a result of this study, special groups could be identified, which can provide a new perspective for the companies operating in this field beside the classical segmentation techniques. These groups can be the ones which draw up latent market requirements, and thus, helping the companies’ innovation processes.

• Digitális kompetenciaszintek valamint a munkanélküliség és a vállalati továbbképzések közötti kapcsolatok az Európai Unióban

  197-209

  Csordás Adrián

  Füzesi István

  Megtekintések száma:

  261

  Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.

• Analysis of the Benefits of SAP S/4 HANA Cloud IT/Is Investment in the Case of PT XYZ

  13-24

  Sintya Ni Kadek

  Estiyanti Ni Made

  Putra I Gede Juliana Eka

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  369

  PT XYZ is one of the largest telecommunication companies in Indonesia. In 2020, PT XYZ implemented a digital transformation to increase its excellence by investing in industry telecommunication and information systems (IT/IS) enterprise resource planning software called SAP (System Application and Processing) S/4 HANA Cloud. The study aims to analyze the benefits of these IT investments made in PT XYZ. The results are carried out using the Comparative Analysis of Financial Statements followed by Business Value and Financial Feasibility Analysis and the Cost Benefit Analysis (CBA) method between 2018 and 2021. It can be revealed that the SAP S/4 Hana Cloud investment benefits the company's operations, which are identified in the form of 5 sub-categories that fall into required categories based on Ranti's Generic IT/IS Business Value.

• Classification of Economic Activities in Colombia According to Workplace Accident and Disease Rates Using a Data Clustering Algorithm

  44-55

  Garavito Dayana

  Kocsis Imre

  Megtekintések száma:

  115

  In 2002 the Colombian Government issued a classification of economic activities according to their level of occupational risk, taking into account the International Standard Industrial Classification of All Economic Activities (ISIC). Since 2008, the federation of Colombian insurance companies (FASECOLDA) has gathered data related to workplace accident and occupational disease rates reported by companies with employees affiliated to the legal labour system. In this study, economic activities have been categorized according to the average rates of workplace accident and occupational disease presented between 2008 and 2016, using some techniques of the Data Clustering Algorithm. The purpose of this research is to evaluate the current classification system, and propose recommendations for a new approach, taking into account the analysis of historic data available.

• Why Public Sector Projects Fail or Succeed in Pakistan- A Model for Evaluating Impact of HR Management Practices on Project Success

  77-90

  Hussain Muhammad Rizwan

  Megtekintések száma:

  352

  Employees are the most important assets of an organization. As quality human resources become scarce, companies need to pay more heed to the satisfaction and motivation of their employees. If employees are motivated towards work, then it is likely to yield better results. This study will examine the role of Human resource management (HRM) practices upon New product development (NPD). NPD involves technical, marketing, and financial risks organizations undertake for developing new products and services. Effective project planning and control are valuable for decision-making. The analysis of the impact of HRM practices on NPD, project success, and organizational benefit is based on data collected using a cross-sectional design via a survey questionnaire. The questionnaire consisted of items related to HR practices, New product development, Project Success, and Organizational benefits adapted from previous studies. Respondents working in 10 large-scale public sector projects executed by National Database & Registration Authority, Pakistan were selected for the study. Therefore, the results of the study can be generalized to similar projects executed by the public sector in Pakistan. From the findings of data analysis, it has been concluded that there is a significant association between HR practices and project success, but no significant relationship has been established between new product development and organizational benefit. Therefore, it can be concluded that HR management practices have a significant impact on public sector project success in the case of Pakistan.

• Requirements for Multicultural Competencies Defined by a Focus Group

  44-56

  Lázár Tímea

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  217

  Globalization, the spread of multinational companies and the enormous development of information technology can lead to a new trend in employers’ requirements. However, being employed by an international company is a real possibility for any employee in any part of the world. Even if they do not have to work abroad, employees may have to function in a multinational environment in their home countries. A favourable combination of intercultural competencies is a key factor in the selection and development of employees. A possible way of measuring these competencies can be the Multicultural Personality Questionnaire (MPQ). First of all,on the employers’ part, it is important to clarify the exact requirements and competencies (dimensions) to be able to draw up an ‘ideal profile’. We prepared two versions of the MPQ (91-item; 5-dimensional) and used them to test employers’ requirements in the selection process regarding the dimensions of cultural empathy, open-mindedness, social initiative, emotional stability and flexibility. This study describes the results of a focus group interview, which took place in 2017, revealing the importance of multicultural competencies from the employers’ point of view and examining the conditions of the adaptability of the two questionnaires. We used the focus group method to find out in what conditions the questionnaires canbe used in a selection process. What possibilities and limits are therefor using the direct five-dimensional questionnaire? What aspects do we need to take into consideration in expressing and interpreting the requirements in the results of the test?

• Játékosjog vásárlások hatása a vállalatértékelésre a labdarúgás világában

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  265

  A futball világában az egyik legkiemeltebb figyelem kétséget kizáróan az átigazolási piacot övezi. A játékjogok piacán a legeredményesebb labdarúgók szerződtetése érdekében a hatalmas költségvetésekkel rendelkező legnagyobb európai klubok versengenek. Nem ritka, hogy egy-egy játékos szerződtetése több tízmillió eurós kiadással terheli a gazdálkodó klubokat, ezzel komolyan befolyásolva az üzleti eredményüket. Az igazolások kiadás jellege ellenére azonban nem ritka, hogy adott sportszervezet értéke megemelkedik, melyre a legjobb értékmérő a tőzsdén jegyzett futball vállalatok értékelése. Kutatásomban ezen futball vállalatok átigazolások hatására bekövetkező piaci értékváltozása kerül bemutatásra a Juventus ès a BVB Dortmund példáján keresztül. Eredményeim alapján megállapítható, hogy az átigazolási időszakok következtében, amennyiben a klubok a piac által sikeresnek ítélt átigazolási politikát folytatnak, az a transzfer egyenleg eredményétől függetlenül pozitívan hat a vállalat piaci értékére, tehát tőzsdei árfolyamára. Mindkét vizsgált vállalat esetében érezhető volt továbbá a koronavírus hatása 2020 nyári átigazolási időszakában, ahol mindkét klub értékelése jelentősen csökkent valószínűsíthetően, a pandémia okozta bevételkieséseknek köszönhetően. Megállapítható továbbá, hogy a pandémia utáni időszakban a klubok kevésbé aktív átigazolási tevékenységet végeztek.

• Keresztény szempontú menedzsment gyakorlatok

  14-30

  Tóth Eszter

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  200

  Gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal terhesen léptünk be a XXI. századba. A globalizáció felgyorsulásával a tudomány és a technika eredményei, vívmányai a világ nagy részére eljutottak. Egyre több ember tud egészséges, biztonságos környezetben emberhez méltó módon élni. Azonban a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek napjainkban is hangsúlyosan jelen vannak. A globalizáció egyik hozadékaként a vállalatok kiterjesztették működésüket országhatárokon kívülre is, sőt sok vállalat az egész világra. A működésükhöz szükséges tőkét ott szerzik be, ahol az a számukra a legkedvezőbb áron rendelkezésre áll. Az egyre súlyosabb gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy ezeknek a problémáknak a kialakulásához, súlyosbodásához milyen mértékben járult hozzá az üzleti tevékenység. Napjainkban igen gyakran hallhatunk, olvashatunk a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről, valamit a fenntarthatóságról. Milyen eszközök állnak a vállalatvezetők rendelkezésére, milyen szemlélet szükséges ahhoz, hogy vállalati szinten hatékonyabban el tudjunk mozdulni egy fenntartható világ irányába? Vizsgálódásunk középpontjába a keresztény vallás – üzleti élet kapcsolatrendszerét helyeztük. Hisszük hogy, a hit (is) segíthet a felelős vállalati kultúra kialakításában. Tudományos vizsgálódásainkat keresztény szemléletű gyakorlati példákkal is igyekeztünk kiegészíteni.

• An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0

  72-80

  Popovicsné Szilágyi Zita

  Megtekintések száma:

  173

  Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies.  Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.

• Környezetvédelmi törekvések a repülőgépiparban az Airbus és a Boeing példáján keresztül

  59-66

  Mezei Balázs

  Boros Norbert

  Megtekintések száma:

  140

  Az elmúlt évtizedek alatt a repülőgépipar soha nem látott fejlődésen ment keresztül. A felhasznált nyersanyagok közül a szálerősítésű anyagok teret hódítottak, miközben egyre növekedett az repülőgépipari hulladék hasznosításának aránya. A hajtóművek üzemanyag hatékonysága szintén növekedett, az egy utasra vonatkozó CO2 kibocsátás pedig jelentősen lecsökkent. Mindemellett viszont az iparág környezetre gyakorolt hatása állandósulni látszik. Munkánk során a repülőgépipar által okozott környezeti terheléseket vizsgáltuk az Airbus és a Boeing példáján keresztül. Célunk az volt, hogy az ipari növekedés és a környezet terhelése közti kapcsolatot meghatározzuk, különös tekintettel a potenciálisan alkalmazható fejlesztésekre nézve.

• A globális karrier vizsgálatának lehetősége

  115-124

  Szondi Réka

  Megtekintések száma:

  243

  A tanulmány célja a globális karrier fogalmának értelmezése és a vizsgálatához alkalmazható módszer bemutatása. A nemzetköziesedés és a globalizáció vitathatatlanul hatással van a vállalatok tevékenységeire. A humán tőke, mint erőforrás szerepe felértékelődött. A multinacionális vállalatok versenyképességének megtartásában fontos tényező a nemzetközi színtéren is felhasználható tudással rendelkező munkavállaló. Napjainkban a nemzetközi kiküldetések meglehetősen gyakoriak. Különbséget kell tenni tehát a külföldön munkát vállalók és a vállalatok által egy másik országba kiküldött munkaerő között. A nemzetközi kiküldetés által megszerzett és alkalmazott tudást a globális karrierút egy összetevőjeként értelmezhetjük. Azonban a nem megfelelően megtervezett karrierút sok veszélyforrásba ütközhet, akadályozva ezzel a vállalat és a HR költséghatékonyságát. Ezért fontos, hogy a kiküldetés célszemélye a meghatározott kritériumoknak maradéktalanul megfeleljen, ezáltal növelve a beválás arányát és a teljesítmény mielőbbi maximalizálását. A kiválasztás hatékonysága nagyban befolyásolja a kiküldetéssel elérhető sikert a karrierút folyamatában.

• Innovation, Artificial Intelligence in Contingent Work-Force Management

  571-590

  Matonya Michael M.

  Megtekintések száma:

  669

  In recent years, the global use of contingent workers is rapidly increasing despite the increasing quantity of artificial intelligence applications in business. The question is "how these companies leverage the use of artificial intelligence to enhance contingent workforce's management?". The ideal goal of this paper is to develop a purely conceptual application of innovation, artificial intelligence (AI) adjacent to contingent workforce management(CWM). The researcher used qualitative information gathered from various authors and observations to reinforce the usage of AI. One of the critical tools to integrate with contingent workforce management for reduction of time spent on human resource administrative tasks is AI. There must be a transformation of thinking, accepting positive organizational change, utilization of technology and openness to new technology to foster  AI. Along with that, integrating contingent workforce management with AI reduces risks and costs, increases efficiency and quality of work. Innovation and Artificial intelligence have been used in five pillars performance of contingent workforce management to mitigate the challenges associated with it.

• The Impact of Electrical Vehicles on Sustainability: Jordan as a Case Study

  393-403

  Malak M. Shatnawi

  Megtekintések száma:

  217

  The Global concern is moving toward making a revolution in favor of exploitation of renewable energy in order to improve environment conditions, limit emissions and minimizes consumption of non-renewable resources within the planet. In this context, it is necessary to focus on the transport sector as it contributes of at least 30% of the total primary energy consumption. Therefore, a set of rules must be developed to maintain economic, environmental and social sustainability to address the problems so as not to increase their severity and these cannot be done unless there are joint measures and regulations from governments, companies, manufacturers and users. Unfortunately, the Jordanian transport system mostly depend on the individual transport which supported by cars, and that because of the weak role played by the public transport sector, especially at the capital, Amman. Buying hybrid cars (internal combustion engine + electric motor) and Electrical Vehicles (EV), in the past few years in Jordan is increasing, which is compatible with the global trend to use Electrical Vehicles (EV) instead of Internal Combustion Engine vehicles (ICE) powered by fossil fuels, this issue will have a direct and indirect impact on gas stations companies, also it will have direct impact on labor sector and the current car industry since electric charging stations as well as EV manufacturing is not labor intensive. The main purpose of the study is to show how much it is necessary now to start theoretical assumptions through studying the expected annual increase in passenger cars and its impact on sustainability and predicting the future fuel consumption and emissions and compare them with the base situation.

• Possible ways of IP Commercialisation in the European Higher Education Ecosystem

  56-74

  Peredy Zoltán

  Laki Balázs

  Megtekintések száma:

  239

  Strong links between universities, and companies can play crucial role in promoting taking into practice of ideas that drive the knowledge society, and in raising competitiveness and living standards. In academic terms of IP management, all activities aimed at sharing knowledge generated in research institutions as a knowledge transfer including scientific publishing, conference presentations, collaborative research with external partners, and contract-based clustering activities, such as licensing and spin-offs. In a narrower sense, the IP management means technology transfer is aimed at placing a given technology on the market, and includes any process by which the recovery partner becomes able to produce new products or services. IP with traditional university mission, values, and activities primarily focusing an active university role in entrepreneurship and contracts with private sector for IP commercialization. This paper gives a comprehensive overview about IP management in universities of the European Higher Education System including the following aspects: partnerships (licensing, industry collaborators); IP invention (disclosures, patenting); proof of concept research bridging the gap between lab discoveries and market application (highly innovative R&D to solve practical problems and commercialization research aiming patented technologies towards business exploitations) and commercialization (start-up incubators and strengthening the entrepreneurial attitudes and competencies). The methodology based on secondary research analysing EU, OECD, on-line literature sources and relevant, up-to date statistical data as well. The conclusions and recommendations based on this „desk research” work reflects the authors.

• A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében

  1-10

  Barizsné Hadházi Edit

  Ujhelyi Mária

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  277

  A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.

• Some Sources of Misunderstandings in Intercultural Business Communication

  91-101

  Lázár Tímea

  Megtekintések száma:

  1294

  It is always a big challenge for all types of companies anywhere in the world to survive in the globalised and accelerated world. Their primary objective is to stay competitive, keep or even enlarge their market share while keeping their costs at a minimum level. These corporations often cross borders and operate on a multinational level. In order to do that successfully they need flexible workforce: people who have a high level of intercultural competencies and can help their corporations to achieve their aim of profit maximising. It is widely accepted that culture and languages are among the most significant impacts on intercultural communication. In this paper first I am going to interpret intercultural communication and the role of culture and then look at different intercultural skills and the role of languages in intercultural communication. Some areas that might cause problems in intercultural business communication will also be described.

• Információbiztonság szerepe az üzleti folyamatokban

  1-13

  Dombora Sándor

  Michelberger Pál

  Megtekintések száma:

  123

  Az információbiztonság (üzleti adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása) napjainkban egyre fontosabb a vállalatok számára. Elérése azonban nem öncélú. A vállalatok biztonságos működésüket szeretnék ezzel (is) magalapozni. A tanulmány két rövid információbiztonsági tevékenységet tárgyaló esettanulmány bemutatása mellett áttekinti a folyamatbiztonsághoz köthető fogalmakat és menedzsment tevékenységeket. Az információvédelmi szabályozások kapcsán megismert üzletmenet-folytonossági tervek és kockázatkezelési eljárások a vállalat összes üzleti folyamatára kiterjeszthetők.

• Teljesítménymenedzsment innovációja egy könnyűipari középvállalkozásnál /szervezeti teljesítmény növelése egy új motivációs rendszerrel/

  1-9

  Török László

  Megtekintések száma:

  233

  Egy vállalkozás menedzsmentjének stratégiai célkitűzései megvalósításához folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és koordinálnia azt, hogy az alkalmazottaknak mit kell tennie a kitűzött célok elérése érdekében. Ebben a tevékenységében a cégvezetésnek időnként és esetenként korrekciókat kell végrehajtania az  alkalmazottak végzett munkájában és motivációiban. A dolgozat egy, a versenyszférában tevékenykedő, könnyűipari középvállalkozás esettanulmányán keresztül mutatja be azt, hogy a cégvezetés milyen új motivációs rendszert vezetett be a vállalkozásnál annak érdekében, hogy a vállalati teljesítményrangsorban hátul lévők produktuma növekedjen, és egyre inkább megközelítse a vállalati átlagos dolgozói teljesítmény értékeket. Azt, hogy a teljesítmény rangsorban hátul lévők kibocsátását növelni szükséges, a menedzsmentnek az a felismerése váltotta ki, hogy az átlag alatt teljesítők – alacsony kibocsátásuk ellenére – ugyan akkora álló- és forgótőkét kötnek le, mint az átlag felett teljesítők. A teljesítményrendszer keretein belül a normákon nyugvó követelményrendszert egészítette ki a cégvezetés úgy, hogy az szolgálta a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését, amellett, hogy megerősítette őket szakértelmükben és a társasággal szembeni lojalitásukban. A teljesítménymenedzsment innovációjának eredményeként számottevően emelkedett a teljesítményrangsorban korábban hátul lévők kibocsátása, ami formálisan abban nyilvánult meg, hogy az egyénenkénti, havonta normákhoz mért teljesítmény százalékok szórása jelentősen csökkent, tartalmilag pedig a jelenség azt tükrözte, hogy megindult a teljesítményben leszakadó státusban lévők felzárkózása legalább a középmezőnybe soroltakhoz. Az egyéni teljesítmények rangsorban bekövetkezett „tömörülése” ez által hozzájárult azon vállalati stratégiai célkitűzés megvalósulásához, hogy a termelés átlagköltségei csökkenjenek, ezzel paralel a termelő tevékenység jövedelmezősége növekedjen.

• CSR stratégia alkotás

  344-354

  Matkó Andrea

  Megtekintések száma:

  737

  A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.

• Present and Future of Industrial Robotisation

  13-24

  Buri Zsolt

  Megtekintések száma:

  137

  The following paper analyzing the installation of industrial robotisation in sectors and regions, in addition carry out forcastings on historical data. In recent years, automation and the use of industrial robotics have increased exponentially in the manufacturing sector. Given that companies prioritize enhanced production efficiency, quality assurance, and safety, it is evident that substantial investment and implementation of automation continue to occur in manufacturing facilities worldwide. The number of industrial robots globally has been growing steadily since 2010. However, the rate of growth has slowed from 2020 onwards. The impact of the Covid-19 epidemic was still felt in 2020, but the deployment of industrial robots increased significantly in 2021. Global industrial robot deployment is projected to continue to grow in the coming years, although the rate of increase may vary between regions and countries. The analysis showed a number of differences between regions in the number and growth rate of industrial robot deployments. Asia and Australia are the largest markets for robots and the number of robots deployed is expected to continue to grow in the future. Europe is the second largest market and, although growing at a slower rate, industrial robot deployment is also increasing steadily. In the Americas, growth is slower than in other regions, but still increasing. Global growth trends suggest that there will be further growth in the coming years and that the deployment of industrial robots will become more widespread in different parts of the world.

• Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül

  454-464

  Héder Mária

  Megtekintések száma:

  271

  A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.

• Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon

  1-13

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  825

  A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.